Az orosz-ukrán háború július 31-i eseményeiről itt olvashat.
Állva ünnepelték a WSJ szerkesztőségében, amikor kiderült, hogy a lap újságírója, Evan Gershkovich kiszabadult Oroszországból.
The WSJ newsroom after Emma Tucker announced Evan Gershkovich had been released pic.twitter.com/yoEQRNWIr6
— Vaughn Sterling (@vplus) August 1, 2024
Gershkovich és társai már egy repülőn vannak az Egyesült Államok felé.
After enduring unimaginable suffering and uncertainty, the Americans detained in Russia are safe, free, and have begun their journeys back into the arms of their families. pic.twitter.com/1rYNBTt9tJ
— President Biden (@POTUS) August 1, 2024
Az orosz hadsereg a Donyeck megyei Pokrovszk közelében húzódó frontvonalra összpontosítja erőit – közölte csütörtökön Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Facebook-bejegyzésében, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
Szirszkij, miután helyzetfelmérés céljából látogatást tett az utóbbi napokban a frontvonalakon, megjegyezte, hogy különböző intenzitással, de az arcvonal minden pontján zajlanak összecsapások. Elismerte, hogy egyes térségekben jelentős veszteségek árán, de az orosz erőknek sikerült – mint fogalmazott – kisebb sikereket elérniük.
Szavai szerint az orosz hadsereg legtapasztaltabb rohamegységeit veti be Pokrovszk térségében, hogy áttörje Zselanne, Novohrodivka és Pokrovszk vonalán az ukrán védelmet.
Beszámolt arról is, hogy heves harcok dúlnak a kupjanszki frontszakaszon is Piscsane, Sztyelmahivka és Makiivka települések mellett. Szirszkij szerint az ukrán erők „tartják állásaikat”.
Az ukrán főparancsnok mindemellett bonyolultnak nevezte a Sziverszk melletti frontszakaszon kialakult helyzetet, mondván az orosz erők folyamatosan tüzérségi csapásokat és rohamokat hajtanak végre, de – mint mondta – sikertelenül. Szintén heves összecsapásokról számolt be a donyecki Csasziv Jar és Nyu Jork falu, valamint a harkivi Hluboke és Vovcsanszk térségéből.
(MTI)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az egész világ (beleértve Ukrajnát is) azt szeretné, ha Oroszország részt venne a következő békecsúcson.
„A világ többsége most azt mondja, hogy Oroszországnak képviseltetnie kell magát a második csúcstalálkozón, különben nem érünk el lényegi eredményeket. Mivel az egész világ azt akarja, hogy ott legyenek az asztalnál, mi nem tiltakozunk ellene” – mondta az ukrán vezető a nyugat-ukrajnai Rivnében a francia Le Monde, a Libération és a L,Équipe napilapoknak, valamint az AFP hírügynökségnek adott közös interjúban.
Június közepén Ukrajna mintegy száz ország részvételével békecsúcsot szervezett Svájcban, főként szövetséges országokkal, de erről Oroszországot kizárták, a moszkvai vezetéshez közel álló Kína pedig nem akart részt venni a találkozón. Ukrajna vállalta, hogy novemberig kidolgoz egy tervet, amely egy jövőbeli csúcstalálkozó alapjául szolgálhat, és amelyre a Kreml is meghívást kap. Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban a tárgyalások feltételéül szabta, hogy Kijev elhagyja az orosz hadsereg által megszállt területeket, és lemondjon a NATO-csatlakozásról. Ezek a követeléseket az ukránok és a Nyugat elfogadhatatlannak tartották. Ukrajna ragaszkodik területi integritásának tiszteletben tartásához, míg Moszkva magának követeli a 2022 óta annektált négy régiót a 2014-ben annektált Krím-félszigeten felül.
Az első békecsúcson Kijev három további ponthoz is ragaszkodott: szabad hajózás a Fekete-tengeren, amely kulcsfontosságú a gazdasága és a globális élelmezésbiztonság szempontjából, az ukrán foglyok és az Oroszországba deportált civilek visszaengedése hazájukba, valamint a légi csapások beszüntetése a polgári energetikai infrastruktúrája ellen. „Készítünk egy olyan tervet, amely az első csúcstalálkozón bemutatott békeformulán alapul, és szeretnék kitűzni egy időpontot diplomatáinknak, hogy novemberben egy olyan dokumentum álljon rendelkezésünkre, amely mindent tartalmaz: területi integritás, szuverenitás” –- mondta a francia sajtónak az ukrán elnök.
