Élő Nagyvilág

Zelenszkij: Sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába

MTI
MTI

Az előző nap történéseiről itt számoltunk be.

Fokozódó orosz támadásokról számolt be az ukrán vezérkar

Az orosz hadsereg fokozta a támadások ütemét a vasárnap véget ért svájci békekonferencia idején, jelentette az ukrán vezérkar.

A nap folyamán az ellenség intenzíven fokozta támadó- és rohamtevékenységeinek ütemét lehetőséget keresve, hogy rést ejtsen védelmünkön, vagy elűzze az ukrán egységeket állásaikból

– ismertette a vezérkar az esti hadijelentést.

A közlés szerint az összecsapások száma 88-ra gyarapodott, az orosz erők különösen a donyecki Pokrovszk térségében próbálnak áttörést elérni. A kijevi hadvezetés szerint Pokrovszknál volt a legtöbb összecsapás, összesen 36, amelyből 25 támadást elhárítottak, 11 azonban még zajlik. A közvetlenül északabbra és délebbre fekvő Liman, illetve Kurahove települések környékén tíz-tíz próbálkozást tett az orosz hadsereg az ukrán állások elfoglalására.

A vezérkar arról is beszámolt, hogy az orosz légierő siklóbombákat is bevetett az ukrán védelmi állások ellen, amire az utóbbi hónapokban többször is sor került az ukrán légvédelem gyengesége miatt.

(MTI)

Zelenszkij: Sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába

Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak, áll a svájci Bürgenstockban az ukrajnai béke előmozdítása érdekében rendezett kétnapos konferencia zárónapján, vasárnap kiadott záróközleményben.

A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, a legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson. A megfigyelőként részt vevő Brazília szintén nem írta alá a dokumentumot, de a konfliktusban közvetíteni próbáló Törökország igen.

A záróközleményben, amely mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, az aláírók úgy fogalmaznak, hogy az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.

Az Oroszországi Föderáció háborúja Ukrajnával szemben nagymértékű emberi szenvedést és pusztítást okoz, illetve globális következményekkel járó kockázatokat és válságokat teremt

– hangsúlyozták a dokumentumban.

Kiemelték azt is, hogy a békéhez minden érintett fél részvételére szükség van. Oroszország nem kapott meghívót a konferenciára, Moszkva legfontosabb szövetségese, Kína pedig lemondta a részvételt.
Viola Amherd svájci elnök, a tanácskozás házigazdája sajtótájékoztatóján kiemelte: az a tény, hogy a résztvevők „nagy többsége” támogatta a záróközleményt, mutatja, mire képes a diplomácia.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a konferencián sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába. Hozzátette: a záróközlemény nyitva hagyja az ajtót a csatlakozáshoz mindenki előtt, aki tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát.

A konferencián megállapodás született több különleges munkacsoport létrehozásról, amelyek egy következő konferencia előkészítését szolgálják békeakciótervek kidolgozásával, mondta Zelenszkij.

(MTI)

Kuleba: Nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen

Kijev álláspontját figyelembe vették annak a svájci csúcstalálkozónak a záróközleményében, amelyet az ukrajnai béke előmozdítása érdekében tartottak a hétvégén, jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap.

A szöveg kiegyensúlyozott, minden elvi álláspontunkat, amelyhez Ukrajna ragaszkodott, figyelembe vették

– mondta újságíróknak a kijevi diplomácia irányítója, hozzátéve, hogy a végleges záróközlemény-változatot még nem hozták nyilvánosságra.

Kuleba úgy vélte, egy jövőbeli csúcstalálkozón a mostanira meg sem hívott Oroszország is részt vehet, de elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki követelését, hogy Kijev engedje át a négy, Oroszország által megszállt ukrajnai régiót, és mondjon le NATO-csatlakozási céljáról.

Természetesen mi (…) tökéletesen megértjük, hogy eljön majd az idő, amikor beszélni kell Oroszországgal

– mondta. „De álláspontunk nagyon világos: nem fogjuk engedni, hogy Oroszország az ultimátumok nyelvén beszéljen, ahogyan most teszi”. Hozzátette, hogy a csúcstalálkozón nem tárgyaltak meg alternatív béketerveket.

A közép-svájci Bürgenstock üdülőhelyen tartott, kétnapos nemzetközi értekezleten több mint 90 ország vett részt.

