Élő Nagyvilág

Tárgyalásos úton végződhet az orosz-ukrán háború az európaiak többsége szerint

Dursun Aydemir / Anadolu via AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón a svájci Luzernben, Burgenstockban 2024. június 16-án.
Dursun Aydemir / Anadolu via AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón a svájci Luzernben, Burgenstockban 2024. június 16-án.
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború legfontosabb történéseiről. A tegnapi nap eseményeit itt tudja visszakövetni.

Zelenszkij: Ha Trump tudja, hogy kell véget venni a háborúnak, még ma beszélnie kell róla

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő sürgette szerdán Donald Trump volt amerikai elnököt, leendő republikánus elnökjelöltet, hogy mihamarabb hozza nyilvánosságra az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború gyors befejezésére vonatkozó tervét, „ha valóban van ilyen javaslata”.

Az ukrán elnök egyúttal figyelmeztetett arra, hogy minden békejavaslatnak kerülnie kell Ukrajna szuverenitásának megsértését.

Ha Trump tudja, hogyan kell véget vetni ennek a háborúnak, még ma beszélnie kell róla. Ha az veszélyezteti Ukrajna függetlenségét, államiságát, akkor készen akarunk állni erre, tudni akarjuk

– szögezte le Zelenszkij a Bloomberg TV-nek Kijevben adott interjújában, amelyet a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál szemlézett.

Az interjúban az elnök sérelmezte, hogy késnek a nyugati szövetségesek fegyverszállításai. Szavai szerint „potenciálisan készen áll” találkozni Trumppal, hogy meghallgassa csapatának javaslatait.

Szeretnénk tudni, hogy novemberben erős amerikai támogatást kapunk, vagy teljesen egyedül maradunk

– tette hozzá az államfő.

Zelenszkij visszautasította, hogy az ukrán és orosz csapatok holtpontra jutottak volna a csatatéren. Kiemelte, hogy az ukrán hadsereg a katonák létszámának tekintetében jobb helyzetben van, mint néhány hónappal ezelőtt, és egy új offenzíva megindítása pusztán a felfegyverzésüktől függ.

Az elnök méltatta az amerikai kongresszus által idén hat hónapos késedelemmel jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomagot, de rámutatott arra, hogy túl sokáig tart, amíg a katonai felszerelések eljutnak a frontra. „Ez a háború legnagyobb tragédiája, hogy a döntés és annak megvalósulása között nagyon-nagyon sokat kell várnunk” – jegyezte meg Zelenszkij.

Donald Trump korábban kijelentette, hogy képes véget vetni az ukrajnai háborúnak, még azelőtt, hogy jövő januárban újra beiktatnák elnöknek, amennyiben ő nyeri novemberben a választást. A Joe Biden elnökkel folytatott múlt heti televíziós vitában nehezményezte, hogy országa dollármilliárdokat költött Ukrajna védelmére, mondván, hogy Kijev „nem fogja megnyerni a háborút”.

(MTI)

Több ezer bebörtönzött kapott kegyelmet Fehéroroszországban, köztük politikai foglyok is

Több ezer bebörtönzöttet engednek szabadon Fehéroroszországban közkegyelem alapján a főváros, Minszk náci megszállás alóli felszabadulásának évfordulója alkalmából. Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető megerősítette, hogy köztük van több politikai fogoly is. Fehérorosz médiajelentések szerint Henadzij Kazakevics belügyminiszter-helyettes jelentette be, hogy 7850 rab részesül közkegyelemben.

Az egyik érintett egy veterán ellenzéki politikus, pártvezető, volt elnökjelölt, Rihor Kasztuszjou. A 67 éves férfit 2021-ben tartóztatták le, és 2022-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték a hatalom megdöntésére szőtt összeesküvés vádjával. Már letartóztatása után nem sokkal kiderült, hogy rákbeteg.

Aljakszandr Lukasenka elnök kedden személyesen jelentette be, hogy emberiességi alapon szabadon engedhetnek rákbeteg politikai foglyokat is. A vitatott tisztaságú 2020-as elnökválasztás eredményei elleni tiltakozások erőszakos elnyomása után Lukasenka több száz ellenzőjét ítélték hosszú szabadságvesztésre. Az államfő, aki idén tölti a 30. évet a hivatalában, a szavazás után magát hirdette ki elnöknek. Az ellenzék számos tagja külföldre menekült.

