Donald Trump a hét elején az ENSZ közgyűlésén kritizálta Európát amiatt, hogy az „öreg kontinens” továbbra is „megbocsáthatatlan módon” vásárol orosz energiahordozókat. Egy New York-i sajtótájékoztatón Magyarországra külön is kitért az amerikai elnök, aki barátjaként emlegette Orbán Viktort, és megjegyezte: erről a témáról ugyan még nem beszélt a magyar kormányfővel, „de az az érzése, hogyha megtenné, akkor Orbán leállna” az orosz olaj importjával. Azóta telefonon is egyeztetett Orbán és Trump, amelynek során Szijjártó Péter közlése szerint a magyar kormányfő közölte az amerikai elnökkel, hogy „a földrajzi helyzetünkből fakadó valóságot nem tudjuk megváltoztatni”, vagyis szükségünk van az orosz olajra.
Pénteki rádióinterjújában Orbán is kitért az ügyre, megerősítve, hogy beszélt Trumppal. A kormányfő szerint egyetlen értelmes álláspont van ebben az ügyben: Magyarországnak nincs tengerpartja, ezért képtelenség hajókon gázt vagy olajat szállítani. Marad a vezeték. Ilyen – a déli vezeték mellett – csak Oroszország felől jön. Orbán az IMF jelentésére hivatkozva kijelentette: ha leállnánk az orosz energiáról, „ahogy azt a félnótás brüsszeli politikusok követelik”, térdre rogyna a magyar gazdaság. Ezt az IMF-jelentést citálta egy nappal korábban a kormányinfón Gulyás Gergely is, aki közölte:
A kancelláriaminiszter arról is beszélt, hogy a horvátországi Adria-vezetéken nem sikerült jól az a tesztelés, amelyen azt modellezték: teljes kapacitáson működve ellátható-e Magyarország az Adriai-tenger felől kőolajjal. Gulyás feltehetőleg a Mol előző napi közleményére utalhatott, ugyanis a magyar olajtársaság és a horvát Janaf vezetéküzemeltető cég több alkalommal is folytatott közös teszteket az Adria-kőolajvezetéken, és a Mol szerint a legfrissebb eredmények egyelőre nem igazolják, hogy a vezeték képes lenne hosszú távon Magyarország és Szlovákia számára elegendő mennyiségű kőolajat felhozni az Adria-tengertől.
Csakhogy a Janaf szerint a Mol-csoport nem teremtette meg a maximális áramlás feltételeit az Adria-kőolajvezeték tesztelése során – közleményében a horvát cég elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint a vállalat nem lenne képes kielégíteni a Mol-csoport két közép-európai finomítójának éves nyersolajigényét.
Miközben a kapacitás elégséges voltáról a horvát és a magyar fél eltérően vélekedik, addig Szijjártó egy másik szempontot is felvetett, miért álságos azt követelni Magyarországtól, hogy teljesen szakadjon el az orosz energiahordozóktól.
