Komoly változások látszanak a tavaly év végén hatalomra került sokpárti lengyel kormánykoalíció működésében az elmúlt hetekben. Részben a külső fenyegetések megszaporodása, de részben talán a romló hazai közvélemény-kutatási adatok miatt is szánhatta el magát Donald Tusk kormányfő egyes miniszterek lecserélésére. Felmerülhetne egy harmadik indok is, miszerint a korábbinál konszenzusosabb politizálásra hajlik fél éves koalíciója élén Tusk, amit bizonyítana, hogy az egyik legkonfrontatívabb miniszterétől is megszabadult a napokban.
Bármi is volt a motivációja, az tény, hogy
A kormányfő Tomasz Siemoniakot választotta új belügyminiszternek, aki kimondottan kritikus álláspontot képvisel Moszkvával szemben. Siemoniak 2011 és 2015 között volt már miniszter az előző Tusk-kormányban a védelmi tárca vezetőjeként. A tavalyi választások óta a belső hírszerzési tevékenységek koordinátoraként dolgozik és új megbízatása mellett ezt a titkosszolgálati tisztséget is megtartja.
Siemoniak a Krím 2014-es orosz bekebelezése óta figyelmeztetett az orosz fenyegetésre, de az új belügyminiszter már régóta felhívta a figyelmet az orosz befolyásolási tevékenységekre, amelyek Lengyelországban zajlanak – így
- a kémek bevetésére,
- a dezinformációs kampányokra
- és a kibertámadásokra is.
Nem nyugtatja a kedélyeket az sem, hogy nemrég lehallgatókészülékeket találtak egy kormányülés helyszínén, de megfenyegette Lengyelországot Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági bizottság elnökhelyettese, Oroszország korábbi elnöke is. Telegram csatornáján lényegében egy, Lengyelország területét csorbító, orosz védelmi övezet kialakításáról értekezett, amennyiben nagy hatótávolságú fegyverek érkeznek Ukrajnába. Mindeközben Minszkben, Belarusz fővárosában bukkant fel egy lengyel bíró, Tomasz Szmydt, aki azt állította, hogy Tusk kormánya üldözte őt (a bíró állítólag közel állt a jelenleg ellenzékbe szorult Jog és Igazságossághoz, a PiS-hez). Erre a lengyel hatóságok megvonták Szmydt bírói mentelmi jogát, és egy lehetséges kémkedési ügyben kezdtek el vizsgálódni. Maga Tusk is azt mondta Szmydt ügyéről, hogy az a „hazaárulás” jeleit viseli magán.
Visszatérve a kormányátalakításra,
A történtekkel kapcsolatban a lengyel alkotmánybíróság – amelynek tagjait döntően a PiS illiberális kormányzása idején nevezték ki – kimondta, hogy sérti az alkotmányt a gazdasági társaságok felszámolására vonatkozó előírások olyan értelmezése, melyre hivatkozva Sienkiewicz felmentette a közmédiát működtető társaságok vezetését. Ugyanakkor a kulturális tárca kifejtette: az alkotmánybíróság döntését nem kell figyelembe venni. Az alkotmányjogi panaszokat a PiS nyújtotta be, amely párt korábban propagandaeszközként használta a közmédiát.
A belpolitika esetleges konszolidálását megcélozva, a kormány átalakításkor Tusk számára kapóra jöttek az európai választások. Így a „médiafelszámoló” Sienkiewicz gyorsan le is mondott a posztjáról. Ezzel együtt a távozó miniszter bejelentette, hogy az Európai Parlament egyik képviselői helyére fog pályázni.
