Idén második alkalommal rendezik meg Győrben a Magyar Kultúra Hetét, mely január 13-án vette kezdetét. A győri önkormányzat tavaly, hagyományteremtő szándékkal hívta életre a rendezvényt. Az érdeklődők érdekes kiállításokra, koncertekre és izgalmas előadásokra látogathatnak el.
Ma délután (január 17.) 16 órakor a rendezvénysorozat keretein belül rendhagyó tárlatvezetéssel tekinthető meg a városi Borsos Miklós Állandó Kiállítás.
Borsos Miklósról:
Borsos Miklós festőnek indult, majd 1932-től szobrászattal kezdett foglalkozni, közben mindvégig rajzolt. Rajzművészete önmagából fakadt, saját érzelmi, lelki, szellemi igényeiből. Festészetét a művésszé válás vágya motiválta, szobrászi tevékenysége kezdetét a formákhoz való elemi vonzódása és az apja műhelyében végzett vésnöki gyakorlatból fakadó manuális tudásának próbatétele ösztönözte. A rajz segítette szobrásszá érni, és a rajzzal teljesedett be művészete.
Valamennyi szobrászati műfajt magas szinten művelte és több új műfaji megoldással gazdagította. Autonóm műfajjá fejlesztette az addig ritkán előforduló rézlemez-domborítást. A modern környezetkultúra és a kiművelt szellem igényeiből fakadó, emberi léptékű, személyes mondanivalót és intimitást hordozó köztéri és síremlék-szobrászati alkotásokat hozott létre, amelyekben a nemzeti kultúra szimbólumait, valamint a kulturális értékeket létrehozó személyiség tulajdonságait ötvözte.
A hangulatos udvar fedett részében Borsos Miklós nagyméretű bronzreliefjeit (1966), Siratóasszony című kőszobrát, Janus Pannonius kisméretű, egész alakos figuráját láthatjuk, a kis udvari, örökzöld környezetben pedig Primavera (1978) című alkotása fogadja a látogatót. A földszinten és emeleten kiállított művek átfogó képet adnak rajzművészetéről, korai festészetéről és teljes szobrászatáról.
