Szijjártó Péter Pekingben a legbiztonságosabb európai helyszínként ajánlotta figyelembe Magyarországot a kelet-nyugati együttműködéshez a második Kínai Nemzetközi Ellátási Lánc Kiállítás (CISCE) megnyitóján. Szerinte ez a gazdasági semlegesség stratégiája, amiből eddig is sokat profitáltunk, és ezután is sokat fogunk.
A külgazdasági és külügyminiszter a beszédében üdvözölte, hogy a két ország közötti hagyományos barátság a mai nehéz körülmények között is stabil tudott maradni. Köszönetet mondott azért is, hogy hazánk díszvendége lehet a rendezvénynek, aminek a megrendezése amúgy is nagyon időszerű volt, miután „az ellátási láncok megszakadása, a geopolitikai feszültségek, illetve a megugró energiaköltségek óriási nehézségeket állítanak nemzetgazdaságaink elé”.
Szijjártó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a világ ismét a blokkosodás felé halad, ami teljesen ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, a kormány ehelyett a konnektivitás erősítését tartaná kívánatosnak.
Abban bízunk, hogy Kelet és Nyugat a jövőben civilizáltan, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján tud majd együttműködni. Ezt nevezzük a gazdasági semlegesség stratégiájának
– tette hozzá.
A külügyminiszter szerint a stratégia mögött történelmi, gazdasági és földrajzi okok is állnak. Azt mondta, hogy Magyarországnak múltbeli tapasztalata, hogy mindig vesztett Kelet és Nyugat szembenállásán. Arról is beszélt, hogy hazánk közepes méretű ország, tengerpart és energiahordozók nélkül, a stratégiánk így – az ő meglátása szerint – a képzett munkaerőre, a befektetések vonzására és a mély világgazdasági integrációra alapul. A világkereskedelem megzavarása igen jelentős korlátokat szabna a magyar gazdasági növekedés elé. „Ennek pedig földrajzi oka is van, a távolság Budapest és Washington között 7335 kilométer, Budapest és Peking között pedig 7340 kilométer. Tehát középen vagyunk, félúton vagyunk” – mondta.
Szijjártó azt mondta, hogy
„Magyarország már eddig is sokat profitált a Kínával való gazdasági együttműködésből. Magyarország mára Európában a kínai befektetések első számú célpontja lett. Kína európai beruházásainak nagyjából 44 százaléka Magyarországra irányult tavaly” – tette hozzá, és kitért arra is, hogy további beruházások is tervben vannak.
Ezek a beruházások többnyire azért jönnek Magyarországra, mivel Magyarország a legbiztonságosabb helyszínt biztosítja Európában a kelet-nyugati együttműködés számára […] Mi lettünk a német és kínai befektetők első számú találkozási pontja Európában […] Ez jól mutatja azt, hogy a gazdasági semlegességi stratégiánk helyes. Sőt, ez az egyetlen helyes stratégia
– mondta a külügyminiszter, aki szerint ez a stratégia fogja a jövő évet „a magyar gazdaság egy fantasztikus esztendőjévé tenni a Kína és Magyarország közötti megerősített együttműködés révén”.
Arról, hogy mit kell tudni, vagy hogy mennyire veszélyeztetheti az országot a Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor májusi budapesti találkozóján aláírt megállapodáscsomag, itt írtunk részletesebben.
(via MTI)
