Két nap után kézzelfogható eredmény nélkül értek véget az eredetileg háromnaposra tervezett, az Egyesült Államok közvetítésével tartott orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások Genfben. Mind az orosz, mind az ukrán fél nehéznek minősítette utólag az egyeztetést, egyedül a Steve Witkoff békeügyi különmegbízott és ingatlanmogul, illetve Donald Trump veje, Jared Kushner vezette amerikai tárgyalócsapat beszélt „jelentős előrelépésről.”
Volodimir Zelenszkij a szokásos hajnali videóüzenetében a tárgyalás után azt mondta, egy azzal kapcsolatos megállapodáshoz közelebb kerültek, hogy miként ellenőrizzék majd a tűzszünet megkötése után az egyezmény betartását. Viszont az érzékeny politikai kérdések, a tűzszünethez szükséges kompromisszumok és az ezek elfogadásához elengedhetetlen Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó ügyében ismét nem sikerült érdemben haladni.
Az ukrán elnök szóvivője szerint a felek elsősorban a kelet-ukrajnai Donbász régió és a zaporizzsjai atomerőmű sorsáról egyeztettek. Moszkva azt követelte, hogy Ukrajna adja fel a keleti régiónak azt a fennmaradó egyötödét, amelyet az agresszor hadserege az immár négy éve tartó háború alatt nem tudott elfoglalni. Kijev pedig azt akarta, hogy az oroszok adják vissza az ellenőrzést Európa legnagyobb atomerőműve felett, hogy az USA és Ukrajna közösen üzemeltethesse azt. A felek kölcsönösen elfogadhatatlannak tartják a másik követeléseit, és az álláspontjaik a beszámolók alapján Genfben sem közeledtek.

Rácz András Oroszország-szakértő a találkozóról azt mondta a 24.hu-nak:
