Gróf Batthyány Géza valószínűleg egyik olasz útján szeretett bele a csodás Strozzi-palotába, és úgy gondolta, hogy megépítteti a sajátját, így fel is kérte a feladatra a korszak egyik szupersztárját (a később a New York Palotát, a BME főépületét és a mai Néprajzi Múzeumot tervező, de a Budavári Palota átalakítását is lebonyolító) Hauszmann Alajost.
A firenzei eredeti
Az 1489-1538 közt épített, Benedetto da Maiano és Cronaca által megálmodott Palazzo Strozzi a Mediciek ellenfele, Filippo Strozzi számára épült, ma pedig a város egyik legszebb reneszánsz palotájaként tartják számon.
A felületes szemlélő talán nem is vette észre a különbséget a két épület közt, de míg a firenzei eredeti kilenc, addig a budapesti palota a kisebb telek miatt csak hét tengelyes lett, és bejárata is a ház bal szélére került, a középen helyet foglaló eredetivel szemben – noha a reneszánszban megszokott volt az épület sarkához helyezett kapu.
A nagykörúti épület kövei egyező nagyságúak, ellentétben a Strozzival, ahol felfelé haladva egyre kisebb darabokat építettek be, amelyek a Teréz körútnál jóval szűkebb olasz utcáról nézve így érdekes hatást nyújtanak.
Az épület belső terei és beosztása természetesen nem egyezik meg az eredetivel, de ott a stílusok keveredése is tetten érhető – míg a homlokzat reneszánsz, a lépcsőház korlátja már rokokó stílusú, de a külső fémdíszek stimmelnek: a firenzei eredeti sarkán álló lanternák közül egy a bejárat mellé került, és a lovak kikötésére szolgáló kovácsoltvas karikák is megvannak.
Ez lett egyébként az egyetlen épület a Nagykörúton, amelyben arisztokrata lakott. A pompás belső terekről és bútorokról az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében találhatunk néhány fotót, melyek betekintést nyújtanak a századforduló felső tízezrének mindennapjaiba.
Az épület ma egy házasságkötő teremnek, irodáknak és több üzletnek ad helyet, de az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye is itt kapott helyet.
