Lassan egy amerikai tizenéves mindennapjairól, szokásairól, problémáiról, reakcióiról többet tudunk, mint egy magyaréról. A tucatjával érkező hollywoodi tinifilmekből erre a hétre is akad, főszereplője az a Taylor Lautner, aki eddig feketében, sápadtan járkált az Alkonyatban és mindenféle napszak-variánsaiban, most pedig egy szokásos, Nathan nevű serdülőt alakít: bulizik, tanul, összevész kissé korlátolt szüleivel, mintha nem is az ő gyerekük lenne, annyira más, annyira nem értik meg. Iskolai dolgozatra készülés közben (lassan már mindenki fújja a tengerentúli gimik tanmenetét) talál meg a szemközt lakó lány egy olyan oldalt, ahol a rég eltűnt gyerekek számítógéppel modellezett felnőtt arcát lehet megnézni, hogy könnyebben felismerhetőek legyenek. És nézd csak, hát nem Nathan van ott a képernyőn?
Kik azok az emberek, akiket családnak hittem? jön logikusan az első kérdés, amire jöhetne a második, ám hirtelen egy akciófilmben találjuk magunkat, nem lelkizünk sokat, irány a menekülés. A zűrzavarban feltűnnek színészek is (sok hasznukat nem vesszük), Sigourney Weaver, Alfred Molina, a Millenium trilógiából megismert Michael Nyqvist, de ekkorra már mindent elborít egyrészt a tömény, átható hülyeség, másrészt a Família Kft.-mértékű termékelhelyezés. A történet hemzseg a logikátlan fordulatoktól, Lautner egyet tud, sírni, mimikában alulról veri Steven Seagalt, ellenben jók a fogai, és olyan izmos az állkapcsa, mint a karom. Vele együtt szökésben lévő barátnője (Lily Collins) szemöldökében elbújhatna egy baseball-csapat, ám ez mind kevésbé zavarba ejtő, mint az ilyen márkájú számítógép, az olyan márkájú autó, telefon, amiből egyre több van, igazából őket kellett volna felsorolni főszereplőnek a stáblistán.
Nem dráma ez kérem, a lélek hidegen hagyta az alkotókat – egy két dimenziós tini-Bourne kalandjait tetszenek nézni.
Én ha tini lennék, kikérném magamnak, hogy ilyen sötétnek és hülyének nézzenek, akinek elég pár akciójelenet, egy ügyetlenül összerakott mese, pár egyed a kortárscsoportból, néhány közhely, meg egy rakat termék a plázából.
Kinek ajánljuk? fogorvosoknak és márkakereskedőknek
Kinek nem ajánljuk? akit szerint 15 percenként egy akciójelenet még nem áll össze filmmé.
