A gázai háború a számokat tekintve a 21. század egyik legvéresebb konfliktusa – mutatott rá a Háárec. A halottak száma már 42 ezernél jár, ami azt jelenti, hogy a konfliktusban a kétmilliós gázai lakosság két százaléka vesztette életét. Magyarországra vetítve mindez olyan, mintha 10 hónap alatt eltűnt volna Debrecen lakossága.
Az izraeli lap szerint a halottak száma arányait tekintve az elmúlt harminc év nagy konfliktusai között is kiugró: a jugoszláv háborúban tíz év alatt veszett oda a lakosság fél százaléka, Irakban húsz év alatt a népesség egy százaléka halt meg, de Szíriában is 13 év kellett ahhoz, hogy Gázához hasonlóan az ott élők két százaléka meghaljon. Ráadásul egyelőre a háború végét sem látni, sőt az inkább új szakaszba lépett a Hezbollah vezetőinek likvidálásával és a Libanon elleni, fokozódó izraeli támadással, a szárazföldi műveletek megkezdésével.
Dr. Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét hívtuk segítségül, hogy nemzetközi jogi kontextusba helyezzük a történteket.
Hadijogot sérthetett a csipogók felrobbantása
Másfél hete Izrael csipogókat és walkie-talkie-kat robbantott fel Libanon területén. A kézi adó-vevő készülékeket a Hezbollah vásárolta, de nemcsak fegyveresek kaptak belőlük, hanem olyan civilek is, akik az egészségügyben vagy más közszolgáltatási területen dolgoznak. A támadássorozatban – melynek magyar szála is van – összesen 37-en, köztük egy nyolcéves kislány halt meg.
Az ENSZ emberi jogi vezetője arról beszélt, hogy „több ezer személy egyidejű megtámadása – legyenek akár civilek, akár fegyveres csoportok tagjai – anélkül, hogy tudnánk, a támadás idején kik birtokolják a célba vett eszközöket, hol és milyen környezetben használják azokat, sérti a nemzetközi emberi jogokat és – ha alkalmazható – a nemzetközi humanitárius jogot”.
Hoffmann elmondta, a hadijognak vannak olyan szabályai, melyeket valóban kétséges, hogy Izrael betartott-e. Egyrészt a csipogókat egyfajta trükkös bombaként használták, aminek az a lényege, hogy egy hétköznapi tárgyat alakítanak át úgy, hogy ezzel halált vagy sebesülést lehessen okozni. Ennek a fegyvertípusnak az alkalmazását egy Izrael által is elfogadott, nemzetközi megállapodás tiltja.
A második jelentős probléma, hogy ha egy fegyveres konfliktus során katonai célpontot támadnak, akkor a támadó fél köteles a katonai és a polgári célpontok között különbséget tenni.
Hogyha célzottan egy személynek juttatnak el egy ilyen trükkös bombát, akkor ott a megkülönböztetéssel értelemszerűen kevesebb probléma van, mint amikor véletlenszerűen szétosztanak egy csomó eszközt, melyek feltehetően elsősorban katonai célpontokhoz kerülnek, de a valóságban nem igazán lehet ellenőrizni, hogy pontosan kinél vannak. Pláne akkor, ha egyszerre robbantják fel őket
– magyarázta Hoffmann, aki szerint maga a célbavétel is jogsértő, hiszen Izrael – amennyiben valóban Izrael követte el a támadást, amit ugyan a zsidó állam nem ismert el hivatalosan, de nemzetközi konszenzus övezi ezt a vélekedést – nem tudta reálisan megkülönböztetni, hogy akiket támad, azok valóban katonai célpontok-e.
A Hezbollah nemcsak milíciának vagy terrorszervezetnek minősíthető, hanem egy parlamenti párt is Libanonban, amely állami feladatokat (köz- és jóléti szolgáltatások biztosítását) is ellát a síiták lakta területeken. Hoffmann elmondta, hogy a Hezbollah elleni támadások kapcsán a nemzetközi jogi közvélemény megosztott: az egyik oldal azt állítja, hogy védelmi cselekménynek minősülnek az ellenük Libanon területén végrehajtott csapások, a másik pedig azt, hogy sértik az állami szuverenitást.
Az elmúlt napokban Izrael fokozta a Hezbollah elleni támadásokat, volt olyan nap, amikor 356-an haltak meg. Egy nap alatt ennyi halálos áldozatra az 1975 és 1990 közötti polgárháború óta nem volt példa Libanonban. Ezt követte az a légicsapás, amelyben a Hezbollah milíciájának több parancsnoka is meghalt, és amely egy haditanácskozás közben érte őket főhadiszállásukon, Bejrút Dahíja negyedében. A támadások pedig ezen a héten is folytatódnak, sőt keddre virradóra Izrael szárazföldi műveletekbe kezdett Libanonban.