A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet nemrégiben közölte, hogy a foglyok között kilencven súlyos beteg van, mintegy hatvanöten pedig hatvan év felettiek, és komoly egészségi problémákkal küzdenek. Eddig 1409 politikai foglyot tartottak nyilván hivatalosan Fehéroroszországban. Az amnesztiarendelet szerint a várandós nőket és a kiskorúakat, az egyedülálló szülőket és a nyugdíjkort elért elítélteket érinti a közkegyelem.

(MTI)

Rakétacsapást mértek az oroszok Dnyipróra, öten meghaltak

Rakétacsapást mért Oroszország a kelet-ukrajnai Dnyipro városra szerda reggel, a támadásban az eddigi adatok szerint öten vesztették életüket és 34-en megsebesültek, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

Borisz Filatov polgármester közlése szerint a támadás következtében a megyeszékhelyen megrongálódott egy bevásárlóközpont, két iskola, három óvoda és két kórház is, utóbbiak egyikében a járóbetegek ellátását végző klinika épülete teljesen megsemmisült. Az áldozatok emlékére a csütörtököt gyásznappá nyilvánították.

Az ukrán légierő közölte, hogy az oroszok három Iszkander-K rakétával, négy H-59-es robotrepülőgéppel és öt Sahid típusú csapásmérő drónnal támadták meg a dnyipropetrovszki régiót. Az ukrán légvédelmi erők a két Iszkander rakéta kivételével az összeset megsemmisítették a levegőben.

Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 546 ezret. Saját közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, 57 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 27 drónt.

(MTI)

Csehország eddig 6,75 milliárd korona értékű hadianyagot küldött Ukrajnának

Csehország eddig 6,75 milliárd korona (108 milliárd forint) értékű hadianyagot küldött az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának – közölte a cseh védelmi minisztérium szerdán Prágában.

A cseh kormány a haditechnika, a fegyverek és a lőszerek Ukrajnába küldését bizalmas rendszerben tárgyalja és hagyja jóvá, majd a védelmi miniszter javaslatára utólagosan ad róla tájékoztatást. Jana Cernochová védelmi miniszter a legfőbb közjogi méltóságok hétfői hradzsini tanácskozása után jelentette be, hogy az Ukrajnának eddig szállított katonai segélyről a héten hoznak nyilvánosságra részleteket.

A tárca által szerdán közzétett listából kiderül, hogy a csehek eddig egyebek között nyolc katonai légi szállítóeszközt, 62 tankot, 131 gyalogsági páncélozott harckocsit, 26 speciális vegyi felderítő autót, 16 speciális légvédelmi autót, 47 teherautót, 13 tarackot és 12 rakétavetőt küldtek az ukránoknak.

A legfelsőbb cseh közjogi méltóságok prágai tanácskozásukon egyetértettek abban, hogy Csehország továbbra is minden segítséget megad az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának. Prága arra számít, hogy a NATO közelgő washingtoni csúcstalálkozóján megvitatják a szövetség viszonyát Oroszországhoz, és megerősítik az Ukrajnának nyújtandó támogatás folytatását.

A csúcstalálkozó egyik feladata az lesz, hogy átfogó stratégiát dolgozzon ki az Oroszországhoz fűződő viszony terén. Oroszországot eddig partnerként kezelte tervezésében a NATO, de Oroszország jelenlegi viselkedése miatt alapvető és rendszerszintű változásra van szükség ezen a téren

mondta újságíróknak Petr Pavel államfő, aki Csehország képviseletében vesz részt a washingtoni tanácskozáson. A cseh elnök szerint a NATO-nak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtandó segítség koordinálásában.

(MTI)

Egymás diplomatáit utasítja ki Oroszország és Románia

Bekérették a moszkvai román nagykövetet szerdán az orosz külügyminisztériumba, ahol közölték vele, hogy Moszkva válaszintézkedésként kiutasította a román diplomáciai képviselet egyik alkalmazottját.

„Július 3-án bekérették Cristian Istrate moszkvai román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba, és átnyújtották neki a minisztérium jegyzékét a román nagykövetség egyik alkalmazottjának persona non gratává nyilvánításáról” – állt az orosz diplomáciai tárca közleményében.

KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP

A minisztérium szerint az intézkedés válasz a román fél korábbi indokolatlan döntésére, amellyel a bukaresti orosz nagykövetség egyik diplomatáját nemkívánatos személynek nyilvánították.

A román külügyminisztérium május 24-én jelentette be, hogy kiutasítja az orosz nagykövetség (képünkön) egyik diplomatáját „a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény rendelkezéseibe ütköző cselekedetek miatt”. A bukaresti orosz diplomáciai képviselet visszautasította és alaptalannak nevezte a vádat. Moszkva válaszlépést helyezett kilátásba.

Bűnösnek vallotta magát egy francia állampolgár Moszkvában, akit azzal vádolnak, hogy illegálisan gyűjtött érzékeny katonai információkat

Oroszországban kihallgatása során bűnösnek vallotta magát az a francia állampolgár, akit a múlt hónapban vettek őrizetbe, és azzal vádolnak, hogy nem regisztráltatta magát külföldi ügynökként, miközben illegálisan gyűjtött érzékeny katonai információkat, amelyeket külföldi hírszerző szolgálatok Oroszország biztonságának megkárosítására használhattak fel – közölték szerdán orosz nyomozók.

Laurent Vinatier francia kutató (képünkön) hosszú ideje dolgozott Oroszországban. A múlt hónapban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatársai egy Moszkva központjában lévő étteremben őrizetbe vették.

Emmanuel Macron francia államfő cáfolta, hogy Vinatier, aki a Humanitárius Párbeszéd Központjának (HD), egy svájci székhelyű konfliktusközvetítő csoportnak az alkalmazottja, a francia államnak dolgozott volna. Macron a letartóztatást az orosz dezinformációs kampány részének minősítette.

Az orosz Nyomozó Bizottság közleményében az szerepelt, hogy

a francia állampolgár bűnösnek vallotta magát az orosz katonai tevékenységgel kapcsolatos illegális információgyűjtésről szóló büntetőügyben. A kihallgatás során teljes mértékben elismerte bűnösségét.

Az orosz nyomozók szerint Vinatier több éven át nem tartotta be a külföldi ügynökökről szóló orosz törvényt, és az orosz állampolgárokkal tartott találkozókon katonai információkat gyűjtött. Az orosz hatóság közölte, hogy hét tanút hallgattak ki, akiktől Vinatier katonai információkat próbált gyűjteni – és hogy néhány találkozójukról felvételek is készültek.

Vinatier letartóztatását követő nyilatkozatában munkáltatója, a HD azt közölte: „A HD pártatlan és független közvetítő szervezetként végzett tevékenységei során embereink világszerte dolgoznak, és rendszeresen találkoznak tisztségviselők, szakértők és más felek széles körével azzal a céllal, hogy előmozdítsák a fegyveres konfliktusok megelőzésére, enyhítésére és megoldására irányuló erőfeszítéseket”.

A 47 éves Vinatier akár öt év börtönbüntetésre is számíthat. Augusztus 5-ig előzetes letartóztatásba helyezték, annak ellenére, hogy a francia nagykövetség támogatta a szabadlábra helyezésére irányuló kérelmet.

NATALIA KOLESNIKOVA / AFP

Politico: Trump területeket adna az oroszoknak

Az amerikai republikánus elnökjelölt, Donald Trump két nemzetbiztonsági szakértő szerint is egy radikális elképzelés megvalósítását fontolgatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel lezárja az ukrajnai háborút – írja a Politico cikke alapján a Portfolio.

A hírek szerint a korábbi amerikai elnök egy olyan megállapodást szeretne összehozni, amelyben garantálja, hogy a NATO nem terjeszkedik Ukrajnába és Grúziába, valamint Moszkva megtarthat néhány elfoglalt területet.

