Ukrán főparancsnok: Felszerelésben két-háromszoros túlerő van az oroszoknál

Vang Ji kínai külügyminiszter szerdán Dmitro Kuleba ukrán kollégájával folytatott megbeszélésén hangsúlyozta Peking elkötelezettségét az orosz-ukrán konfliktus politikai rendezésének előmozdítása mellett, és ígéretet tett arra, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújt a háború sújtotta országnak – közölte a kínai külügyminisztérium. A dél-kínai Kuangcsou városában tartott megbeszélésén Vang Ji kifejezte továbbá készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna között zajló konfliktusban.

Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét elősegíti, kész konstruktív szerepet játszani a konfliktus lezárásában és a béketárgyalások újraindításában – idézte Vangot a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Kína úgy véli, minden konfliktust végső soron a tárgyalóasztalnál kell megoldani.

Mao Ning, a kínai külügyi tárca szóvivője szerdán elmondta, mindkét miniszter arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiépítését hosszú távon kell szemlélni, és hogy Kína tovább fogja növelni az Ukrajnából származó élelmiszerimportját. Mao hozzátette: Kínát aggasztja az ukrajnai helyzet, és továbbra is humanitárius segítséget fog nyújtani. A szóvivő elmondta továbbá, hogy az orosz és az ukrán fél is különböző mértékben jelezte tárgyalási hajlandóságát, és „bár a feltételek még nem érettek meg, Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét szolgálja”

A két külügyminiszter találkozója során Kuleba elmondta, hogy Ukrajna nagyra értékeli Kína szerepét a béke előmozdításában, és hajlandó tárgyalásokat folytatni Oroszországgal, de hozzátette, hogy az ilyen tárgyalásoknak Moszkvával “ésszerűnek és érdeminek” kell lenniük, és a tartós béke elérését kell célozniuk.

Kuleba ismételten kijelentette, Kijev kész arra, hogy az orosz fél részt vegyen a tárgyalási folyamatban egy bizonyos szinten, amikor Oroszország kész tisztességesen tárgyalni, de hangsúlyozta, hogy jelenleg ilyen készség nem tapasztalható az orosz oldalon

– áll az ukrán minisztérium közleményében.

Kuleba a legmagasabb rangú ukrán tisztségviselő, aki az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése óta Kínába látogat.

MTI

Három hónappal, november elejéig meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást kedden az ukrán parlament.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által beterjesztett törvényt a média jelentése szerint az országgyűlés többsége megszavazta.

Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon közzétett posztjában közölte, hogy a 450 fős parlament 339 tagja szavazott a november 9-ig kiterjesztett hosszabbításra.

A hadiállapot és a mozgósítás a hosszabbítás nélkül augusztus 12-én ért volna véget. (MTI)

Autóba rejtett bomba sebesítette meg szerdán Moszkva északi részén az orosz katonai hírszerzés egyik tisztjét – jelentette a Kommerszant című lap a Reuters hírszemléje szerint. A hírügynökség – mint írták – a jelentés valóságtartalmát egyelőre nem tudta ellenőrizni.

Az orosz belügyminisztérium mindenesetre közölte, hogy az ismeretlen szerkezet detonációja által okozott robbanásban, két ember megsérült, és büntetőeljárást indítottak.

Az orosz média jelentése szerint a robbanás egy Toyota Land Cruisert szaggatott szét rögtön azután, hogy a tiszt egy ismeretlen nővel együtt beszállt a járműbe. Az orosz médiában az állítólagos robbanásról felvételeket is bemutattak. A Kommerszant azt írta, hogy a sérült férfi az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek főparancsnokságán, azon belül is a GRU főhadiszállásán szolgált. A Baza, melynek vannak forrásai az orosz szolgálatoknál, szintén azt írta, hogy a sérült férfi a GRU tisztje volt.

A TASZSZ állami hírügynökség azt közölte, hogy a robbanásban egy tiszt és a felesége sérült meg. A férfi lábát a TASZSZ szerint lerobbantották, a merényletkísérletben öt másik gépkocsi is károkat szenvedett.

Interjút adott a Guardian című brit lapnak Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka egy titkos katonai bázison. A vezérezredes a lapnak elismerte, hogy az oroszok sokkal jobban felszereltek. Mindenből több van nekik: harckocsikból, gyalogsági harcjárművekből és katonákból is. A főparancsnok az interjúban úgy fogalmazott:

Ami a felszerelést illeti, 1:2 vagy 1:3 az arány a javukra.

Szirszkij ezzel a technikai fölénnyel magyarázza a közelmúlt ukrán harctéri kudarcait. Az eredetileg 100 ezer fős orosz inváziós haderő 520 ezer főre nőtt, mondta, és a cél 2024 végére 690 ezer ember. Az Ukrajnára vonatkozó létszámadatokról ugyanakkor nem beszélt. 2022 óta az orosz harckocsik száma 1700-ról 3500-ra „duplázódott meg”, a tüzérségi rendszerek megháromszorozódtak, a páncélozott személyszállító járművek száma pedig 4500-ról 8900-ra emelkedett – részletezte.

„Az ellenség jelentős erő- és erőforrás-előnnyel rendelkezik. Ezért számunkra valóban az utánpótlás, a minőség kérdése van előtérben” – idézték az ukrán fegyveres erők főparancsnokát.

Szirszkij a közelmúlt kudarcait igyekezett kontextusba is helyezni. Eszerint Oroszország győzelmei inkább helyi győzelmeknek tekinthetők, mint „operatív” áttörésnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy a frontvonal 3700 km hosszú, és ebből 977 km-en folynak aktív harcok, vagyis bőven „kétszer olyan hosszú szakaszon, mint a Németország és Franciaország között húzódó határ”.

A vezérezredes beszélt az Ukrajnának ígért F-16-os vadászgépekről is. Azt mondta, noha tudja, mikor fognak megérkezni, nincs felhatalmazása, hogy ezt közölje. A vadászgépek használatával kapcsolatban ugyanakkor óvatosságra intett. Szerinte az F-16-osok megerősítenék Ukrajna légvédelmét, lehetővé tennék Kijev számára, hogy hatékonyabban tudjon fellépni az orosz cirkálórakéták ellen, és hogy pontosan eltalálja a földi célpontokat. Hangsúlyozta azonban, hogy a gépek használatának vannak korlátai: „legalább negyven kilométerre” kell maradniuk a frontvonaltól, mert fennáll a veszélye, hogy az oroszok lelövik őket.

Az egyik legsürgetőbb kihívásnak Szirszkij az utánpótlást nevezte, vagyis azt, hogy újoncokat találjanak az elesett és megsebesült ukrán katonák helyére. A lövészárkokban harcolók kimerültek, a 2022 tavaszán tapasztalt lelkesedés kimerült, az önkéntesnek jelentkezők száma elapadt. Az ukrán kormány nemrégiben 27-ről 25 évre csökkentette a sorkötelezettség alsó korhatárt, a múlt héten új törvény lépett hatályba, amely előírja a férfiak számára, hogy regisztráltassák magukat a katonai toborzóközpontokban. Ezt sokan meg is tették, mások azonban inkább a bujkálást választják.

Szirszkij azt mondta, hogy mozgósítás nélkül nem tud új tartalékos egységeket és dandárokat létrehozni, amelyekre szükség van, mivel Oroszország megsokszorozza saját szárazföldi erőit is.

Nagyon fontos számunkra, hogy Ukrajna minden polgára teljesítse alkotmányos kötelességét

– fogalmazott. Egyúttal elszólította a hazájukon kívül élő ukránokat, hogy ők is vegyenek részt a mozgósításban.

Az utánpótlást elősegítő egyik kezdeményezés épp a szomszédos Lengyelországban formálódik. A külföldön élő ukránokat hamarosan meghívják, hogy csatlakozzanak az ott alakuló új légióhoz. A kiképzésre Lengyelországban kerül majd sor, később a katonákat a frontvonalra vezénylik át.