Orbán a Pride-ról: Előfordul, hogy a rendőrségnek erőszakot kell alkalmaznia, de itt nem ez a helyzet

Orbán szerint, amikor a kormány néhány éve bejelentette, hogy magyar űrhajóst küldene az űrbe, sokan húzták a szájukat, vitatták ennek a szükségességét, de a jó ügyekért meg kell harcolni. Most mindenki boldog és büszke, és erre jó okunk van a miniszterelnök szerint. „Megemeljük a kalapunkat, és köszönjük, hogy dicsőséget szerzett Magyarországnak” – üzente Orbán a jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Kapu Tibornak.

Itt tette hozzá, hogy Magyarországnak nagy lehetőségei vannak az űriparban, erről egyszer érdemes lesz majd beszélni. Szerinte Magyarországon komoly magáncégek vannak, amelyek komoly szellemi, szakmai és tudományos hozzájárulást adnak egy-egy űrmisszióhoz. Azt nem állítja a miniszterelnök, hogy az űripar hamarosan kiváltja idehaza például a mezőgazdaságot, de egy növekvő területről van szó, Kapu Tibor űrutazásával pedig most megüzentük, hogy mi is itt vagyunk.

Orbán szerint, ha ránézünk Budapestre, káoszt, dugót és Pride-ot látunk, neki személy szerint nem tetszik ez a látvány, de ezt a főpolgármesternek nem kell tudomásul venni, hiszen Orbán csak egy állampolgár a sok közül.

Orbán megjegyezte, úgy van csődközelben a főváros, hogy „ki vannak tömve pénzzel”. Szerinte ez egy nagyszerű város, ami olyan vezetést érdemelne, ami kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket.

Orbán megismételte, hogy von der Leyen brezsnyevi módon üzenget Magyarországra a hatóságoknak, hogy engedjék megrendezni a Pride-ot.

A szombati rendezvénnyel kapcsolatban azt mondta, felnőtt emberek vagyunk, vannak jogszabályok, azok szerint kell eljárni mindenkinek. Ha a rendőrség megtagadja a rendezvény megtartását, akkor bírósághoz lehet fordulni. Ha valaki nem tartja be a jogszabályokat, az pedig számoljon a következményekkel.

Ha mindezek ellenére mégis lesz Pride, Orbán szerint a rendőrség akár fel is oszlathatná a rendezvényt, mert van ehhez joga, de Magyarország egy civilizált ország, mi nem szoktuk bántani egymást.

„Persze Gyurcsányék alatt más volt, hogy elagyabugyálják a polgárt, aki a jogszabályokat áthágva elmondja a véleményét, vagy olyan formában, mondjuk hiányos öltözékben jelenik meg, vagy egészen gyalázatos formában jelenik meg közterületen, ahogy nem szokás” – értekezett a miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy a jogkövetkezmények nem érhetik el a fizikai bántalmatás szintjét a rendőrség részéről. Előfordul persze, hogy a rendőrségnek erőszakot kell alkalmaznia, például bűnözőkkel szemben, de itt most nem ez a helyzet, tette hozzá.

Az orosz energia kérdésben a jövő héten folytatódik a küzdelem külügyminiszteri szinten. Orbán tegnap tárgyalt a szlovákokkal, állítása szerint egység van köztük ebben a kérdésben.

Megismételte korábbi érveit, hogy az orosz energiahordozók kivonása esetén a villanyszámlák kétszeresére, a gázszámlák háromszorosára nőnének családonként, Orbán várja a választ, hogy kinek jutott eszébe ez a marhaság.

Kérdésre, hogy mire alapozza a kormány, hogy ennek már most megjelennének a hatásai, hiszen nem egyik napról a másikra állna le az EU az orosz energiáról, Orbán emlékeztetett, hogy 2027-2028-ban tervezik bevezetni mindezt, ő „akkor még életben szeretne lenni”. Nincs az olyan messze szerinte, ekkora távlatban azért érdemes előre tervezni, arról nem is beszélve, hogy a döntésnek felhajtó ereje lesz azonnal az árakra, tekintve, hogy hosszútávú szerződéseket már nem lehet majd kötni.

Visszakanyarodva az uniós témára Moszkvához hasonlította Brüsszelt Orbán – nem a mostani, hanem a szovjet formájára.

