Hollandia eseti alapon fog dönteni arról, hogy részt vesz-e a magyar uniós elnökség rendezvényein, a hivatalos bojkottot elutasítja – jelentette ki a napokban Dick Schoof, a korábbi titkosszolgálati főnökből és minisztériumi főtisztviselőből holland miniszterelnökké előlépő terrorelhárító, migrációs és biztonságpolitikai szakértő.
Mintha csak ezt a kijelentést igazolná, hogy hétfőn a saját pártja, a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) akarata ellenére utazott Budapestre David van Weel holland igazságügyi és belbiztonsági miniszter, hogy részt vegyen az európai uniós tagállamok igazságügyi és belügyminisztereinek kétnapos informális tanácskozásán, amelyet a soros magyar EU-elnökség keretében tartanak.
A miniszter azzal érvelt, hogy hazájának érdekeit előtérbe helyezve (tehát nem a pártja álláspontját követve) utazott el a budapesti találkozóra. Jelezte: a tanácsülés napirendjén számos olyan téma szerepel, amely Hollandia számára fontos, például a migráció és a bűnözés elleni nemzetközi fellépés megerősítése. Van Weel ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a holland kormány álláspontja szerint a magyar miniszterelnöknek nincs felhatalmazása az EU-tól az általa kezdeményezett békemisszióra.
Ezt a kritikus üzenetet ismét közvetíteni fogom Budapesten
– jelentette ki.
Mindez tehát azután történt, hogy Dick Schoof bejelentette: elutasítja az általános bojkottot a magyar kormánnyal szemben. A július elején hivatalba lépett kormányfő azután szólalt meg, hogy kiderült: a „közelmúltbeli fejlemények” fényében Ursula von der Leyen elnök úgy határozott: az Európai Bizottság csak köztisztviselői szinten képviselteti magát az uniós tanács informális (magyarországi) ülésein. Ezzel párhuzamosan több északi állam (svédek, finnek, baltiak) pedig azt jelentették be, hogy minisztereik nem vesznek majd részt a magyar soros EU-elnökség idején tervezett magyarországi találkozókon – válaszul Orbán Viktor moszkvai látogatására.
Nem véletlen, hogy a frissen hivatalba lépett holland kormányfő nem csatlakozott az északiak bojkottjához, és eseti szintű döntéseket ígért a magyarországi tanácskozások kapcsán. Dick Schoof ugyanis nem pártpolitikusként került a miniszterelnöki székbe, hanem a BBC szerint csak az ötödik számú kiszemelt volt, amikor kompromisszumos megoldásként kerestek valakit a hágai koalíciós kormány élére. Az ugyanis már fél éve nyilvánvaló volt, hogy négy pártból tevődhet össze a koalíció a tavaly őszi választások után, ám az érintett négy párt sokáig nem tudott megegyezni a közös kormányprogram kérdéseiben.
Amikor ezt a tárgyalási fázist lezárták, és a koalíció – több hónapos tárgyalás után – májusra összeállt, akkor viszont nem találtak megfelelő embert, aki a négy – egymással nehezen összeegyeztethető programmal versengő – pártot hajlandó lett volna miniszterelnökként egyetlen kabinetben összefogni.
- A legfőbb probléma a legerősebb párttal volt: a Geert Wilders vezette, migráció- és iszlámellenes Szabadságpárt (PVV) relatív győztese volt ugyan a tavaly őszi általános választásoknak, de a többi párttal nehezen fért össze a programja, így kevesen bíztak abban, hogy egy koalícióban kezelni tudnák ezt a szélsőséges erőt.
- A másik fő ereje a koalíciónak Mark Rutte 2010 és 2014 közötti kormányfő Néppártja (teljes nevén: Szabadságért és a Demokráciáért Párt, VVD), amely a holland politikai élet megkerülhetetlen szereplője az utóbbi évtizedekben.
- A harmadik erő a tavaly frissen alakult centrista Új Szociális Szerződés (NSC),
- a negyedik pedig a populista Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB), amely meglepetésre a tavaly tavaszi regionális választásokat megnyerte, de az őszi „nagy” választásokon viszonylag gyengébben szerepelt.
Így júliusra az elmúlt évtizedek legjobboldalibb kormánykoalíciója jött létre Hollandiában. Ehhez képest döbbentette meg a Wilderséknél is szélsőségesebb „Fórum a Demokráciáért” párt vezetőjét, Thierry Baudet-t Schoof miniszterelnökké választása. Baudet erről annyit mondott:
Hollandia Geert Wildersre voksolt, erre kaptunk egy volt munkáspárti köztisztviselőt, aki évekig kémkedett az emberek után.
Baudet nyilvánvalóan arra célzott, hogy Schoofot kémközpontbeli vezetősége idején azért bírálták, mert titkosszolgái hamis közösségimédia-fiókokból próbálták megfigyelni a szélsőséges szervezeteket. Schoof három évtizeden át valóban „csendes tagja” volt a baloldali Munkáspártnak, de pár éve kilépett onnan, sőt, tett néhány gesztust a Wilders-féle PVV-nek is azóta. Ezek után kereste meg Wilders, hogy legyen ő az új, koalíciós kormány vezetője.
Így tehát nem véletlen, hogy Schoof most nincs a Magyarország ellen bojkottot hirdető északi tábor élén. Az őt támogató Wilders ugyanis, nemhogy nem szokta bojkottálni Magyarországot, hanem ide jár „bulizni”, például Bunyós Pityuval, de jár hozzánk nyaralni a feleségével, a magyar exdiplomatával, Márfai Krisztinával is, vagy éppen beugrik Orbán Viktorhoz egy hosszabb-rövidebb tárgyalásra.
Wilders ugyanis hősnek és példaképnek tartja Orbánt. Pártja, a PVV a napokban csatlakozott az Orbán Viktor és a Waffen-SS-t relativizáló Herbert Kickl által alapított patrióta frakcióhoz az Európai Parlamentben.
