A népszavazáson a választásra jogosultaknak arra a kérdésre kellett felelniük, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát. A szavazatok összesítése során előbb a „nem” válaszok kerültek fölénybe, de a majdnem végleges adatok szerint végül szoros versenyben az igennel voksolók győztek. Az orosz beavatkozás vádjaitól beárnyékolt szavazáson a szavazók 50,08 százaléka támogatta az európai uniós csatlakozási célkitűzés alkotmányba foglalását, a nemek aránya 49,92 százalék.
Maia Sandu Európa-párti elnök az éjszaka közepén első hivatalos reakciójában elítélte „a demokrácia elleni példátlan támadást”, és megígérte, hogy „nem adja meg magát”. „Bűnözői csoportok a nemzeti érdekeinkkel szemben ellenséges külföldi erőkkel együttműködve, több tízmillió euróval, hazugságokkal és propagandával támadták meg országunkat, hogy bizonytalanságba és instabilitásba ejtsék hazánkat” – mondta Sandu a sajtónak, az MTI tudósítása szerint.
Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig ugyanazon év június 23-án hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát. Az Európai Tanács 2023. december 14-én úgy döntött, hogy megkezdik az országgal a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.
legfőbb kihívója, Alexandr Stoianoglo volt főügyész pedig a szavazatok 26,35 százalékát szerezte meg, és ezzel ők jutottak be a választás második fordulójába.
