A község zsúfolásig megtelt református templomában tartott ökumenikus istentiszteleten a történelmi egyházak képviselői hirdettek igét. Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye római katolikus püspöke szentbeszédében január 22-ét a magyar kultúra és a Himnusz születésnapjának nevezte, amely – mint mondta – kiváló lehetőséget ad arra, hogy a magyarság átgondolja a mögötte lévő utat és megtervezze jövőjét.
“Nemzetünk és népünk olyan helyzetben van, amikor bizonyos alapértékeket és irányt újra kell gondolni és újra kell fogalmazni” – mondta a püspök. Szavai szerint a történelmet és a múltat úgy kell értékelnie mindenkinek, hogy ezek a jelenlegi és a jövőbeni feladatok számára is iránymutatást jelentsenek.
Az ország most egy nagyobb közösségben, az Európai Unióban kapott feladatot, s ez egyben lehetőséget ad a magyaroknak arra, hogy megbecsülést szerezzenek Európában – jelentette ki Bosák Nándor. Hozzátette: ebben a feladatban sorvezető lehet a magyar nemzet múltjának és a kultúrának az ápolása, emlékezete.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke ünnepi igehirdetésében emlékezett a kultúra régi és mai őrzőire, s rámutatott az értékek megőrzésének fontosságára. “Erre szükség van és szükség lesz mindenkor, hiszen ezeket az értékeket állandó veszély fenyegeti” – mondta a református püspök. Bölcskei Gusztáv szerint az értékek megőrzésének akaratáról tanúskodnak azok, akik minden évben eljönnek Szatmárcsekére, hogy Kölcsey Ferenc “szent énekéről” megemlékezzenek.
Az istentiszteletet követően ünnepélyesen átadták a Kölcsey Ferenc-emlékérmet: az elismeréssel idén Görömbei András Kossuth-díjas irodalomtörténészt, esszéírót, akadémikust jutalmazta a díjat létrehozó Kölcsey Társaság. Az elismerést a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához.
A Himnusz a teljes magyar nemzet jelképe, nemzetösszetartó és -erősítő mű – mondta Görömbei András. Az író szerint Kölcsey költeménye – a Szózattal és a Nemzeti dallal együtt – jelentősen hozzájárult a magyarság önképének megfogalmazásához, és a mai nehéz idők ellenére is fontos szerepet játszik a magyarság szellemi és lelki összetartozás-tudatának erősítésében.
A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a református temetőben található Kölcsey-síremléknél helyzeték el az emlékezés virágait és koszorúit.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünneplik január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a Himnuszt.
