Pixával közös dalotok, a Bulibáró szerinted mennyire koppintása Spy és Snoop Doggy Dog Hangover című számának?
Nem tudom, mert Pixa dolgozik Snoop Doggal is, és a zene meg a szöveg is teljes mértékben Pixához kötődik. Szóval lehet. Passz. De ha hasonlít is, mindenképpen óriási siker. Ezt a számot 68 nap alatt 6 millióan nézték meg, és ez minden rekordot megdöntött. Szóval nem hiszem, hogy ha koppintás volna, akkor ez működne. Különben is a nyár slágere lett.
Csak azért kérdezem, mert ezután a szám után megváltozott, milyen körökben lépsz fel. Azt hallottam az elmúlt napokban, hogy a Samsung vezérei előtt énekeltél egy céges partin, tehát olyan helyekre is bejutsz, ahová roma mulatós zenészként eddig nem.
Igen. A 2015-ös év nagyon jól ment eddig. Már januártól, amikor bejött A nézése meg a járása című dalunk. Lehet, hogy pont jókor, jó időben jött ki, már csaknem 14 millióan nézték meg hét hónap alatt. Olyan helyeken, emberek előtt lépünk föl, mint például a Lidl Kft. vezérigazgatója, szóval tényleg komoly üzletemberek között is ott vagyunk, meg céges rendezvényeken, gólyatáborokban, egyetemi bulikon. De ott volt az EFOTT fesztivál is, a Campus, a Volt és a Strand Fesztivál. Szóval mondhatom, hogy most már komoly fesztiválokon mulatunk a közönséggel.
Azt el tudtad képzelni korábban, hogy egyszer ilyen embereknek énekelsz? És most nem a fesztiválok közönségére gondolok, hanem inkább a céges partikra.
Azért azt tudni kell, hogy a családi rendezvényeken, amikor én még csak a faterral jártam, és ha tehetem, akkor most is elmegyek vele nagyon szívesen…
De te nagyobb sztár vagy most már, mint a fater!
Korábban is jártunk együtt elegáns körökbe, megfordultunk sok helyen, de tény, hogy most valóban egyre sűrűbb. Most már tényleg olyan csúcs helyeken vagyunk, mint a Volt fesztivál vagy éppen a Samsung. Esküszöm, van, amikor azt sem tudom, hogy hová mentem. Csak utána, amikor bemutatkozunk egymásnak, akkor esik le, hogy hú, de jó, hogy itt vagyunk. Azért az jó érzés, hogy kíváncsiak rám. De én ugyanúgy elmegyek a szegény emberekhez is. Szóval nincs különbség abban, hogy valaki gazdag vagy szegény, a mulatás a lényeg.
Igen, de ha vidéken fellépsz egy falunapon, ott őszinte szeretet övez, ha elmész egy nagy céges házi partira, az nem oltás? Mennyire valódi a szeretet szerinted, és mennyiben vicc?
Nem tudom, de szerintem viccből nem dobják ki a lóvét. Azt a mulatást, ami ott lemegy, viccből nem adhatják elő.
Az ilyen partikon ugyanaz a mulatás megy?
Sőt! Egy húszfős társasággal is olyan buli van, mintha ötezer ember lenne. És ezt most komolyan mondom. A nézése meg járására és a Bulibáróra is úgy tombolnak, őrjöngnek, hogy azt nem tudom elmondani.
Foglalkozol egyébként a világ más történéseivel? Tévé, mozi, internet, bármi?
Igen, amit például a Facebook-oldalamon látok vagy olvasok. Például a 24.hu-n. Természetesen foglalkozom a világgal, hiszen azt gondolom, hogy ami körülöttünk zajlik, arról fontos tudni. Sokan mondják, hogy nem kellene, de azért jó, ha az ember tájékozódik.
És milyen a világ Kis Grófo szemével? Nem azt akarom, hogy mondd azt, hogy szeretem vagy nem szeretem Orbán Viktort. Csak az a kérdésem, hogy te, aki egyébként jársz az országban nagyon sokfelé, sok emberrel találkozol, hogy látod ezt az országot?
Sajnos inkább szegény körökbe járok fellépni, például falunapokon, ahol nagyon sok a hátrányos helyzetű ember. Tegnap is volt egy fellépésem, és kérték tőlem a falubeliek, hogy vigyük már be őket. Egy 10-15 fős társaság, nem volt pénzük bejönni a bulira. Én meg végül bevittem őket. Ennyit tudtam segíteni. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy sajnos Magyarországon nagyon sokan vannak szegények, de ők ennek ellenére azért próbálkoznak kitörni.