Ha a kormányátalakítást „messziről” nézzük, akkor egyáltalán nem meglepő Tusk lépése, hiszen három olyan pártszövetség – és a szövetségeken belül megannyi kisebb párt vagy pártocska – kormányoz együtt, amelyek programjaikat és ideológiáikat tekintve gyökeresen különböznek egymástól. Tavalyi összefogásuk is kizárólag azzal magyarázható, hogy egyetlen közös cél vezette őket: véget akartak vetni Jaroslaw Kaczynski és jobboldali-nacionalista Jog és Igazságosság nyolcéves illiberális kormányzásának, és vissza akarták téríteni Lengyelország pályáját a jogállamiság felé.
Ám a koalíció szembesült a dilemmával, hogy egy illiberális, jogilag bebetonozott rendszert fel lehet-e számolni a törvényesség határait súroló intézkedésekkel. Így például a jegybanki függetlenség problematikájába is beleütköztek a Lengyel Nemzeti Bank vezetőjének – aki kétségtelenül a PiS-hez húzott a tavalyi választások előtt – megtámadásakor.
A közelgő európai parlamenti választások miatt egyébként is éleződik a politikai helyzet. Az ellenzék vezére, Kaczynski nemrég azzal vádolta Tuskot, hogy külföldi ellenőrzés alá akarja helyezni Lengyelországot – egy európai tervnek megfelelően – és
le akarja rombolni a vallást, az embereket pedig állatokká akarja változtatni.
Az ilyen színvonalú vádakra nehéz válaszolni, de Tusk megtette: annyit mondott, hogy Kaczynski retorikájában már Vlagyimir Putyinhoz hasonlít.
Az immár „vallásháborúról” beszélő Kaczynski arra hivatkozott, hogy a varsói polgármester, Rafal Trzaskowski, aki
Kaczynski támadta Trzaskowskit a gender-ideológia miatt is. A polgármester ugyanis felszólította munkatársait arra, hogy tartsák tiszteletben az azonos nemű párok jogait.
De komoly biztonsági kérdéseket is kezelnie kell a kabinetnek. Említettük már a külső, orosz kihívást, ami feltehetően nem csupán a Medvegyevéhez hasonló fenyegető nyilatkozatokban merül ki. Az elmúlt napokban bejárta a világsajtót, hogy Lengyelországban kilenc embert vettek őrizetbe, akiket az orosz titkosszolgálatokkal való együttműködéssel, szabotázsakciók végrehajtásával és verések előkészítésével gyanúsítanak (a napokban további három személyt is elfogtak).
Ám rögtön hozzátette: a nyomozás még folyamatban van a Marywilska 44 nevű komplexum elpusztulása kapcsán. Azt is elmondta, hogy Lengyelország-szerte más esetek is történtek. Ezeket jelenleg is vizsgálják a hatóságok, de nem kizárt, hogy egy orosz szabotázskampányról van szó szerinte.
A kormány százmillió zlotyis plusztámogatásról döntött a múlt héten, amit a biztonsági szervek kapnak az (esetleges) orosz és fehérorosz fedett akciók által okozott fenyegetésre válaszul.
A szabotázsgyanús ügyekben nemzetközi nyomozás folyik, és az eddigi információk szerint ukrán, belarusz és lengyel állampolgárok dolgozhattak az orosz titkosszolgálatoknak – írja a brit Guardian. Némelyiküket bűnözői körökből szervezték be – jelentette ki a lengyel miniszterelnök. Tusk szerint az oroszok által megrendelt akciók nem korlátozódtak Lengyelországra, hanem kiterjedtek Litvániára, Lettországra és akár még Svédországra is.
Gyújtogatási kísérlet történt például Wroclawban, Lengyelország nyugati részén, ahol egy festékgyárat kíséreltek meg lángba borítani. Lengyelországban
Ugyancsak elfogtak egy belarusz állampolgárt, aki feltételezhetően elősegíthette azt a húsklopfolós-kalapácsos támadást, amelyet a Vilniusban, Litvániában élő Leonyid Volkov ellen hajtottak végre márciusban. Volkov közeli barátja és szövetségese volt a néhai Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusnak, aki egy orosz büntetőtelepen halt meg pár hónappal ezelőtt.
