Itt a válaszcsapás: Irán több száz rakétát lőtt ki Izraelre

A Guardian videós összefoglalót közölt az iráni fővárost ért éjszakai támadásokról:

Kína kiemelt figyelmet fordít az Irán elleni izraeli támadásokra, és felszólítja az érintetteket, hogy a regionális békét és stabilitást elősegítő módon járjanak el – közölte a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Kína készen áll arra, hogy konstruktív szerepet játsszon a helyzet kezelésében, mondta.

(al-Dzsazíra)

A Times of Israel azt írja: izraeli védelmi tisztviselők úgy vélik, hogy Natanzban jelentős károkat szenvedett a helyi nukleáris létesítmény, miután izraeli találta érte.

A támadásról videó is kering a közösségi médiában, de a felvétel a hitelességét független forrásból még nem igazolták:

Footage shared on social media shows the Israeli strikes on Iran’s Natanz nuclear facility earlier today. pic.twitter.com/yBcUxs23As

— Emanuel (Mannie) Fabian (@manniefabian) June 13, 2025

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök péntek reggel telefonon tájékoztatta Friedrich Merz német kancellárt az Irán elleni izraeli támadásról.

Merz szerint Izraelnek joga van megvédeni magát, Iránnak pedig nem szabad atomfegyvert fejlesztenie. Ezzel együtt felszólította mindkét felet, hogy tartózkodjanak a helyzet eszkalációjától.

Rögtön nem világos, hogy a német kancellár a támadás előtt vagy után beszélt az izraeli kormányfővel.

A török külügyminisztérium elítélte az Irán elleni izraeli agressziót, mondván: a támadás az szélesebb körű regionális konfliktushoz vezethet, és azzal vádolta a zsidó államot, hogy nem akarja diplomáciai úton rendezni a vitáit.

(The Guardian)

Irán kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, hogy megvitassák az ország elleni „példátlan izraeli agressziót” – tájékoztatta Irán ENSZ-képviselete a CNN-t.

Miközben a nemzetközi közösség deeszkalációra szólít fel, Izrael a műveletek folytatását, Irán pedig válaszcsapást ígér.

Némi korrekció történt az olaj árában a kora reggeli kiugrás után, amikor a Brent nyersolaj ára 9 százalékkal, hordónként majdnem 78,5 dollárra ugrott. Az ár később 74 dollár környékére korrigált.

A piaci aggodalmakat táplálja, hogy Irán a világ legnagyobb olajkitermelői közé tartozik, és szinte a teljes mennyiséget Kínának értékesíti. Ennél is lényegesebb, hogy stratégiai pozíciót tölt be a Hormuzi-szoros északi oldalán, a Perzsa-öböl kijáratánál. Így az izraeli csapásra válaszul blokkolhatja a többi közel-keleti olajtermelő olaj- és földgázexportját – korábban Teherán fenyegetett is ezzel egy izraeli támadás esetére.

Márpedig a világ tengeri olajszállításainak mintegy harmada áthalad a szoroson. A lezárás az Egyesült Államokra is jelentős nyomást helyezne, így nem kizárt, hogy az USA a konfliktus részesévé válna. Másfelől viszont ez Iránnak is komoly pénzügyi veszteséget jelentene, mivel a Kínába exportált olaj nagy részét is a szoroson keresztül szállítják.

A jordániai hadsereg közölte, hogy péntek reggel több rakétát és drónt is elfogtak, amelyek behatoltak az ország légterébe. A hadsereg értékelése szerint

a rakéták és drónok valószínűleg jordániai területre, köztük lakott területekre zuhantak.

A hadsereg közleménye nem részletezte, hogy a drónok és rakéták honnan érkeztek.

Sajtóhírek szerint eközben Izrael is elkezdte leszedni az irányába tartó drónokat az ország határain kívül.

(The New York Times)

Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége felszólította az alkalmazottakat és családtagjaikat, hogy tartózkodjanak biztonságos helyen, óvóhelyeken újabb értesítésig.

Egy nappal korábban arra utasították az alkalmazottakat, hogy ne hagyják el Tel-Avivot, Jeruzsálemet és Beér-Sevát.

(MTI)

Az izraeli hadsereg egy katonai tisztviselő szerint megkezdte az Iránból érkező drónok elfogását.

„Az IDF megkezdte az Iránból kilőtt UAV-k (pilóta nélküli repülőgépek – a szerk.) elfogását Izrael területén kívül” – mondta az IDF egyik tisztviselője pénteken a CNN-nek.

Korábban Effie Defrin, az IDF szóvivője azt mondta, hogy Irán több mint 100 drónt lőtt Izrael felé.