Szerinted van lehetősége kitörni azoknak az embereknek, akikkel találkozol? Te egy szerencsés családba születtél, sokat dolgozol…
Az a legfontosabb, hogy a szülők hogyan nevelik a gyereküket. Attól, mert nagyon sok szegény van, még lehetne úgy nevelni a gyerekeket, hogy adott esetben ne legyenek az utcán, és legyen belőlük valaki az életben. A szülőknek azon kellene lenniük, hogy a gyerekek tanuljanak, és tényleg képezzék magukat. Az nem jó, hogy például sokan azt sem tudják, hogy este 10-11 óra körül hol vannak a gyerekek vagy mit csináltak napközben.
Láttam néhány roma barátomnak a kanosszajárását, ki akartak törni abból, amibe születtek, de nem tudtak, mert a többségi társadalom – az ilyen gádzsók, mint én – visszanyomták őket, mondván, te csak egy cigány vagy.
Sajnos van egy ilyen része is az ügynek, de azért találni jó példát is. Például itt vagyok én. Hál’istennek el tudom azt mondani, hogy faterom szegény családból származik és telepen nőtt föl, mégis elértünk valamit. Először elért ő egy szintet, utána jöttem én, és nekem természetesen ezután már könnyebb volt a dolgom.
De hozzád odamegy a pincér és kér egy autogramot. Te egészen más helyzetben vagy, mint az a roma fiú, aki el akar jönni a falujából.
Ehhez kellett 35-40 év, mire a faterom ezt felépítette. Ez nemcsak úgy jött, hanem nagyon keményen megdolgozott érte. Jó, az én esetemben néhány év alatt olyan sikert elértünk, hogy ennek nagyon örülök, és tényleg hálát adok az Istennek, hogy sikerült, viszont az alapot a fateromnak kellett letennie. Megint hová kanyarodunk vissza? A szülőkhöz. A szülőknek kell megalapozniuk azt, hogy a gyerekek később esetleg elérjenek valamit az életben.
Találkozol rasszizmussal az országban?
Szerencsére én kevésbé, mert felmegyek a színpadra, leadom a negyven percemet, és ennyi. Tehát nekem nincs további kapcsolatom a közönséggel, nem nagyon beszélgetek velük. Fotózkodunk, szeretnek, imádnak, szóval nincsen ezzel gond. De volt már olyan egyszer-kétszer, hogy romáztak, de meg sem hallottam.
Te megteheted, hogy nem hallod meg. Mások viszont nem biztos.
Nem muszáj azért mindent meghallani. De tény, hogy nagyon rosszulesik az embernek.
Mit éreztél akkor például, amikor hallottál a romagyilkosságokról?
Mindenki számoljon el a lelkiismeretével. Ebbe nem nagyon akarok belemenni, de sajnos némiképp bele kell, mert fajtól függetlenül lehetett volna akármilyen gyermek.
De cigány volt, és konkrétan azért lőtték le az embereket, mert cigányok.
Igen. Én erre azt tudom mondani, nem kívánom azoknak, akik ezt tették, hogy átéljék ugyanezt. Mentse meg az Isten attól őket, hogy ugyanígy a gyereküket érje baj. De azért kérem az Istent, hogy annak a személynek, vagy azoknak a személyeknek, akik ezt elkövették, lelkifurdalásuk legyen és gondolkozzanak el azon, mit csináltak, hogy kiirtottak egy teljes családot. Bosszantó, nagyon bosszantó. Ahogyan azt is látni, olvasni, hogy gyermekek így meghalhatnak, például vízbe fulladnak. Esküszöm, jöttem hazafelé az autóban és sírtam.
A Guardian képéről beszélsz, a vízbe fulladt kisfiúról?
Igen. Olyan szívszorítónak és szíven ütőnek tartom ezt az egész dolgot. Nincs szíve egy olyan embernek, akit ez nem háborít fel. Egy kisgyerek mit tehet bármiről is?
Ha megnézzük például a mostani napok híreit, a menekültprobléma mennyire érdekel, mennyire érint meg?
Nagyon.
Azért kérdezem ezt, mert a napokban jártam Siklósnagyfaluban, Baranyában, az Ormánságban, ahol roma polgármester van, és azt találta mondani, hogy menjenek oda a menekültek az ő falujába, ott van a sportpálya mellett egy hatalmas terület, lakjanak ott. Amikor kérdeztem, miért, azt mondta, hogy mert van párhuzam. Ezek az emberek menekülnek valami elől, és ha egyszer rosszra fordul a romák sorsa ebben az országban, akkor nekik is menekülniük kell.
Azt gondolom, természetesen segíteni kell nekik. Mert Magyarországon mi is bármikor kerülhetünk – Isten őrizz! -, hasonló élethelyzetbe. Vannak közöttük is jó és rossz emberek, jó szándékú és rossz szándékú emberek. Nehéz ezt kiszűrni, de nem szabad kihasználni a menekülteket.
Amikor úton vagyok, megnézem a híreket a telefonomon, és sajnos azt látom, hogy kihasználják őket. Vallásos vagyok, ezért nem értem, hogy ezek a gonosz emberek hogy nem félnek Istentől? Azt kérem, hogy az Isten segítse meg a menekülteket és mindenkit a világon, hogy végre jóra forduljanak a dolgok.
