Az európai uniós tagállamok kihátrálhatnak Orbán Viktor ámokfutása miatt a magyar soros elnökség mögül – írja a Politico hírlevele. Az uniós fővárosokban kétféle megközelítés bontakozik ki arra nézve, hogyan kezeljék a világ körüli „békemisszióján” Vlagyimir Putyint és Hszi Csin-pinget is meglátogató soros elnököt: a „csendes kilépők” és a „túlteljesítők” stratégiája.
Ezzel párhuzamosan meglehetősen hasonló témában írja a hvg.hu is mai cikkében, hogy
Habár a magyar miniszterelnök kijevi útja után még mindenki bizakodásának adott hangot az unióban, három nappal később, a moszkvai tárgyalásokat Charles Micheltől, az Európai Tanács elnökétől Ursula von der Leyenen, az Európai Bizottság elnökén keresztül szinte az összes EU-s csúcspolitikus elítélte. „A magyar kormányfő félrevezette Ukrajnát és az összes európai uniós és NATO-partnerét, amikor a saját maga által definiált békemisszióról beszélt” – mondta a lapnak Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője, hozzátéve, hogy nemcsak nem volt koordináció az uniós tagállamokkal, hanem Orbán aktívan igyekezett titokban tartani az előkészületeket.
A Politico által bemutatott, Orbán mozgásai ellen alkalmazott megközelítések között vannak a „csendes kilépőké”.
Ez kedden már ki is lett próbálva, amikor Magyarországon kívül mindössze 7 tagország küldte el az ipari miniszterét az Európai Tanács első magyar fővárosban tartott ülésére, és helyettük csupán alacsonyabb szintű képviselők érkeztek a tanácskozásra, ami a kínai elektromos járművekre kivetendő vámokról szólt.
Orbán moszkvai és pekingi útjai „minden bizonnyal szerepet játszanak” ebben – mondta az egyik tagország jelen lévő képviselője a lapnak.„A Bizottság nem fogja őt [Orbánt] reklámozni” – tette hozzá. Egy másik EU-s bürokrata arról beszélt, hogy a diplomatáknak tetszett, amit láttak, és “a Versenyképességi Tanács alacsony részvételi aránya valószínűleg csak a kezdet volt.”
A másik megoldást az Orbán-probléma kezelésére pedig „a túlteljesítők” mutatják be, akik
Erre példa, hogy a legtöbb uniós tagállam csatlakozott a lengyelekhez abban a követelésben, hogy tárgyalják meg, Orbán “békemissziója” mennyire volt jogszerű soros elnökként. Többek között azt akarják, hogy a jogi szolgálat mérlegelje a Tanács elnökségének külkapcsolatokban betöltött szerepét.
Azonban végső soron az olyan forgatókönyvek, mint hogy a magyar elnökséget lerövidítsék és így idejekorán belekezdjenek a lengyel elnökségbe, nem tűnnek olyan valószínűnek – habár az ehhez szükséges eszközök rendelkezésre állnak. Mindenesetre Jean Asselborn volt luxemburgi külügyminiszter azzal érvelt a Politiconak, hogy a magyar elnökség lerövidítésére tett kísérletek szerinte kudarcot vallanának, mert az Európai Bíróság ellene döntene, más országok pedig attól tartanának, hogy precedenst teremtenének arra, hogy ez később megismétlődhessen.