Minderre reagálva Tusk most létrehozott egy bizottságot, amely az orosz befolyást vizsgálná hazájában. Ezzel azonban beleesett a lengyel politika régi csapdájába, amikor is – Magyarországon sem szokatlan módon – egymást ügynöközik le, illetve hazaárulózzák a politikai riválisok.
Tusk a testületet azzal bízta meg, hogy derítsen fényt a Lengyelországban 2004 és 2024 között történt orosz és fehérorosz (belarusz) befolyásolási tevékenységre. A PiS szerint azonban az új testület nem fogja becsületesen, őszintén feltárni az orosz befolyást, Kaczynskiék ugyanis Tuskékat gyanúsítják azzal, hogy együttműködtek Oroszországgal.
Az igazságügyi miniszter, Adam Bodnar mindenesetre már kinevezte a vizsgálóbizottság élére Jaroslaw Strózyk tábornokot, aki „civilben” a katonai kémelhárítás (SKW) feje. Tusk elmondta, hogy a bizottságnak nem lesz olyan hatásköre, hogy tanúkat kérdezzen ki, hanem dokumentumokat fognak elemezni, illetve a médiát figyelik. A bizottság nem a nyilvánosság előtt fog működni, de a munkájáról tájékoztatják majd az ország polgárait. Az első jelentésük két hónapon belül készülhet el, és az eredmények várhatóan az ügyészségnek tett értesítések (bejelentések) lesznek.
Tusk a külső fenyegetésekkel szemben nemzetközi összefogást szorgalmaz.
(Oroszországot egyébként nem említette név szerint a kormányfő, de szerinte könnyen kitalálható, hogy melyik állam fenyegetéseire reagál a kabinet.)
Elsősorban a rakéták és a drónok elleni védelemről van szó, ami legalább 2,3 milliárd eurós projekt lenne. Ehhez Varsó szerint nemzetközi együttműködés kellene. A projekt terveit az Európai Tanács és az Európai Bizottság elé terjesztik majd a kezdeményezők. A European Sky Shield Initiative (ESSI) érdekessége, hogy az EU-n immár kívül lévő Egyesült Királyság is részt venne benne a GB News szerint.
Ugyanakkor a lengyel politika megosztottságát jelzi, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök megtámadta az ötletet és „német bizniszprojektnek” minősítette azt. Tette ezt annak ellenére, hogy Tusk úgy tudja, hogy az elnök saját katonai szakértői jó ötletnek tartanák az ESSI-hez való csatlakozást.
Duda a jelenleg ellenzékbe szorult PiS támogatásával lett elnök, és számos kérdésben megy szembe Tusk politikájával. Korábban, amíg a PiS kormányzott, nem csatlakozott Varsó a valóban német kezdeményezére létrejövő ESSI-hez. (Az európai rakétavédelmi pajzs ötletét az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió után a német kancellár, Olaf Scholz vetette fel.)
Mindennek kapcsán a szlovákiai magyar hírportál, a Körkép megjegyzi, hogy
ami a legmagasabb az EU-ban.
A lengyeleknek van is miből költeniük a seregre: egy friss előrejelzés szerint öt éven belül gazdagabbak lehetnek a briteknél. Erről Tusk is beszélt, miközben az EU-tagság előnyeit ecsetelte az Európai Unióhoz való csatlakozásuk 20. évfordulóján. A Világbank előrejelzése szerint ugyanis a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-t tekintve (ez nem abszolút fejlettségi mutató, hanem inkább az életszínvonalat jelzi, az adott ország árszínvonalát is figyelembe véve) Lengyelország 2030-ra jobban fog állni, mint az Egyesült Királyság.
Az ország tényleg gyors ütemben gazdagodik: a Lengyel Gazdasági Intézet szerint az EU-csatlakozás évéhez képest a lakosság ma 40 százalékkal gazdagabb annál, mintha nem léptek volna be az Unióba.