Mácsai Pál, a színház igazgatója elmondta: mivel a magyar kabarétörténetben páratlanul hosszú szériát játszott ebben a színházban a művész, úgy gondolták ennek a lábnyomnak itt a helye, ezért elhelyezték a teátrum előcsarnokában.
Hozzátette: 1997-ben az örökös tagsághoz készítették el Hofi Géza lábnyomát, amelyet halála miatt már nem avattak fel a Budapesti Operettszínház előtt a Nagymező utcában.
Horváth Ádám – aki a művész legtöbb televíziós felvételének rendezője volt – Hofi Géza lábnyomának avatásakor elmondta: az alkotás szimbólum, mert ebben a színházban nem találnánk olyan pontot, ahol Hofi Gézának ne lenne lábnyoma.
Mint mondta: két hosszú szériát – a Hoféliát és az Élelem bérét – játszott itt a művész, ez sok száz előadást jelentett. Bár a zene ugyanaz maradt, a szöveg mindig változott, érdemes volt újra és újra megnézni az előadást.
Horváth Ádám az alkotás leleplezésekor kiemelte: a lábnyom itt marad és figyelmeztet arra, hogy dolgozott itt egy nagy művész, akinek szelleme most is itt van.
Az alkotás gyerekcipőt, két bal lábat ábrázol. Ehhez kapcsolódva Mácsai Pál hozzáfűzte: Hofi Géza tudja, hogy a bohóc egyrészt gyerek – megőrzi, kíváncsiságát, nyitottságát incselkedő hajlamát -, másrészt pedig, amit ér, amit lát, abból viccet csinál. “Bár volnának sokan ilyen bohócok” – mondta.
Az emlékmű avatásán Kövér Ildikó, Hofi Géza özvegye is részt vett.
