A brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja, éppen ezért teljes mértékben elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy büntetővámokkal fenyegeti saját szövetségeseit a Grönland hovatartozásáról folyó vitában.
Keir Starmer a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott rendkívüli hétfői sajtótájékoztatóján leszögezte: a szövetségi rendszereken belüli nézeteltérések megoldásának nem a vámfenyegetés a megfelelő módja, és Grönland biztonságának védelme sem szolgálhat a gazdasági nyomásgyakorlás indokaként.
Starmer nagyon súlyosnak nevezte az amerikai vámfenyegetések nyomán kialakult helyzetet. Hozzátette: amikor megrendül a stabilitás, ennek árát ritkán azok fizetik meg, akiknek a legtöbb hatalom van a kezükben.
Vámfenyegetés a grönlandi vita miatt
A munkáspárti brit miniszterelnök hétfői nyilatkozatának közvetlen előzményeként Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi portálon a hétvégén bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal – Dánia mellett Nagy‑Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával – szemben február 1‑től 10 százalékos általános importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönland hovatartozásáról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.
Trump közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek, és mindaddig érvényben maradnak, amíg nem születik megállapodás arról, hogy az Egyesült Államok „teljes egészében és maradéktalanul megvásárolhatja” az autonóm területként Dániához tartozó Grönlandot.
Az amerikai elnök megismételte korábban is többször hangoztatott álláspontját, miszerint Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és „Dánia ez ellen semmit nem tudna tenni”, mivel a dán kormány védelem gyanánt „jelenleg két kutyaszánt állomásoztat” Grönlandon.
A kereskedelmi háború senkinek nem áll érdekében
Keir Starmer a Downing Streeten tartott hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor úgy fogalmazott: mindig vannak olyanok, akik szerint a kemény munka azonos a közösségi médiában közzétett dühös bejegyzésekkel vagy a színpadias feltűnősködéssel.
Lehet, hogy egyes politikusok ettől jól érzik magukat, de ez a módszer nem hatékony, és soha nem is volt az, továbbá nem válik azoknak a dolgozó embereknek a hasznára, akiknek munkája, megélhetése és biztonsága a globális kapcsolatrendszerektől függ
– tette hozzá a brit kormányfő.
Starmer kijelentette ugyanakkor: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna Grönland megszerzésére. Arra a kérdésre, hogy London megtorlásként alkalmazna‑e vámokat Washingtonnal szemben, úgy fogalmazott: a kereskedelmi háború senkinek nem áll érdekében.
Bizarr hangvételű levél a norvég miniszterelnöknek
Amint arról beszámoltunk, nagyon furcsa hangvételű levelet küldött Donald Trump a norvég miniszterelnöknek, amiért nem kapta meg a Nobel-békedíjat. Az amerikai elnök azt írta: a díj elmaradása miatt már nem érzi kötelességének, hogy kizárólag a békére összpontosítson, és inkább az Egyesült Államok érdekeit helyezi előtérbe.
A levélben Trump „teljes és totális ellenőrzést” emlegetett Grönland felett, miközben megkérdőjelezte Dánia jogait az autonóm területhez. Støre hangsúlyozta: Norvégia kormánya nem dönt a Nobel-díjról, azt független bizottság ítéli oda.
A Grönland-vita közben gazdasági feszültséggé fajult: Trump vámemelésekkel fenyegette meg az EU-t, ami jelentős esést okozott az európai autógyártók részvényeiben, és ez Magyarországot is érintheti a német autóiparon keresztül.