Az OMON-kommandó likvidálta az orosz börtönben túszejtéssel próbálkozó rabokat

Rendőrkommandó bevetése vetett véget egy terrorizmusért elítélt rabok által elkövetett túszejtésnek egy előzetes letartóztatási központban Rosztov-na-Donu városban, a bűnözőket likvidálták – közölte vasárnap az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) sajtószolgálata.

A központban vasárnap reggel hat elítélt túszul ejtette a büntetés-végrehajtás két munkatársát. A késsel, tűzoltó szekercével és gumibottal felfegyverkezett rabok járművet követeltek.

A túszejtőkkel előbb tárgyalásokat folytattak, majd bevetették ellenük a különleges rendeltetésű rendőri egységet (OMON). A FSZIN szerint a túszejtőket likvidálták, a túszok sértetlenek maradtak.

A FSZIN szerint az elkövetők közül többen az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet követői voltak. Hármójukat, az Ingusföldön élő Samil Akijevet, Tamerlan Girejevet és Azamat Cickijevet tavaly decemberében több terrorista bűncselekményben találta bűnösnek a bíróság, egyebek között abban, hogy Karacsáj- és Cserkeszföld legfelsőbb bíróságának felrobbantására készültek.

Girejev és Akijev egyaránt 18, Cickijev pedig 18,5 évi szabadságvesztést kapott. Az ítélet nem emelkedett jogerőre. (MTI)

Az Egyesült Államok több mint 1,5 milliárd dolláros segélyt ad Ukrajnának

Az Egyesült Államok több mint másfél milliárd dollárt ajánlott fel Ukrajna számára humanitárius segélyként és az energiaellátás javítására – jelentette be Kamala Harris alelnök szombaton, amikor találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel a Svájcban rendezett békekonferencián.

Az alelnök bejelentése szerint 824 millió dollárt szánnak az ukrán energiainfrastruktúra helyreállítására és egyéb energiaszükségletek kielégítésére. 379 millió dollár humanitárius célokat szolgál, így élelmiszer- és vízellátást, menedékhelyek kialakítását, valamint egészségügyi szolgáltatásokat tartalmaz – olvasható a Fehér Ház bejelentésről szóló közleményében, amely szerint Kamala Harris arról is beszámolt, hogy az amerikai kormányzat 300 millió dollárt nyújt Ukrajnának polgári biztonsági célokra, ide értve a bűnüldöző szervek anyagi támogatását.

Az amerikai alelnök szavai szerint, miközben az Egyesült Államok szeretne békét elérni, és dolgozik ennek érdekében, elkötelezett Ukrajna újjáépítése iránt is. (MTI)

Nem Európa háborúja, így indult Szijjártó Péter a svájci békecsúcsra

Ami a szomszédunkban zajlik, az Oroszország és Ukrajna háborúja, nem Európa és Oroszország háborúja, nem a nyugati világ és Oroszország háborúja, egészen egyszerűen azért, mert Oroszország Ukrajnát támadta meg és nem Európát vagy a nyugati világot. Ezért mi továbbra is valós, érdemi béketárgyalásokat sürgetünk azok között, akik a háborút vívják. A nemzetközi közösségnek azt kellene elérnie, hogy a háborúzó felek kössenek végre tűzszünetet és üljenek végre asztalhoz!

– írta közösségi oldalán Szijjártó Péter.

A Svájcban zajló békekonferenciára induló miniszter posztjában arról is írt, hogy két és fél éve „élünk a szomszédunkban tomboló háború árnyékában”, és Magyarország immár két és fél éve mondja – az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett érvelve – „hangosan és világosan”, hogy ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren. (MTI)

Több ezer rendőr és katona védi az ukrán békecsúcsot

Katonák és rendőrök ezrei biztosítják a hétvégén Bürgenstockot, a Luzerni-tó feletti félreeső svájci üdülőhelyet, ahol több mint 90 ország és globális intézmény részvételével zajlik a csúcstalálkozó, amelynek célja, hogy megvitassák az ukrajnai konfliktus lezárásának alapelveit.

A svájciak abban reménykednek, hogy az eseményen megszülethetnek az első alapelvek a békefolyamathoz, azt követően, hogy Oroszország 28 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát. Ez a legnagyobb összejövetel az invázió kezdete óta. Oroszországot nem hívták meg, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök egy békejavaslatnak nevezett ultimátumot adott ki Ukrajna kapitulációját követelve.

Hiszem, hogy tanúi leszünk annak, ahogy történelmet írnak itt a csúcson. Létrejöjjön az igazságos béke mielőbb

– idézte a BBC Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az esemény megnyitóján elmondott beszédét.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik