A Todd Haynes rendezésében készült minisorozat december 25-én és 26-án kerül adásba. A bemutató kapcsán Winninghammel törött tányérokról és az álruhában pincérkedő Kate Winsletről is beszélgettünk.
Tényleg nem olvasta az eredeti, 1941-ben megjelent Mildred Pierce-t, és nem is látta az ebből készült filmet, mielőtt elvállalta a szerepet a minisorozatban?
Pontosan. Tisztában voltam vele, hogy a film egy régi hollywoodi klasszikus, de ennek ellenére nem láttam. A szereplőválogatáson elmondták a karakterem lényegét, én pedig tettem a dolgom. Miután megkaptam Ida szerepét, pótoltam a hiányosságaimat: elolvastam a könyvet, megnéztem a mozifilmet, és persze többször is átrágtam magam a forgatókönyvön.
Mennyire rugaszkodik el a játékfilmtől a jelenlegi sorozat?
Jóval erotikusabb – gondoljunk csak bele, hogy 1945-ben nem lehetett olyan ágyjeleneteket filmre vinni, mint manapság. Guy Pearce és Kate Winslet döbbenetesen szenvedélyesek, néha úgy festenek, mintha igazából is szeretők lennének.
Winslettel könnyen kijött?
Vele nem nehéz kijönni. Amellett, hogy nagyszerű színésznő, még roppant humoros is, a komplett stábot képes volt megnevettetni.
Rendező – Todd Haynes
Kate Winslet – Mildred Pierce
Guy Pearce – Monty Beragon
Evan Rachel Wood – Veda Pierce
Mare Winningham – Ida Corwin
Ön többnyire sorozatokban játszott, a többiek viszont filmszínészek. Ez nem okozott gondot?
Nem, sőt! Talán azt is mondhatom, hogy „jól jöttem” a stábnak, ugyanis másfajta munkatempóhoz voltak hozzászokva. A sorozatokat jóval rövidebb idő alatt veszik fel, fegyelmezettebb az időbeosztás, mint egy játékfilmben. Néha rájuk is szóltam, hogy nincs idő hátradőlni.
Egy pincérnőt alakít. Dolgozott valaha a vendéglátóiparban, vagy csak most tanult meg a tálcákkal egyensúlyozni?
Sosem dolgoztam pincérnőként, így kénytelen voltam leckéket venni. Csakhogy én voltam az utolsó, akit beválogattak a sorozatba, és jóval kevesebb időm volt tanulni, mint a többieknek. Nekem például kimaradt a valós gyakorlat, míg Kate kétszer négy órát dolgozott fekete parókában álcázva egy New York-i étteremben. Bizonyítani tudom, van egy fényképem róla.
Hány darab tányért tört el a forgatás alatt?
A stábtagok közül csak én törtem tányért, de én is mindössze hármat. Mint mondtam, ennek az egyetlen oka, hogy nem volt elég idő a „kiképzésre”.
Szándékosan hívja kiképzésnek?
Igen, mivel a tanárnőnk úgy bánt velünk, mint a sorkatonákkal. Úgy tudott üvölteni, mint egy magas rangú tiszt. A forgatáson órákig rohangáltunk, a kezünk tele poharakkal és tányérokkal, ő pedig szigorúan figyelt. Egy mosoly nem ült ki az arcára. Képzelje el, milyen érzés lehet egy ilyen ember előtt elejteni egy tányért. Amikor a harmadik eltört, azt hittem, hogy a következőnél kirúgnak. De Todd csak nevetett, és a forgatás végére már a tréner és én is így voltunk ezzel.
Az ő szigorú viselkedéséből átvett valamit a szerepébe?
Egyértelműen. Ida karaktere határozottan hasonlít az övére.
Öt gyereke van. Megnézik a munkáit?
Egytől egyig, sőt éles kritikusaim. És sajnos jó szemük van. (nevet)
Szereti a harmincas évek külsőségeit?
Korábban nem érdekelt a téma, de a forgatás alatt nagyon megkedveltem a korszakot. A nők kalapot, kesztyűt hordtak, a férfiak nyakkendőt. Eddig azt képzeltem, hogy ez egy prűd világ volt, de íme: Mildred és Monty szerelme bebizonyítja, hogy közel sem. Sőt! A nagy maskarák csak eltakarták a bujaságot.
