A német film- és televíziós rendezők szervezete 2011 óta ítéli oda a kiemelkedő alkotóknak a Metropolis-díjat és a vele járó 20 ezer eurót. A müncheni gálaesten több kategóriában is kiosztottak díjakat. A zsűri hitelességre törekvő rendezőként méltatta a 76 éves magyar filmrendezőt, akinek nem volt szüksége kicsapongó fantáziára filmjeihez, elegendők voltak számára a történelem szilánkjai és az általa megéltek. A filmkészítés neki egyet jelent az emberi tapasztalatok és érzések vizuális keretbe foglalásával, alkotásai tükröt tartanak az emberek elé. A kitüntetésről az MTI számolt be.
A zsűri felidézte, hogy Szabó Istvánnak már az Álmodozások kora című 1964-es filmjét nagy siker övezte a kritikusok körében, és ez volt az első igazi magyar szerzői film. Apa – Egy hit naplója (1966) és a Szerelmesfilm (1970) című munkáiban a főszereplők identitás- és önképkeresésének gyötrő folyamatát mutatta be, életművének középpontjában azonban az Oscar-díjjal jutalmazott Mephisto (1981), a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1987) című filmek állnak, amelyek olyan kérdéseket boncolgatnak, mint az elnyomás, az árulás, a diktatórikus hatalomnak való behódolás és ezek következményei.
Szabó István a rendszerváltás után sem szakadt el e témáktól, a zsűri kiemelte A napfény íze című családtörténetét (1999), a Szembesítés című filmjét Wilhelm Furtwängler karmesterről (2001), a Móricz Zsigmond regénye alapján készült Rokonokat (2006) és legutóbbi munkáját, Az ajtót (2012), amelyben Martina Gedeck német színésznő játszotta az egyik főszerepet.
