Óriási taps fogadta Kamala Harrist Washingtonban, a Howard Egyetemen, ahol választási veresége óta először állt a nyilvánosság elé. A Donald Trumppal szemben vereséget szenvedő, januárban leköszönő alelnök jól láthatóan megrendülve azzal kezdte beszédét, hogy tele a szíve hálával, bizalommal és hazaszeretettel.
Nem ezért harcoltunk, nem ezért szavaztunk, de az ígéret fénye mindig égni fog, amíg nem adjuk fel és harcolunk
– mondta Harris, aki megköszönte a családjának és a kampánycsapatának is a munkát és a támogatást. Büszke a versenyre amit és ahogy vívtak, közösséget és koalíciókat építettek – emlte ki.
Tudja és érti, hogy sokan sok mindent éreznek most, de hangsúlyozta, el kell fogadniuk az eredményt. Segíteni fogják Trumpot a hatalomátadásban, és abban, hogy az békés legyen. Azt is mondta, hogy bár a vereséget elismerte, azt a harcot nem hagyja abba, ami a kampányát tüzelte: harc a szabadságért, lehetőségért, méltóságért, harc a jövőért, amelyben Amerikában a nők saját döntéseket hozhatnak a testükről, és nem a kormány dönt helyettük. Azt is mondta, hogy tisztelettel és kedvességgel kell harcolni.
Üzent a fiataloknak is:
oké ha most szomorúak és csalódottak vagytok, de néha a harc időbe telik, és ez nem azt jelenti, hogy nem fogunk nyerni. Soha ne adjátok fel, hogy a világot jobb hellyé tegyétek.
Azt is mondta, hogy senki ne essen kétségbe, ez nem a feladás, hanem annak az ideje, hogy felgyűrjük az ing ujjunkat.
Negyedórás beszéde végén Martin Luther Kingtől idézett: „akkor lehet látni a csillagokat, amikor a legsötétebb van.” Szerinte sokan most úgy érezhetik, hogy sötét korszak elé nézünk, de reméli, hogy ez nem így van. Ha mégis, akkor be kell teríteni Amerika egét több milliárdnyi fényes csillaggal, amik az optimizmus és igazság fényével világítanak.
