2011-es indulása óta az Amerikai Horror Story igazi márkanévvé nőtte ki magát: a magas színvonal és a bizarr borzalmak televíziós szinonimájává, amelyet tekintve, hogy milyen minőségi és változatos évadokat láthattunk eddig, bőven ki is érdemelt az antológia sorozat. A két fő kreátor: Brad Falchuk és Ryan Murphy a viszonylag felejthető első évad után a vérfagyasztó Zártosztállyal fordultak rá a siker útjára és jóllehet a Boszorkányok című harmadik szezon kevésbé volt horror, mintsem inkább misztikus thriller, azonban a tavalyi Rémségek cirkuszával ismét megmutatták, hogy igazándiból miért is az a sorozat címe, ami. A nagy sikerű negyedik történetet követően csakhamar bejelentették a Hotelt, melyben immáron nemhogy nem szerepel a produkció korábbi húzóneve, a kétszeres Oscar-díjas Jessica Lange, de effektíve őt váltja az a Lady Gaga, aki nem éppen a színésznői kvalitásairól híres. A rajongókat is megosztó fenntartások ide vagy oda, az évadnyitóban a popdíva tűrhetően teljesít, miközben a többi szereplő, a show új helyszíne és persze a szokás szerint nagyon beteg intró is hipnotikus hatást gyakorol a nézőre.
A Checking In című első epizód azzal indít, hogy két csinos svéd lány megérkezik Los Angelesbe, ahol már foglaltak is maguknak szobát az ódon, de moderáltan elegáns Hotel Cortezben. Első blikkre nem tetszik nekik a feltűnően elhagyatott hely, azonban miután az őket fogadó menedzser, Iris (Kathy Bates) kijelenti, hogy a foglalásukat itt bizony nem kapják vissza, ha kelletlenül is, de a maradás mellett döntenek. Már a becsekkolásukat követően is különböző furcsaságokra lesz figyelmesek az épületben, csakhogy aztán a szobájukban felfedezik, hogy valami istentelen bűz árad a franciaágyból. Némi hezitálást követően egyikük késsel felbontja az ágynemű alatt a matracon felfedezett gyanús varratot, mire egy iszonytató alak mászik elő az ágyból. A halálra vált lányok értesítik Irist, aki távozási szándékuk ellenére megdumálja őket, hogy amíg kiér a rendőrség költözzenek egy másik szobába, a 64-esbe. Igen ám, csakhogy a zsaruk valójában nem jönnek, a csajszik pedig immáron garantáltan nem hagyják el a Hotel Cortezt élve.
Az új évad szereplőgárdájának gerincét is a már évek óta az Amerikai Horror Story-ban különböző karaktereket megformáló színészek adják. Az Oscar-díjas Kathy Bates ezúttal is remek, sőt: a mogorva stílusával még vicces is. Az évadokban is csaknem minden esetben a legmegragadóbb figurákat megformáló Sarah Paulson szintén nem okoz csalódást a heroinfüggő Sally szerepében, mialatt ő és Denis O’Hare egyaránt zseniális sminkekben parádézva hökkentik meg a nézőt, pláne az utóbbi, aki a kopasz és nyilvánvalóan meleg Liz Taylort, a Hotel személyzetének egyik tagját alakítja. Hozzájuk hasonlóan a tehetséges és a sorozathoz a Rémségek cirkusza egyik meglepetés karaktereként csatlakozott Wes Bentley is visszatér, ráadásul ezúttal már az egyik aktuális kulcsfigurát: a detektív John Lowe-t játssza. Az évadnyitó alapján egyértelműen Lowe tűnik a fő protagonistának, aki a baljós előjelek ellenére beköltözik a Cortezbe, hogy utánanézzen az ott folyó és az őt furcsamód személyesen is érintő dolgoknak.
Az Amerikai Horror Story nagy újdonságát megtestesítő és már a promókban is agyonhype-olt Lady Gaga szerepéről sokat elmond, hogy előbb van az évadnyitóban édes négyes szexjelenete, minthogy akárcsak egy szót is szólna. Ő és a sorozatbeli szeretője, Donovan (Matt Bomer) afféle szexuális ragadozókat alakítanak, akik fiatal párocskákra specializálódva előbb elcsábítják, majd minden elképzelhető értelemben lerendezik áldozataikat. Lady Gagára és “játékára” nagyon nem lehet mit mondani: leginkább is semmilyen, mindazonáltal a tálalása tagadhatatlanul menő és szexi. Nyilvánvaló, hogy Falchuk és Murphy biztosra mennek vele, ezért érezhetően nem is az fő elvárás, hogy a komolyabb szerepet filmben még sosem játszott énekesnő most itt egy bonyolult figurát prezentáljon nekünk, hanem az, hogy lényegében önmagát hozva vonzó és provokatív kiegészítő elemévé váljon az évadnak. Ezt pedig az első rész alapján egyelőre teljesíti is.
Összességében a Ryan Murphy rendezte Checking In ha nem is éppen az AHS eddigi legerősebb startja, de mégis egy felettébb ígéretes évadot vetít elő. Valahol jellemző is a sorozatra, amit az első hatvan perc tár elénk: vagyis, hogy egy-két brutális pillanatot leszámítva nem sok minden történik, mindazonáltal az atmoszféra és a karakterek miatt kétségtelenül nézeti magát a show. Érdemes külön kiemelni az újfent több szempontból is megfontolt és kraftos helyszín-, illetve témaválasztást, ugyanis a Cortez amellett, hogy titokzatos és hátborzongató, egyszersmind a hangulathoz nagyban hozzájáruló szenzációs fényképezésnek is remek játszóteret biztosít. A tágas előcsarnok, a lift, a szobák és mindenekelőtt a folyosók izgalmas beállítások és kameramozgások egész sorának adnak terepet, az operatőrök pedig nem is okoznak csalódást. Az évadnyitó alapján tehát a Hotel kicsit olyan, mintha a Ragyogás ijesztő és kérdőjeles figurákkal megpakolt tévés átiratát néznénk, amely Stephen King művéhez hasonlóan komótosan kezd, ugyanakkor a színfalak mögül kiérződik, hogy a szörnyűségek java még hátravan.