• Irán legnagyobb régiós riválisa, Szaúd-Arábia elítélte az Irán elleni izraeli támadást.  „Miközben a királyság elítéli ezeket a szörnyű támadásokat, megerősíti, hogy a nemzetközi közösségnek és a Biztonsági Tanácsnak nagy felelőssége van abban, hogy azonnal megállítsa ezt az agressziót” – áll a szaúdi külügyi tárca közleményében.
• Japán szintén „határozottan” elítéli a támadást. Az ország külügyminisztere önmérsékletre szólította fel a feleket, és elmondta, hogy Japán számára kiemelten fontos a közel-keleti régió stabilitása.
• Keir Starmer brit miniszterelnök elmondta, hogy kormánya együttműködik partnereivel a helyzet de-eszkalálása érdekében. „Minden féltől azt kérjük, hogy sürgősen lépjenek vissza és csökkentsék a feszültséget” – mondta egy nyilatkozatában. „Ez egy veszélyes pillanat” – mondta David Lammy brit külügyminiszter egy külön nyilatkozatban, és mindkét fél részéről önmérsékletet sürgetett.
• Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak nem volt köze az Irán elleni támadáshoz, arról Izrael egyoldalúan döntött. Azt a tájékoztatást kapta, hogy Izrael önvédelmi okokból szükségesnek tartotta a támadást. Trump elnök, aki az Iránnal való megegyezést szorgalmazza az atomprogramja kapcsán, csütörtök este éppen az éves fehér házi piknikét tartotta, amikor a légicsapásokról szóló híradások napvilágot láttak.

Az iráni Tasnim hírügynökség jelentése szerint hat iráni atomtudós halt meg az izraeli csapásokban.

Az ügynökség az X-en közzétett bejegyzésében az áldozatok nevét is közzétette.

„A cionista rezsim a terror eszközével háborút indított tudósaink ellen” – olvasható a bejegyzésben.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X-en előbb megerősítette, hogy Izrael Irán elleni támadása során a natanzi urándúsító létesítményt is csapás érte, majd nem sokkal később arról számolt be, nem nőtt a helyszínen a sugárzás mértéke. Egyelőre nem tisztázott a kár mértéke.

A natanzi központ kulcsfontosságú az iráni atomprogramban. A létesítményről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az Irán elleni izraeli támadásban meghalt Mohammad Bagheri tábornok, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke is – jelentette a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség pénteken. Korábban az iráni Forradalmi Gárda megerősítette parancsnoka, Hoszein Szalami halálát.

Hivatalos jelentések szerint a pénteki izraeli légicsapások célpontjai között teheráni lakóépületek is szerepeltek, köztük olyanok, ahol a katonai vezetés magas rangú tagjai élnek.

A Taszním iráni hírügynökség úgy tudja, hogy a légicsapásokban meghalt két, az iráni nukleáris programban vezető szerepet vállaló iráni tudós is, Mohammad Mahdi Tehrancsi és Ferejdún Abbászi.

(MTI)

Megkezdődött az iráni válaszcsapás. Irán több mint 100 drónt indított izraeli terület felé – közölte péntek reggel az izraeli hadsereg.

Minden légvédelmi rendszer készen áll a fenyegetések elfogására. Ez egy másfajta helyzet, mint amit eddig tapasztaltunk, nehéz órákra számítunk. Rugalmasságot és türelmet kell tanúsítanunk

– mondta Effie Defrin, az IDF szóvivője.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy 200 harci repülőgép vett részt az Irán elleni támadásban, melyek országszerte több száz bombát dobtak le. Az IDF szerint több mint 100 célpontra mértek csapást.

Az IDF a bejegyzésben megnevezte a likvidált katonai vezetőket:

• Mohammad Bagherit, az iráni fegyveres erők vezérkari főnökét,
• Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda főparancsnokát,
• és Ghulam Ali Rasidot, az iráni Hatem al-Anbija parancsnokát.

We can now confirm that the Chief of staff of the Iranian Armed Forces, Commander of the IRGC and the Commander of Iran’s Emergency Command were all eliminated in the Israeli strikes across Iran by more than 200 fighter jets.

These are three ruthless mass murderers with…

— Israel Defense Forces (@IDF) June 13, 2025

A New York Times szerint a mostani volt a legnagyobb támadássorozat az ország ellen az 1980 és 1988 között zajló iráni-iraki háború óta.

Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője nem sokkal a támadások után megerősítette, hogy több katonai vezető és tudós is mártírrá vált, és súlyos válaszlépést lengetett be Izraellel szemben.

„A cionista állam egy keserű és fájdalmas sorsot készített elő magának, amit maradéktalanul meg is fog kapni” – mondta.

(CNN)

Aggodalmát fejezte ki az ENSZ és a világ számos országa az azt követően kialakult helyzet miatt, hogy Izrael péntekre virradóra csapást mért iráni nukleáris célpontokra azzal a céllal, hogy megakadályozza Teheránt az atomfegyverek kifejlesztésében.

António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt és Iránt, hogy „tanúsítsák a legnagyobb mértékű önmérsékletet” – közölte egyik szóvivője, Farhan Haq. A kiadott nyilatkozat szerint Guterres „elítél minden közel-keleti katonai eszkalációt”, ugyanakkor „különösen aggasztónak” találta az iráni nukleáris létesítményekre mért izraeli csapásokat, miközben az Egyesült Államok és Irán között tárgyalások folynak a témáról.

Tokióban Hajasi Josimasza kormányszóvivő kijelentette:

Japán továbbra is minden szükséges diplomáciai erőfeszítést megtesz a helyzet további romlásának megakadályozása érdekében, miközben minden lehetséges intézkedést megtesz a japán állampolgárok védelmének biztosítására.

Omán, amely közvetít az Egyesült Államok és Irán között a teheráni nukleáris program kérdésében, közölte: a történteket „veszélyes, vakmerő eszkalációnak tartja, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányának, a nemzetközi jog elveinek durva megsértését jelenti”. Izrael lépése az arab ország szerint „tovább destabilizálja a regionális békét és biztonságot.”

Az Ománi Szultánság Izraelt teszi felelőssé ezért az eszkalációért és annak következményeiért, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy határozott és egyértelmű álláspontot képviseljen e veszélyes lépés megállítása érdekében

áll a közleményben.

Penny Wong ausztrál külügyminiszter úgy vélte, hogy a helyzet mostani súlyos kiéleződése azzal a kockázattal jár, hogy tovább destabilizálja az amúgy is ingatag régiót. Felszólította az összes felet, hogy tartózkodjanak az olyan cselekedetektől és retorikától, amelyek tovább fokozzák a feszültséget.

Christopher Luxon új-zélandi miniszterelnök kijelentette: a térségben semmi szükség további katonai lépésekre és az azokkal járó kockázatokra.

(MTI)

A 2020 óta tapasztalt legnagyobb áremelkedést mérték a globális viszonyítási alapként kezelt Brent olajnál azután, hogy Izrael megtámadta Iránt – írja a CNBC.

A Brent ára 9,27 százalékkal emelkedett magyar idő szerint péntek reggelre, míg a West Texas Intermediate (WTI) nyersolajé 9,66 százalékkal. Így az előbbi hordónként 75,79 dollárba, utóbbi pedig 74,64 dollárba kerül.

A nyersolajra kötött határidős ügyletek árfolyama 13 százalékkal emelkedett.

Öten meghaltak és 20-an megsebesültek az izraeli támadásokban Teheránban – közölte az iráni állami médiája

Az állami televízió közlése szerint országszerte legalább ötven ember, köztük nők és gyerekek sebesültek meg.

Megneveztek egy második halottat is: az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammad Bagheri is életét vesztette a csapásokban.

Ő a második magas rangú áldozat Irán legfelsőbb vezetői közül: a Forradalmi Gárda vezetőjének, Hoszein Szalaminek a halálát már korábban bejelentették.

Állítólag a gárda egy másik magas rangú vezetője, valamint két atomtudós a többi áldozat.

A Fox News műsorvezetője, Bret Baier elmondta, hogy beszélt az amerikai elnökkel, aki megismételte, hogy Washington nem vett részt az Irán elleni izraeli csapásokban.

„Iránnak nem lehet atombombája, és reméljük, hogy visszatérhetünk a tárgyalóasztalhoz. Majd meglátjuk. A vezetésben több olyan ember van, aki nem fog visszatérni” – mondta Trump Baier szerint.

Trump a Fox szerint hozzátette, hogy az Egyesült Államok segíteni fog Izraelnek megvédeni magát, ha Irán válaszcsapást hajt végre.

(Al Jazeera)

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megerősítette, hogy Izrael csapást mért az iráni nukleáris dúsító létesítményre Natanzban.

Közleményében az ügynökség hozzátette, hogy szoros figyelemmel követi a helyzetet, és kapcsolatban áll az iráni illetékesekkel az esetleges károk ügyében is. A NAÜ egyúttal mély aggodalmát fejezte ki az erőművel kapcsolatos fejlemények miatt.

A Teherántól mintegy 220 kilométerre délkeletre fekvő Natanzban található iráni nukleáris létesítmény az ország fő dúsító létesítménye. Az Irán központi fennsíkján található létesítmény egy része a föld alatt van, hogy védekezzenek az esetleges légicsapások ellen. A NAÜ korábbi közlései szerint több kaszkádot működtet, vagyis együtt dolgozó centrifugák csoportjait, amelyek gyorsabb urándúsítást tesznek lehetővé.

(MTI)

Az iráni külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok, mint Izrael legfőbb támogatója is felelős lesz az „izraeli kaland” következményeiért.

A minisztérium közleményében azt írja, hogy az izraeli támadás „példátlan veszélynek teszi ki a globális biztonságot”, és felszólítja a világ országait, hogy ítélje el azt.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter arról beszélt, hogy Iránnak legitim joga van ahhoz, hogy megvédje magát, és válaszoljon az őt ért agresszióra. Elmondta, hogy

nem is fognak habozni, hogy megvédjék a nemzetet teljes erejével és a legmegfelelőbbnek tartott módon.

Korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Izrael egyoldalúan döntött a támadás megindítása mellett, az Egyesült Államok nem vett részt bennük. Figyelmeztette Iránt, hogy ne támadjon amerikai létesítményekre vagy személyekre.

(The Guardian / MTI)