Kultúra

Pi élete [filmpremier]

Egy fiú, egy tigris, egy mentőcsónak: lebegnek a felszínen. Nem csak az óceán felszínén. A lebegés látványa lenyűgöző, de azért az még lebegés marad.

A sikerkönyv 3D-s moziváltozata méltán pályázhat a látványtervezőnek és az operatőrnek járó Oscarra. Ám azt az ígéretét, hogy a történet után a főhőshöz hasonlóan majd mi is találkozunk Istennel, nem váltja be.

A kanadai francia Yann Martel egy másik, egy brazil regényen alapuló, először Angliában kiadott és díjazott írása Indiában, majd a Csendes-óceánon játszódik. Magától értetődő, hogy mindebből egy kínai (azon belül is tajvani) rendezősztár készít ízig-vérig amerikai filmet. Amelynek főhőse egyszerre hindu, keresztény és moszlim, kamaszként mindenhol és mindenben Istent keresi, s végül a nyílt tengeren leli meg, egy mentőcsónakban hét és fél hónapon át hányódva, egy bengáli tigris és a teljes reménytelenség társaságában. Mindezt utóbb elmeséli egy alkotói válságban szenvedő írónak, aki az olvasó (néző) helyett is felteszi a kérdést: vajon mennyire hihető mindez? Csak az alternatívaként felkínált, a vadregényes kalandoknál jóval reálisabbnak tűnő második (az előzővel ellentétben meg nem jelenített, csak egy szobában elmesélt) történet után fogalmazódik meg a kissé lapos válasz, mely szerint az egyiknek realitása, a másiknak igazsága van, s Isten az utóbbiban tapasztalható meg.

A többszörös fesztivál- és Oscar-díjas Ang Lee mindehhez egészen elképesztő képi világot rendel, s voltaképpen ez teszi a filmet valóban emlékezetessé. Bár a víz alatti felvételek, a hihetetlen tükröződések és színpompás reflexiók látványa olykor tagadhatatlanul a giccshatárhoz közelít, s szó szerint szemmel látható, hogy itt minden bele lett pakolva, amit a jelenlegi filmes csúcstechnika tud, ráadásul 3D-ben, hogy a tigris bajsza épp csak végig nem simít az arcunkon, még sincs a filmben semmi öncélúság: egy vállaltan a látványra koncentráló kalandfilmnek így kell kinéznie, ha van rá pénz.

Az Isten-élmény megfogalmazását azonban hagyjuk az eszköztelen, fekete-fehér művészfilmekre. Azok ugyanis tényleg olyat tudnak, amire a színes, szagos, digitális, akárhány dimenziós sikerfilmek sose lesznek képesek: személyesen hozzánk szólni.

Ajánljuk: azoknak, akik igényesen kivitelezett, gondolatokat sem nélkülöző nagy mozira, igazi varázslatra vágynak.

Nem ajánljuk: …nem, nem látok olyan emberfajtát magam előtt, akit kifejezetten lebeszélnék róla.

TPP

Life of Pi – színes, magyarul beszélő amerikai kalandfilm, 2012. Rendezte: Ang Lee. Szereplők: Suraj Sharma (Pi Patel), Irrfan Khan (az idősebb Pi), Tobey Maguire (Yann Martel),Ayush Tandon (a gyerek Pi), Tabu (Pi anyja), Adil Hussain (Pi apja), Gérard Depardieu (a francia). 127 perc. Forgalmazó: InterCom

Hazai bemutató: december 20.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik