Az orosz-ukrán háború július 22-i eseményeiről itt olvashat.
Az Európai Uniónak egységesnek és határozottnak kell maradnia, és nem szabadna elvesznie a soros magyar EU-elnökség által Budapestre tervezett ülések bojkottálásának részleteiben – jelentette ki kedden Annalena Baerbock német külügyminiszter.
A tárcavezető holland kollégájával, Caspar Veldkamppal folytatott berlini találkozóján úgy fogalmazott: „túl komoly idők ezek kisded játékokhoz”.
Kijelentésének előzménye, hogy Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn leszögezte: a tagországok külügyminisztereinek, valamint védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Budapest helyett – Németország, Spanyolország és Luxemburg kérése ellenére – inkább Brüsszelben tartják meg.
Borrell elmondta, hogy a döntést „szimbolikus következménynek” szánja a magyar miniszterelnök által a hónap elején kezdeményezett békemisszió miatt, amelynek során Orbán Viktor uniós partnereinek jóváhagyása nélkül utazott el Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett az ukrajnai helyzetről.
Baerbock kijelentette továbbá, hogy a kül-, a biztonság- és a védelempolitikában Josep Borrell, nem pedig Orbán Viktor képviseli az uniós elnökséget. Szerinte nem meglepő, hogy a magyar kormányfő lépései “zavart keltettek”, és közölte: a maga részéről eleget tesz Borrell brüsszeli meghívásának.
Caspar Veldkamp a találkozón kijelentette, hogy Hollandia az EU egységének szolgálatát várja a magyar elnökségtől, illetve azt, hogy az ügyvitelben becsületes közvetítőként járjon el.
A holland külügyminiszter Orbán Viktor békemisszióját elhibázott lépésnek nevezte és hangsúlyozta: az agresszor Oroszország, az áldozat Ukrajna, és „nem lehet tárgyalni Ukrajnáról Ukrajna nélkül”.
Mint mondta, ő is szívesen elfogadja Borrell meghívását a brüsszeli külügy- és védelmi miniszteri találkozóra, az informális tanácsüléseken való részvételről eseti alapon hoznak döntést.
A holland kormányfő, Dick Schoof már a múlt héten bejelentette, hogy elutasítja az általános bojkottot, és a holland kormány eseti alapon fog dönteni arról, hogy miniszterei részt vesznek-e a magyar uniós elnökség rendezvényein. Azt is hangsúlyozta: véleménye szerint Orbán Viktor világossá tette, hogy a bírált találkozók kétoldalú alapon szervezett tanácskozások voltak, útjain nem az EU-t képviselte.
(MTI)
Elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Ivano-Darjivka települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból három frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában, és 11 ellenrohamot visszavertek – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek több mint kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A Tárca szerint Harkiv megyében, Derkacsi községben mintegy félszáz külföldi kiképzőt ölt meg egy Iszkander-M rakétarendszerrel végrehajtott csapás.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett 13 tábori lőszerraktárt, egy alacsonyan repülő célok észlelésére és követésére szolgáló SZT68-as mobil radarállomást, egy drónösszeszerelő műhelyt, három harckocsit – köztük egy amerikai Abrams A1M1-est -, öt páncélozott harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró, valamint négy amerikai M777-es, két M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, három francia HAMMER irányított légibombát, amerikai HIMARS sorozatvetők 15 rakétáját, továbbá 151 drónt, közülük nyolcvankettőt Oroszország légterében.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Egy pilóta nélküli repülőszerkezet egy, a Kercsi-szorosban közlekedő komphajót talált el kedd reggel a krasznodari régióban lévő Kavkaz kikötőjében. A járművön tűz ütött ki, a hajó legénységéből és a kikötői alkalmazottak közül egy ember életét vesztette, öten megsebesültek.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy őrizetbe vett két mariupoli illetőségű személyt, akik az ukrán titkosszolgálatok megbízásából egy belgorodi mecset felrobbantására készültek, hogy vallásközi konfliktust provokáljanak ki. A közösségi média révén beszervezett gyanúsítottak beismerő vallomást tettek.
Az orosz déli körzeti katonai bíróság 18 évi fegyházra ítélte Ivan Csernenko ukrán állampolgárt, aki az Azov alakulat tagjaként részt vett a harcokban a „Donyecki Népköztársaság” területén. Csernenkót terrorista közösségben, illetve terrorista célú kiképzésben való részvételben találták bűnösnek.
Egy moszkvai bíróság távollétében nyolc és fél évre ítélte Mihail Zigar újságírót az orosz fegyveres erőkről szóló rágalmak terjesztése címén, politikai, ideológiai, faji gyűlöletre való hivatkozással. Zigart korábban körözési listára tette az orosz belügyminisztérium.
(MTI)
Tizennyolc évi börtönre ítélt egy spanyol bíróság egy férfit, aki sorozatban küldött robbanószeres leveleket Ukrajna és az Egyesült Államok nagykövetségének, valamint Pedro Sánchez spanyol miniszterelnöknek 2022 novemberében.
Pompeyo Gonzales Pascualt, egy hetvenes éveiben járó férfit, aki ellenezte, hogy a nyugati országok segítik Ukrajnát az Oroszország elleni védekezésben, terrorizmusban és robbanóeszközök előállításában találta bűnösnek a legsúlyosabb büntető ügyekkel foglalkozó madridi bíróság.
A férfire tíz évi börtönt szabtak ki terrorizmus címén és nyolc évet robbanószerek előállítása miatt – tudatta közleményben a bíróság. A per folyamán májusban az ügyészség 22 évi börtön kiszabását kérte.
