Több mint egy évtizeddel azután, hogy az északnyugat-írországi Tuamban egy helyi történész leleplezte az ír katolikus egyház egyik legféltettebb titkát, hamarosan megkezdődhet az egykori anya- és gyermekotthon területén található tömegsírnak a feltárása, ahova a nyilvántartások szerint közel 800 csecsemő és kisgyermek holttestét temethették el titokban, jelöletlen sírokba.
Ugyanis a szigetországban – ahol az abortuszt is csak egy népszavazás után tették legálissá 2018-ban – a társadalom számkivetetteknek bélyegezte a házasságon kívül teherbe eső fiatal lányokat és nőket – akiket egyszerűen csak „bukott nőknek” hívtak –, illetve a gyermekeiket is, emiatt egyházi szervezetek által által működtetett anya- és gyermekotthonokba zárták őket. Általában a szégyentől félő családtagjaik hathatós közreműködésével.
Bár bíróságon nem ítélték el őket, ezekben a Magdolna-mosodáknak nevezett intézményekben gyakorlatilag börtönökhöz hasonló körülmények között kellett élniük. Megértés és krisztusi megbocsátás helyett kemény bánásmódot kaptak az apácáktól, akik több hónapos terhesen is kemény fizikai munkát végeztettek velük, gyakran bántalmazták is őket.
És természetesen itt kellett világra hozniuk a gyermekeiket is a legnagyobb titokban. A gyerekeket a születésük után rögtön el is vettek az anyáktól, és idővel örökbe adták őket – akár külföldre, például az Egyesült Államokba – anélkül, hogy az anyjuk áldását adta volna a dologra.
Azokat pedig, akik nem kellettek senkinek, szegényes körülmények között nevelték. Ami sajnos gyakran odáig fajult, hogy az elhanyagoltságtól rossz egészségű gyerekek elhunytak.
