Kedd, tehát BL-forduló, jönnek a nyolcaddöntők visszavágói, mi a TV2-n a Barcelona – Arsenalt láthatjuk, az első meccsen az angol csapat nyert 2-1-re, de nagy meglepetés lenne, ha ki tudná verni a katalánokat. Itt már minden meccs izgalmas – 20:25-től indul a körömrágás.
Van, akit más hoz lázba, pl. az építészet. Nekik is van ajánlatunk: a Különleges építmények című sorozatban a bahreini Világkereskedelmi központ épületét mutatja be a National Geographic 21:00-tól. A 240 méter magas épület úgy néz ki, mint egy kerületi néptáncverseny harmadik díjának felnagyított mása, különlegessége, hogy a két derékszögű háromszöghöz hasonló épületszárny között szélerőmű propellerei forognak. Mérnököknek csemege, Makovecz-híveknek armageddon – a bahreinieket momentán a szabadságuk foglalkoztatja.
Vannak rendezők, akiknek olykor kijön a lépés. Peter Howittnak ez A nő kétszer című romantikus logikai játéknál következett be, az 1998-as film után olyan dolgok tapadtak a kezéhez, mint a Johnny English. A nő kétszer egyszerű játék, mégis csavaros: a mi lett volna ha… ötletét süti el. A sors döntéslehetőségei egy metró elérésével, illetve elvesztésével nyílnak meg, a szenvedő alany egy felkapott menedzser, a fénykorát élő Gwyneth Paltrow alakításában (aki látta az idei Oscar-gálán, bizony elfacsarodhatott a szíve). 21:40, m1.
Egykor árulónak tartották, hős volt? Kossuth joggal tartott tőle? Ufó volt vagy álruhás perzsa herceg? Az élet vetette drámai helyzetekbe, vagy kései leszármazottja, a drámaíró Gábor szakmai példájához hasonlóan ő maga alakította így őket? Hiba volt-e Buda visszafoglalása? Hány Mercedest kapott Haynautól Világosért? Rákóczi és Esterházy mellett róla miért nem neveztek el süteményt?
Akiben ezek vagy ilyen kérdések felvetültek már Görgey Artúrról, megnyugodhat, mert az 1848-49-es szabadságharc legellentmondásosabb katonájáról az RTL Klub semmire sem jó, inkább csak felajzó műsora, a XXI. század készített portréfilmet, ilyesmi kérdésekkel, 23:25-től indul a kertévés közszolgálat.
A maga ellentmondásosságában megengedő szocialista filmgyártás egyik legnagyobb falata, akit a hivatalos kultúrpolitika sem lenyelni, sem kiköpni nem tudott, akinek több filmjét be-, illetve díjakról letiltották (pl. Sípoló macskakő, Bástyasétány ’74, A határozat), aki az egyik legjobban, legplasztikusabban tudta megragadni, megjeleníteni a Kádár-rendszer bornírtságát, akinek filmjét (Sípoló macskakő) még Szabó István sem javasolta bemutatni – Gazdag Gyula 1983-as filmje, az Elveszett illúziók lesz látható 23:55-től a Filmmúzeumon, Balzac regényének akkori magyar állapotokra (melyek azóta is tartanak) való átdolgozásában a karrierlovag főhőst értelemszerűen nem Lucien de Rubemprének, hanem Sárdi Lászlónak hívják, és Máté Gábor alakítja, célja pedig Párizs helyett Budapest meghódítása.