Gonzales Pascual nagy felfordulást akart tettével kelteni a spanyol társadalomban, és nyomást kívánt gyakorolni a spanyol és az amerikai kormányzatra, valamint más, Spanyolországban működő jogi személyekre, hogy szüntessék be Ukrajna támogatását – áll a bírósági ítéletben.
Az északkelet-spanyolországi Burgosból származó 74 éves férfi hat levelet küldött többek között Pedro Sáncheznek, Margarita Robles védelmi miniszternek, egy spanyol katonai támaszpontnak, valamint Ukrajna és az Egyesült Államok nagykövetségének.
Az egyik levél felnyitásakor a madridi ukrán nagykövetség őrét könnyebben megsebesítette a robbanás. A többi levelet az érintett címzettek biztonsági szolgálata elfogta, és nem sebesült meg más. Az ítéletben a bíróság rámutat, hogy a levelekbe rejtett robbanószer mennysége elegendő volt kisebb-nagyobb sebesülések előidézéséhez az érintett szerv távolságától függően.
A bíróság logikátlannak ítélte meg a férfi tagadását, aki a per során elismerte, hogy tanulmányozott robbanószerek előállításával foglakozó internetes oldalakat, és vásárolt is azokhoz alapanyagokat, de állítása szerint csak a saját kíváncsisága kielégítésére és „barkácsolási” vágyból.
A férfit 2023 januárjában állították elő és helyezték előzetes letartóztatásba, azaz néhány héttel tettének elkövetése után. Gonzales Pascual végül szabadlábon védekezett a bíróságon, egy bíró ugyanis úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn a bizonyítékok megsemmisítésének vagy a visszaesésnek a veszélye, a vádlott korábban büntetlen előéletű volt.
(MTI)
Aki békepárti, azt minden eszközzel tönkre akarják tenni; ez tisztességtelen, elfogadhatatlan és jogszerűtlen is – mondta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalára kedden feltöltött videóban.
Menczer Tamás közölte: brutális támadás érte Magyarországot a békepártisága miatt, “Ukrajna elzárta a csapot”, így az orosz kőolaj jelentős része nem érkezik meg Magyarországra. Egy ukrán képviselő világosan, egyértelműen fogalmazott: „meg kell törni Magyarország ellenállását a fegyverszállításokkal kapcsolatban” – tette hozzá a kormánypárti politikus.
Leszögezte: a békepártiságunk miatt büntetnek bennünket, most éppen az energiabiztonságunkat támadják.
És könnyen lehet, hogy ezt nem egyedül Ukrajna találta ki, hanem segítettek a brüsszeliek vagy akár a háborúpárti amerikai demokraták is
– jegyezte meg Menczer Tamás.
Több mint egy év után újra vannak vadászgépei Szlovákiának – közölte a Euronews. Hétfő este ugyanis megérkezett Szlovákiába az első két F-16-os, abból a 14 vadászgépből, amelyet az Egyesült Államoktól rendeltek meg.
A többit két év alatt fokoztosan kapják majd meg. Az F-16-osokat még 2018-ban rendelték meg, de a leszállítást a világjárvány késleltette.
Az ország több mint egy évig légvédelem nélkül volt, mert a pozsonyi kormány tavaly tavasszal átadta Ukrajnának teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG-29-est, valamint légvédelmi rakétáinak egy részét.
Egy ember meghalt, többen pedig megsebesültek a krími hídtól pár kilométerre fekvő Kavkaz kikötőben, miután ukrán dróntámadás ért egy kompot. A dél-oroszországi régió kormányzója, Venyamin Kondratyev szerint a kompon tűz ütött ki, de a továbbterjedés veszélye nem állt fenn – írja a BBC. A komp legénysége és a kikötő személyzete között vannak sérültek.
A krími híd teszi lehetővé a közúti és vasúti közlekedést Oroszország és a Krím félsziget között, amelyet Oroszország 2014-ben jogellenesen annektált. A háború kitörése óta több ukrán támadás érte a hidat és környékét. Május végén egy ukrán drón egy olajterminált talált el a kikötő közelében.
Képünkön egy komp látható a kavkazi kikötő közelében Krasznodarban, Oroszországban 2023. július 25-én.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői szerint a Kreml által elfogadott új törvény alapján gyakorlatilag bárkit szankcionálhatnak, aki negatívan beszél az orosz politikáról, az Ukrajnában zajló háborúról, vagy akár az alkotmány megváltoztatásáról ejt szót – írta az Index.
Július 22-én tette közzé az orosz belügyminisztérium az új, terrorizmusellenes stratégiáját, mely jogi meghatározást ad olyan kifejezéseknek, mint a „ruszofóbia”, az „idegengyűlölet”, valamint megváltoztatja a „radikalizmus”, az „extrémizmus” elleni küzdelem és a „szélsőségellenes szereplők fogalmait”. Ruszofóbia például az, ha valaki ellenséges, gyülöletkeltő módon nyilvánul meg Oroszország polgáraival, az orosz nyelvvel és kultúrával szemben.
Radikalizmusnak minősítenék például ha valaki az orosz kormány intézkedéseivel szemben ellenállást tanúsít, az ukrán háborút etnikai szempontból közelíti meg, valamint az is, ha Oroszországgal barátságtalan államokat támogat.
Az ISW elemzői szerint a Kreml ezzel az országban élő szélsőséges csoportok támogatását igyekszik elnyerni.