Ez abban merül ki szerinte, hogy egy hatalmi központból utasításokat küldenek Budapestre. Szerinte most is ez történik, állítása szerint Ursula von der Leyen és Manfred Weber a „nem Magyarország pártján álló pártokon keresztül” a Tiszán és a DK-n keresztül üzengetnek. Ursula von der Leyen szerinte egyenesen a „brezsnyevesedés” jeleit mutatja.

Szerinte az Ukrajnával kapcsoaltos közhangulat először nálunk fog megváltozni, mert rossz fogatókönyv esetén a háború minket ér el először, utánunk Közép-Európát. Ha Orbán luxemburgi miniszterelnök lenne, meglehet, ő is más állásponton lenne.

Az újak, Trumpék, akik rögzítették, hogy szó sem lehet Ukrajna NATO-csatlakozásáról, ami Magyarország álláspontja is, tehát a magyar álláspont többségbe került.

Arra a felvetésre, amely a magyar kormány hozzáállásának kritikájaként is sokszor felvetődik, miszerint, ha meg is indulnak a tárgyalások, csak nagyon sok idő múlva lehet Ukrajna ténylegesen EU-tag, Orbán kijelentette, „most akarják felvenni Ukrajnát, nem majd”.

„Mielőtt azt hinné bármelyik hallgató, hogy az ukrán uniós tagság valahol a távoli jövőben van, szeretném kiábrándítani” – mondta a miniszterelnök, szerinte közvetlen fenyegetésről van szó, és az uniós vezetők arról beszélnek, hogy a felvételnek most meg kell történnie.

Ezt követően megismételte már többször hangoztatott érvét: Ukrajna jelenleg „definiálatlan entitáns”, nem tudjuk, mi ma Ukrajna, nem ismerjük a határait, sem azt, hány lakosa van. Szerinte a volt szovjet blokk országai esetében ezek a problémák mindig jelen voltak, ezért csatlakoztak ezek az országok előbb a NATO-hoz, hogy katonailag biztosítsák az országukat és területüket. Ha ez megvolt, akkor jöhetett az Európai Unió. Ukrajna esetében viszont ez is elképzelhetetlen, mert ha Ukrajna belépne a NATO-ba, az rögtön a harmadik világháborút hozná el, amit senki nem akarhat.

„Én tudom, hogy Ukrajnának ez egy borzalmas hír, de nem lehet hitegetni egy országot” – utalt az uniós vezetésre.

Nyilvánvalóan megtámadták őket – tette hozzá a miniszterelnök. A háború ettől még háború Orbán szerint, és ha felvennék Ukrajnát, a háborút is felvennének az EU-ba, „háborúba keverednénk az oroszokkal pillanatok alatt”.

A miniszterelnök szerint nem övezte osztatlan lelkesedés, amikor bejelentette a tagállami vezetőknek, hogy Magyarország nem járul hozzá ahhoz, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet Ukrajna felvétele ügyében. Itt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy az egyes fejezetek megnyitásához egyhangú döntés szükséges a tagállamok részéről, márpedig Magyarország ennek gátja lesz.

„A háttérben lehet dolgozgatni, de előrelépést tenni azon az úton, aminek a végén a tagság van, ezen az úton nem lehet egyetlen lépést sem tenni” – jelentette ki. Ebben elmondása szerint nagy segítségére volt a Vok2025 eredménye, mondván, eddig egyedül állt szembe a többiekkel, de most ott állt mögötte 2,1 millió magyar ember véleménye is.

„Ukrajna uniós tagsága azt jelenti, hogy tönkre tettük az Európai Uniót” – szögezte le. Orbán érti az ukránokat, tudja, hogy segítségre van szükségük, de ő úgy akar rajtuk segíteni, hogy közben nem tesszük tönkre magunkat. Itt példaként hozta, hogy ha Ukrajna EU-tag lenne, akkor ugyanolyan jogaik lennének, mint például nekünk.

A szokásoktól eltérően nem a közmédia stúdiójából, hanem a belga fővárosból jelentkezik péntek reggel a miniszterelnök, azok után, hogy a tegnapi nap folyamán a tagállami vezetők közül egyedüliként nem írta alá az Ukrajnával kapcsolatos uniós állásfoglalást az Európai Tanács ülésén.