Zelenszkij az interjúban felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást orosz szövetségesére abból a célból, hogy az állítsa le az Ukrajnát két év óta szétszakító háborút. „Ha Kína akarja, rá tudja kényszeríteni Oroszországot arra, hogy leállítsa ezt a háborút. Kína a világhoz tartozik, és befolyásos állam” – mondta az ukrán vezető. „Nem azt akarom, hogy Kína közvetítsen, hanem azt akarom, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra. Pont úgy, ahogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol. Pont úgy, ahogy az Európai Unió nyomást gyakorol. Minél befolyásosabb egy ország, annál inkább nyomást kell gyakorolnia. Háború idején, amikor van egy agresszor, nem szabad a közvetítő szerepébe helyezkedni” – hangsúlyozta.
(MTI)
Július 26-án őrizetbe vették Dmitrij Bulgakov volt védelmi miniszter-helyettest – olvasható a brit védelmi minisztérium jelentésében. A 2008 és 2022 közt hivatlban lévő katonai vezető ellen korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt folyik eljárás. Bulgakovot azzal vádolják, hogy
A jelentés szerint a korrupció átszövi az orosz védelmi minisztériumot, amit igyekeznek megfékezni, a közelmúltban több korrupció-ellenes intézkedés és tisztogatás történt. Ezzel összefüggésben történhetett Szergej Sojgu menesztése is a miniszteri székből. Sojgu elvesztette politikai befolyását.
Július 31-én aláírta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy – írta a portfolio.hu a Reuters alapján.
A lépés azért volt fontos, mert augusztus elsején jár le a kétéves törlesztési moratórium, és így a felfüggesztést engedélyező, elnök által aláírt, törvénnyel gyakorlatilag egy rendezett csődeseményt lehet levezényelni.
Ennek közvetlen előzménye az, hogy a minap megszületett az ukrán állam és a főbb külföldi kötvénytulajdonosok csoportja között egy előzetes egyezség mintegy 20 milliárd dollárnyi devizaadósság átütemezéséről. Ennek értelmében a piacon lévő kötvényeknél 37 százalék körüli mértékű vágás történik a nominális adósságon (durva haircut). Ez a következő 3 évben 11,4 milliárd dollárnyi adósság kifizetésétől szabadítja meg az ukrán államot.
A Reuters a fejlemények kapcsán megjegyzi, hogy az elnöki aláírással most szentesített, a 2014-es krími orosz annexió utáni második, ukrán államcsőddel még mindig jobb a helyzet Ukrajna hosszabb távú adósságfelvételi kilátásai kapcsán, mintha anélkül jelentett volna csődöt az állam, hogy megszületett volna az egyezség a külföldi hitelezőkkel. Az előzetes alkut egyébként még el kell fogadnia a külföldi kötvénybefektetőknek, ami még akár több hétbe is beletelhet.
Ukrajna megkapta első F-16-os vadászgépeit – erősítette meg egy amerikai tisztviselő az Associated Press-nek. A repülőgépek érkezéséről először a Bloomberg számolt be. Egy ukrán törvényhozó szerint Ukrajna egyelőre kevés F-16-os vadászgépet kapott.
A háborúban álló ország tisztviselői szerint Ukrajnának legalább 130 F-16-osra van szüksége az orosz légierő hatástalanításához. Sok múlik azon, hogy van-e elegendő pilóta, akiknek kiképzése hónapok óta tart az Oroszország elleni nyugati koalíció államaiban. A pilóták első csoportjának kiképzése már be is fejeződött.
Ukrajna összesen körülbelül 80 F-16-ost kap Dániától, Hollandiától, Norvégiától és Belgiumtól. Becslések szerint eddig hat darabot adtak át az ukrán légierőnek, a pontos szám nem ismert.
Lviv légterében már le is fotóztak egyet a vadászgépek közül:
Ukrainian Air Force F-16AM flying over Lviv, Ukraine. pic.twitter.com/1et2oQDnle
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) July 31, 2024
