Kreml: Putyin nem üzent semmit Orbánnal Trumpnak

A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést pénteki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felőssé tétele.

Zaharova arra hivatkozott, hogy az Ihor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem Geoinformatikai és Fenntartható Fejlődés Világadatközpontja tanulmányozza az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, hogy miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszere tározógátjainak lerombolása esetén. Mint mondta, a vizsgálat a kijevi és a kanyivi vízerőműre összpontosít.

Kétségtelen, hogy a Zelenszkij-rezsim cinikus provokációt tervez saját lakossága ellen, (…) hogy aztán ismét kitalálhasson egy olyan történetet, amelyet a nemzetközi közösségre ráerőltetve hazánkat háborús bűnök és ökocídium elkövetésével vádolja meg. Egyúttal újabb segélyt akar kikönyörögni a Nyugattól, és el akarja fedni saját terrorista tevékenységét

– hangoztatta Zaharova.

A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá. Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének. Mint mondta, a kanyivi víztározó esetében a gátszakadás négyezer négyzetkilométert és 75 ezer embert érintene, a víz 177 települést öntene el.

Az orosz diplomata szerint 2022. szeptember-októberében ugyanez a központ modellezte a kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményeit.

A kakovkai vízerőmű – a dnyeperi erőműendszer legalsó lépcsőjének – gátja 2023. június 6-án éjjel omlott össze. A tározóból a víz a Dnyeper folyón lefelé ömlött, elárasztva a part menti városokat és falvakat, köztük az orosz ellenőrzés alá került Oleskit és Nova Kahovkát. A RIA Novosztyi hírügynökség visszatekintése szerint a herszoni régió Oroszországhoz csatolt részén az ökológiai és humanitárius katasztrófához szükségállapotot hirdettek ki. A katasztrófaövezetből mintegy kilencezer lakost evakuáltak, 59 ember életét vesztette. A fő árvízkárok felszámolása több hónapig tartott.
Moszkva Kijevet vádolta a “terrortámadással”. Az ukrán fél szerint a gátat az orosz hadsereg „robbantotta fel”.

(MTI)

Felháborodást keltett pénteken Németországban, hogy a CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times napilap csütörtöki, titkosszolgálati forrásokra hívatkozó értesülései szerint Moszkva a német Rheinmetall hadi- és járműipari konszern vezérigazgatójának, Armin Pappergernek a meggyilkolását tervezné.

Az egyik legnagyobb európai fegyver- és lőszergyártó vállalatként ismert Rheinmetall az ukrajnai háború kezdete óta nemcsak tüzérségi lövedékeket és katonai járműveket gyárt Ukrajna számára, hanem egy páncélos katonai járművek javítására szakosodott szervizt is nyitott Nyugat-Ukrajnában, a vezérigazgatója pedig már korábban is személyi védelmet kapott, miután nyíltan bírálta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját.

Német politikusok felháborodásuknak adtak hangot az állítólagos orosz fenyegetés kapcsán. A washingtoni NATO-csúcson tartózkodó német külügyminiszter, Annalena Baerbock a hírt kommentálva még csütörtökön azt mondta, hogy „Oroszország hibrid, fizikai személyek és vállalatok ellen irányuló háborús agressziót folytat Európa területén”. A német belügyminisztérium szóvivője pénteken nem volt hajlandó kommentálni a sajtóértesüléseket, de elmondta, „komolyan veszik az orosz fenyegetést, és megtették a megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket”.

Nancy Faeser belügyminiszter azt mondta, hogy „a német kormány nemcsak most, hanem a jövőben is nagyon komolyan veszi az országával szemben jelentősen megnőtt orosz fenyegetést, de nem hagyja magát megfélemlíteni”. Serap Güler, a jelenleg ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) biztonságpolitikai szakértője pedig a Bild című napilapnak azt mondta, „egy ilyen orosz fenyegetésre Németországnak azzal kell reagálnia, hogy még jobban támogatja Ukrajnát”.

