A januári davosi fórum nagy jelentőségű, korszakhatározó találkozó volt, amely be fog vonulni a történelembe. Nem kezdetként – hiszen az új korszak már korábban elkezdődött –, hanem mint egy új éra megnyilvánulása a maga nyers valóságában
– mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, a Magyar Atlanti Tanács (MAT) főtitkára a 24.hu-nak.
A volt diplomatát, aki évtizedeken át számos leszerelési tárgyaláson képviselte Magyarországot, a kanadai miniszterelnök, Mark Carney múlt heti, január 20-ai davosi beszédéről kérdeztük. „A kanadai kormányfő megtette azt a szívességet, hogy a lehető legelegánsabban megfogalmazta, miként fog kinézni ez az új világ. Felvázolta az esélyeket, a lehetőségeket és a veszélyeket, s ez jelentőségében Winston Churchill 1946-os fultoni beszédéhez hasonlítható” – vélekedett a magyar exdiplomata. (Churchill beszédét a hidegháború kezdetének is nevezik: a brit politikus egy Kelet-Európára leereszkedő vasfüggönyről szólt akkor.)
Történelmi csúcstalálkozó volt tehát Davosban – folytatta Gyarmati –, és ezen a csúcson máris látható, hogy történelmi jelentőségű beszédet tartott Mark Carney.
Itt nem is a hatása a lényeges – fejtegette a szakértő –, hanem az, hogy amiről szólt, az éppen meg is történt. Ritkán akad olyan alkalom, amikor egy politikai beszéd szinte tökéletesen írja le a valóságot, a szinte egyidőben zajló eseményeket.
A kanadai kormányfő ugyanis azt fejtette ki, hogy a kisebb országok és a középhatalmak mit tehetnek a nagyhatalmak immár nyíltan megnyilvánuló erőpolitikájával szemben. Szövetségi rendszereket kell alkotniuk, és egységesen kell fellépniük, mert csak így tudják eredményesen képviselni az érdekeiket az új világrendet teremtő, hegemóniára törekvő szuperhatalmakkal szemben.
Mi történt Davosban?
