Tarr Béla műve a legjobb rendező, a legjobb operatőri munka és a legjobb zene kategóriájában jutott a jelöltek közé. A szombat esti gálán az Európai Filmakadémia (EFA) mintegy 2500 tagjának szavazatai alapján a rendezői díjat Susanne Bier vehette át az Egy jobb világ című alkotásáért, az operatőrök Carlo di Palma díját Manuel Alberto Claro kapta meg a Melankólia című filmért, a legjobb filmzenéért járó szobrot pedig Ludovic Bource vitte el a The Artist című alkotáshoz írt művével.
A legjobb film a dán Lars von Trier munkája, a nyolc kategóriában jelölt és három díjat kapó Melankólia, a legjobb színésznő Tilda Swinton, a legjobb színész pedig Colin Firth lett – előbbit a We Need to Talk About Kevinben, utóbbit A király beszédében nyújtott alakításáért jutalmazták -, de a három nyertes közül senki nem volt jelen. A legjobb forgatókönyvnek járó díjat a Dardenne fivérek, Jean-Pierre és Luc kapták, a legjobb vágónak Tariq Anwar bizonyult, aki A király beszédén dolgozott. A díszlettervezők közül Jette Lehmannt, a Melankólia stábjának tagját jutalmazták.
Vastaps és álló ováció közepette “meglepetés” életműdíjat vehetett át a 86 éves Michel Piccoli francia színész, a Van pápánk! című film főszereplője is, Stephen Frears brit rendezőnek pedig Anouk Aimée színésznő adott át az életműve előtt tisztelgő díjat. A dokumentumfilmek mezőnyében nem született meglepetés: Wim Wenders Pina Bausch koreográfus-táncművészről szóló 3D-s filmje diadalmaskodott, míg a rövidfilmek mezőnyében Terry Gilliam műve, a The Wholly Family nyert.
Közönségdíjjal gazdagodott A király beszéde, az elsőfilmek között pedig az Oxygen című belga-holland koprodukció nyerte el a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI által fémjelzett Európai Filmdíjat. Iréne Jacob adta át a legjobb animációs filmnek járó Európai Filmdíjat a Chico & Rita című alkotásnak, amelynek rendezői között van Fernando Trueba világhírű spanyol művész is. A film – amelyet a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon is bemutattak – hat évig készült, és 500 ember dolgozott rajta. Trueba a gála után úgy fogalmazott: filmművészeti értelemben az egységes Európa egyelőre kudarctörténet, hiszen a kontinens országaiban elsősorban amerikai filmeket és néhány nemzeti gyártású alkotást játszanak, az Európai Filmdíj ezért csupán az első lépés az igazán közös európai filmkultúra felé.
Wim Wenders, az Európai Filmakadémia elnöke a ceremónián ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy bár a gazdasági válság rányomja bélyegét Európára, a filmek Európája, a kultúrák Európája “nem a bankoké, hanem azoké, akik szeretik a filmeket”. Az akadémia elnöke szerint a 2011-es év nagyon gazdag termést, kiemelkedő filmeket hozott, így elmondható, hogy a kontinens ebből a szempontból “jó egészségnek örvend”. Kiemelte: a kultúra és a film szerepe az, hogy fokozza az integrációt és a szolidaritást, mert ez az egyetlen út a jövőben.
A díjátadót száz országban és 37 nyelven kísérték figyelemmel, a gálát jövőre Máltán szervezik, hogy aztán 2013-ban visszatérjen Berlinbe.