A német Hensoldt védelmi elektronikai vállalat – amely radartechnológiával látja el az Ukrajnában használatban lévő IRIS-T légvédelmi rendszert – szóvivőjén keresztül pénteken úgy reagált a hírre, hogy áttekinti a vállalaton belül már eddig is igen magas szintű biztonsági intézkedéseit.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken visszautasította az amerikai sajtó szerinte álhírnek minősülő értesüléseit, amelyek állítása szerint „névtelen forrásokból származnak, és nem tartalmaztak komolyan vehető bizonyítékokat”.

(MTI)

Moszkvai közlés szerint a kapcsolatfelvétel az orosz fél kezdeményezésére történt, és a két miniszter a biztonsági fenyegetések megelőzéséről és az esetleges eszkaláció kockázatának csökkentéséről folytatott eszmecserét.

A Pentagon azt közölte, hogy Austin rámutatott a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború körülményei között.

A két tárcavezető előzőleg június 20-án beszélt egymással.

MTI

Az észak-lengyelországi Gdynia katonai repülőtere felett végzett gyakorlatozás közben bekövetkezett balesetben életét vesztette egy M-346 Master típusú kiképző repülőgép pilótája – közölték a Lengyel Légierő parancsnokságának pénteki sajtóértekezletén.

Ireneusz Nowak vezérőrnagy, a Lengyel Légierő parancsnoka elmondta: Robert “Killer” Jel őrnagy, a gdyniai repülőszázad parancsnokhelyettese, tapasztalt pilóta nem katapultált, s a gép lezuhanásakor a helyszínen életét vesztette.

Az őrnagy a gdyniai tengerészeti repülődandár megalapításának 30. évfordulója alkalmából szombaton rendezendő ünnepségek előtt gyakorlatozott. A légi katasztrófa miatt a rendezvényt törölték, és felfüggesztették az M-346 Master olasz kiképző repülőgépeken végzett repüléseket.

A baleset körülményeit az illetékes hatóságok vizsgálják. Leszámítva a kánikulát, az időjárási viszonyok jók voltak, ezért a pilóta teljes körű műrepülési gyakorlatot végzett – közölte Nowak vezérőrnagy. A korszerű biztonsági berendezéssel felszerelt gépet a lengyel hadsereg 2022-ben állította hadrendbe.

(MTI)

Az ausztrál kormány további 250 millió dollár katonai támogatást nyújt Ukrajnának, ami a legnagyobb összegű ausztrál segély Oroszország Ukrajna elleni 2022-es agressziójának 2022. februári kezdete óta – jelentette be Richard Marles ausztrál védelmi miniszter a NATO washingtoni csúcstalálkozójának utolsó napján az ABC News ausztrál hírügynökség beszámolója szerint, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett pénteken.

A közlés szerint az új csomag irányított és légvédelmi rakétákat, páncéltörő fegyvereket, lőszert és katonai bakancsokat fog tartalmazni.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy Csuhujiv közelében hat ember rálépett egy, az orosz erők által hátrahagyott botlódrótos aknára, amely felrobbant, és hárman közülük megsérültek. A civilek a lakóhelyüknél zajló orosz támadások elől menekültek.

Roman Mrocsko, a déli Herszon katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők pénteken mintegy félórán át ágyúzták a megyeszékhelyű város egyik lakott kerületét, aminek következtében lakóházak, adminisztratív épületek és autók rongálódtak meg, egy bolt pedig teljesen romba dőlt. Személyi sérülésről nem érkezett hír.
A Herszon megyei kormányzói hivatal közlése szerint Beriszlavban orosz dróncsapásban súlyosan megsérült egy 94 éves helybeli nő, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba.

Az ATES ukrán partizánmozgalom Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy hírszerzőjük négy nagy partraszállító hajót fedezett fel, amelyek az oroszországi Novorosszijszknál helyeznek el tengeri aknákat a kikötő bejáratánál. A közlés szerint az oroszok attól tartanak, hogy az ukrán tengeri drónok ott is elérik az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit.
Az ukrán légierő jelentése szerint csütörtök este és éjjel a légvédelem öt orosz rakétát és 11 drónt lőtt le Ukrajna fölött.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők folytatják a támadó hadműveleteket, a teljes frontvonal mentén próbálják áttörni az ukrán csapatok védelmét, az elmúlt 24 órában 120 katonai összecsapás volt.

Továbbra is a Donyeck megyei Pokrovszk térségében dúlnak a leghevesebb harcok. A kijevi katonai vezetés legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 557 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 48 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, továbbá 26 drónt.

(MTI)

Orbán Viktor a békemissziója ötödik állomásán Donald Trump volt amerikai elnökhöz, jelenlegi elnökjelölthöz látogatott tárgyalni, miután nem sokkal korábban Vlagyimir Putyinnál járt Moszkvában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor pénteken újságírói kérdésekre válaszolva, azt mondta, Orbán Viktorral nem küldtek semmilyen üzenetet Trumpnak.

Orbán úr nem tájékoztatta Putyint a terveiről, hogy Trumppal találkozik, és semmilyen levelet vagy üzenetet, írottat vagy szóbelit nem adott át neki

– jelentette ki.

Oroszország nem zárja ki egyetlen olyan forgatókönyv lehetőségét sem, amely a fekete-tengeri gabonaegyezmény újraindításával kapcsolatos – közölte pénteken Vlagyimir Putyin  orosz elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov.

Peszkov hozzátette, hogy Putyin már korábban közölte: Moszkva nyitott a gabonaegyezmény esetleges felújításáról szóló vitára, de csak egy szélesebb kérdéscsoport részeként. Hogy ez alatt mit értett, az a híradásból nem derült ki.

Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Itt egyebek mellett a fekete-tengeri hajózás biztonságáról, és a gabonaegyezményről is szó volt – közölte a török elnök az ezt követő sajtótájékoztatón. Törökországnak közvetítőként korábban kulcsszerepe volt az ukrán gabona tengeri kereskedelmét ideiglenesen továbbra is biztosító egyezmény létrehozásában, ami azóta érvényét vesztette.

Nyolc hónap elteltével először tartott sajtótájékoztatót Joe Biden amerikai elnök a washingtoni NATO csúcstalálkozó utolsó napján. A Reuters értékelése szerint az elnök bár nem ismételte meg a júniusi elnökjelölti vitán nyújtott katasztrofális teljesítményét, szereplése így is további találgatásokra és aggodalomra ad okot három hónappal az amerikai elnökválasztás előtt.

Biden már az önálló sajtótájékoztatója előtt egy órával, a Volodimir Zelenszkijjel közös aláírási ceremónián bakizott, amikor az ukrán elnököt „Putyin elnök úrként” mutatta be a nyitóbeszéde végén.

És most átadom a szót Ukrajna elnökének, akiben legalább akkora bátorság van, mint amennyi elszántság. Hölgyeim és uraim, Putyin elnök úr!

– mondta Biden, majd sakron fordult, ám miután észrevette a tévedését, így próbálta helyre tenni: „Meg fogja verni Putyin elnököt, Zelenszkij elnök úr! Annyira arra összpontosítok, hogy legyőzzem Putyint”. Ugyanez a Wall Street Journal videóján:

Az ezt követő sajtótájékoztató alatt szintén összekeverte két fontos személy nevét: Kamala Harris alelnökét a republikánus kihívója, Donald Trump nevével. A Reuters kérdésre az amerikai elnök így kezdte válaszát:

Nézze, nem választottam volna Trump alelnököt alelnöknek, ha nem lenne alkalmas az elnöki posztra.

Az összesen ötvenkilenc percen át tartó szereplése alatt Biden elnök megerősítette, hogy versenyben akar maradni az elnökválasztási kampányban. Azt mondta, ő a legalkalmasabb arra, hogy november 5-én legyőzze Trumpot, és hogy az ország jövője a tét.

„Be kell fejeznem ezt a munkát, mert annyi minden forog kockán” – fogalmazott, ám a sajtótájékoztató után három újabb demokrata képviselő szólította fel, hogy lépjen vissza, így a távozását követelők immár tizenheten vannak.