Ez utóbbi kijelentés összefüggésben áll azokkal a korábbi információkkal, melyek szerint Trump a Donbasz-medence területeit és a Krímet ajánlotta fel Putyinnak a békéért cserébe.

Az elnökjelölt gondolkodása alapján viszont egyáltalán nem biztos, hogy az amerikai fegyverszállítmányokat leállítaná. Viszont azt már korábban kijelentette, hogy Kijevnek hiba volt NATO tagságot ígérnie a Biden-adminisztrációnak.

A kritikusok szerint a lépés egyértelműen igazolná Putyinnak a véres háború kirobbantásának jogosságát.

ANNA MONEYMAKER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP

A legvalószínűbb az, hogy tárgyalásos úton végződhet az orosz-ukrán háború – közvéleménykutatás

Egy 15 országban végzett nagyszabású közvélemény-kutatás szerint a legtöbb európai a legvalószínűbb eredménynek az Oroszországgal való tárgyalásos megoldást tartja, szemben a teljes körű ukrán katonai győzelemmel – írja a Guardian.

Ukrajna háborús erőfeszítésének támogatása a harctéri kudarcok ellenére továbbra is erős Európa-szerte, de

az európai szavazók egyre inkább úgy vélik, hogy Ukrajna felfegyverzése nem a teljes ukrán harctéri győzelemhez szükséges, hanem ahhoz, hogy megerősítsék Ukrajnát az Oroszországgal folytatott jövőbeli tárgyalásokon.

Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) agytröszt 2024 májusának első felében 15 országban 19 566 embert kérdezett meg. Az ECFR rendszeresen készít felméréseket Ukrajnáról, de ez az első alkalom, hogy magán Ukrajnán belül is végzett közvélemény-kutatást, ahol a felmérés szerint a háború és a győzelem támogatottsága erős, annak ellenére, hogy sok szó esik a morál gyengüléséről az országgal kapcsolatban.

Jelenleg az ukránok 34%-a „nagyon bízik” Volodimir Zelenszkij elnökben, további 31% pedig „eléggé” bízik benne. Eszerint kétszer többen vannak azok az ukránok, akik bíznak az elnökben, mint azok, akik nem.

Arra a kérdésre, hogy mi a háború legvalószínűbb kimenetele,

az ukránok 58%-a jósolt győzelmüket, 30% szerint a háborút tárgyalásos úton rendezik, és csak 1% várta azt, hogy Oroszország kerül ki győztesen.

A többség azonban inkább a területek feladását részesítette előnyben, mint az ország szuverenitásának feladását, aminek jelentősége van a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás ügyében.

A 14 európai ország közül csak Észtországban volt erős az a vélemény (38%), hogy Ukrajna egyértelműen megnyeri a háborút. Mindazonáltal Svédországban és Lengyelországban a többség azt akarta, hogy Európa segítse Ukrajnát a harcban, amíg vissza nem szerzi az összes területét. Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában a többség ezt ellenezte, olyannyira, hogy szerintük rossz ötlet lenne fokozni az Ukrajnának szánt fegyverek szállítását. Összességében Olaszország tűnt ki a legnagyobb európai nagyhatalomként, amely a legkevésbé támogatta Ukrajnát.

A legtöbb európai országban azonban a nagy többség még mindig támogatja, hogy több fegyvert küldjenek Ukrajnának, még akkor is, ha ez inkább Ukrajna tárgyalási pozíciójának megerősítését szolgálja.

Csehországban, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svájcban nincs nemzeti konszenzus a háború és az EU azzal kapcsolatos szerepe terén.

Egyetlen országban, még a leginkább támogatáspártiakban sem volt érdemi támogatottsága annak, hogy saját csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Az ukránok 69%-a szerint több fegyverre van szükség a védekezéshez, de ez a vélemény nem jelentett kiábrándulást az EU-ból. Az ukránok 75 százaléka pozitívan értékelte az EU szerepét, és úgy látta, hogy Ukrajna tagsága szükséges a háború megnyeréséhez. A megkérdezett ukránok egyharmada azonban elismerte, hogy erősen aggódik amiatt, hogy az Egyesült Államok Kijev bevonása nélkül köt békeszerződést Oroszországgal.

Olvasói sztorik