Ha valaki az elmúlt években nem nézett túl sok horrorfilmet, és szeretné egy gyorstalpalón behozni a lemaradását, megtudni, mi is történt a műfajban a darabolós-véres slasherek, a Fűrészek vicces szóval reneszánsza, majd bukása óta, ezt a filmet lehet neki ajánlani. Összegyűjtöttek itt minden olyan stiláris jegyet, referenciát, ami mostanában sikeres horrorfilmekre volt jellemző.
Áldokumentumfilmben vagyunk, amiben egy lány elhatározza, találkozik anyjával, aki 30 évvel ezelőtt egy otthoni ördögűzés során megölt három embert. Később Rómába szállították egy egyházi elmegyógyintézetbe, s a lánya most az örök városban készül a találkozásra. Ám fiatal ördögűző papokkal való találkozása során ráébred, tán újra meg kellene próbálni kiűzni az ördögöt a kedves mamából. A dologból nem sok jó sül ki.
A filmben tehát dokumentumfilmes, kézikamerás felvételeket látunk, ami egyébként nem könnyíti meg dramaturgiailag a film szerkezetét, hisz itt az örök kérdés: mi a fészkes fenéért kameráz valaki egy berosálósan félelmetes jelenetet, lényt, miért nem dobja el a cumót, és rohan el amlyen messzire csak lehet? Ez a kérdés a filmben olykor nem kap kielégítő választ, de tény, a Paranormális jelenség-filmek, a [REC] ilyen felvételeket használ. Aki az ilyesmit szereti, nem tesz rossz lóra ezzel a filmmel.
A dolog tartalmi-okkult-vallási oldala szerencsére nincs túlbonyolítva, túlhangsúlyozva – ez a sima ördögűzős felvételekből olykor félhomályos, a [REC]-ben látható szűk, nyomasztó vizuális világra kapcsoló horror nem ront el nagyon semmit. De kissé túlságosan biztosra akar menni, igazából nincs benne semmi kockázat, egyéni hang, az amúgy szintén mai horrortrend öniróniának pedig a nyoma sincs benne (utóbbi tán nem is baj) – a másfél óra játékidő elég észrevétlenül száll el, de azért nem fogjuk a film után minden sötétebb zugban a Gonoszt vizionálni. Úgyhogy:
Ajánljuk: akik már vágytak valami moziban nézhető ijedtségre
Nem ajánljuk: akik Rómáról még mindig Gregory Packre és Audrey Hepburnre asszociálnak.
The Devil Inside – színes, feliratos, amerikai horror, 83 perc, 2012, rendező: William Brent Bell, forgatókönyvíró: William Brent Bell, Matthew Peterman, zeneszerző: Brett Detar, operatőr: Gonzalo Amat, producer: Morris Paulson, Matthew Peterman, vágó: William Brent Bell, Tim Mirkovich, szereplők: Fernanda Andrade (Isabella Rossi), Simon Quarterman (Ben), Evan Helmuth (David), Ionuţ Grama (Michael), Suzan Crowley (Maria Rossi), Bonnie Morgan (Rosa)
Hazai bemutató: 2012. március 15.