Neked van abban felelősséged, van azzal dolgod sikeres emberként, hogy elesetteket támogass, azon túl, hogy például beviszed őket a koncertre?
Igen. Szoktunk jótékonykodni is. Mindenkinek nem tudunk segíteni – bárcsak tudnánk! -, de ha már pár dallal, szóval, aprósággal örömet szerezhetünk, akkor megtesszük. A faterommal együtt. Természetesen tőle tanulom – ugye, a nevelés, megint visszatértünk ehhez – ezt az elvet. Sokszor teljesen ingyen elmegyünk és szórakoztatunk. Ha ki tudjuk billenteni az embereket a hétköznapi problémákból, már tettünk valamit.
Elmondod nekem az elmúlt egy hetedet nagyjából? Hány fellépésed volt és hány kilométert tettél meg?
A hétköznapokon is elég sokat járok fellépni, hál’istennek, most például sok gólyatáborba mentünk, 1500 kilométert biztos, hogy utaztunk. Ez három-négy fellépés alatt jött össze.
Általában is ennyi fellépésed van hetente?
Nyári szezonban biztosan megvan az átlag 3-4, hiszen ilyenkor szokott inkább felpörögni az élet. A téli időszak sokkal lazább.
Mennyi időd van másra?
Ha van időm másra, akkor azt természetesen a családomnak tartom meg. De nyáron előfordult, hogy reggel öt órakor érkeztem haza, és már két óra múlva, reggel hét órakor úton voltam. Szóval nem sokat tudtam a gyerekeimmel lenni. Sokszor kérdezik, hogy apa merre mész megint, erre mindig elmondom, hogy az én szakmám főként a nyári időszakban pörög, majd télen egy kicsit többet pihenünk. Áldozatot kell hozni ezért az egész dologért.
És a gyerekek hogyan dolgozzák fel azt, hogy az apukájuk ilyen ismert ember lett hirtelen?
A nagyobbik gyerkőc, Cinó Grófo, vagyis Lacika három és fél éves, ő már fel tudja fogni, mi történik körülötte. Meg szoktam mutatni neki az újságot, ha megjelenik rólam egy cikk. Vagy szokott látni a tévében. Örül neki, csodálkozik, hogy apa a tévében is ott van. A fellépések után az az első, hogy reggel, ha hazamegyek, megmutatom nekik azokat a videókat amiket az öcsém a fellépéseken készít.
Azzal, hogy megcsináltátok a Bulibárót Pixával, teljesen áttörtél a mainstreambe. Úgy látom, hogy ezzel megváltozott a hozzáállás a Kis Grófo jelenséghez is. Mennyire változtatja meg ez azt a zenét vagy azt a dolgot, amit te képviselsz? Hogy mostantól kezdve nemcsak falunapon lépsz fel, hanem akár a Budapest Parkban vagy egyszer majd a Szigeten?
A mulatós műfajomat soha nem fogom feladni. De ettől függetlenül próbáltunk olyan dalt is összehozni, amivel áttörhetünk egy szintet. És ez sikerült. Azt hiszem, folytatjuk, mert az emberek kíváncsiak rá. Komoly tervekkel készülök, ősszel kettő dolog is lesz, amit még nem árulhatok el, de nagyon nagy robbanás lesz.
Abban gondolkodsz, hogy mással is összeállj?
Meglepetés lesz.
Azt, hogy kivel, nem árulod el. De erről van szó?
Igen. Erről is. És dolgozunk lemezen is. Egy elismert kiadó fogja megjelentetni. Nagyon nagy tervek vannak.
Vállalsz születésnapokat, klipet készítesz kérésre, beleírod valakinek a nevét egy számodba. Tulajdonképpen egy új üzleti modellt építettél fel.
Adunk lehetőséget és sanszot az embereknek arra, hogy kicsit büszkélkedjenek. Itt van például A nézése meg a járása. Az egy névre szóló dal. Gyurika barátomnak csináltam. Akkor még nem is gondoltam volna, hogy ez a dal majd ilyen sikeres lesz, és általa én is.
Mi a végcél? Meddig lehet azt tolni, hogy hetente van 3-4-10 fellépésed?
Nem vagyok nagyravágyó, csupán arra kérem az Istent, hogy ezt a szintet tartani tudjuk. De sok ötlet van még a fiókban.
De ha a következő tíz évben is lesz stabilan heti három fellépésed, megelégszel vele? Persze jó lenne, ha nem kéne heti három, hanem mondjuk, lenne havonta egy, de az az Arénában.
Megelégszem. Nekem az emberek szeretete a fontos. És teljesen mindegy, hogy heti három vagy négy, lehetne egy is, akármennyi, én enélkül már nem tudok élni. Ha nem lenne fellépésem vagy nem lenne bulim, nem is tudom, hogy mit csinálnék. Annyira ebbe születtem bele, hogy ez már itt, a véremben folyik.
