Norvégia megtitja a belépést az orosz turistáknak

Kaja Kallas észt miniszterelnök határincidens kiprovokálásával vádolta meg Oroszországot, miután csütörtökre virradó éjszaka orosz határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat távolítottak el a két ország határát képező Narva folyóról.

Tallinn szerint Moszkva csak a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború óta kifogásolja az úszó irányfények elhelyezését, amelyek célja, hogy megakadályozzák a hajók eltévedését az idegen vizeken.
Idén Oroszország közölte, hogy kifogásolja a tervezett világító bóják mintegy felének elhelyezését, olvasható az észt határőrök közleményében.

Kaja Kallas szerint Észtország kapcsolatba lépett Oroszországgal, hogy magyarázatot kérjen.

Határincidensről van szó, és tisztázni akarjuk a pontos körülményeket

– mondta a kormányfő újságírók előtt. „Oroszország növeli a határincidensek számát, félelmet és nyugtalanságot akar kelteni azzal a céllal, hogy bizonytalanságot szítson országaink társadalmában”, tette hozzá.

Szerdán Litvánia közölte, hogy bekérettek a külügyminisztériumba egy orosz diplomáciai tanácsost Oroszország tervei miatt, amelyekkel egyoldalúan ki akarja terjeszteni az orosz tengeri határt a litván és finn felségvizeken, és figyelmeztetett, hogy hibrid háborús taktikáról lehet szó.

Az orosz védelmi minisztérium által kedden közzétett terv szerint Moszkva azt tervezi, hogy 2025 januárjától kiterjeszti felségvizeit, módosítva finnországi és litvániai határát a Balti-tengeren. Az előterjesztés szerzői azzal érveltek, hogy az 1985-ben megállapított földrajzi koordináták „nem felelnek meg teljesen a jelenlegi helyzetnek”. A dokumentum szerdán eltűnt a kormányzati honlapról.

(MTI)

Az orosz hadsereg ágyúzásai miatt leállt a berendezések működése a kelet-ukrajnai Donyeck megye egyik bányájában, aminek következtében több mint 160 bányász rekedt a mélyben, hozta nyilvánosságra az ukrán energetikai minisztérium csütörtökön a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy előző nap az orosz ágyúzások miatt megszakadt a donyecki régió egyik bányájának áramellátása. Akkor 25 bányász rekedt a föld alatt, de őket már a felszínre hozták.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy tudomásuk szerint Harkiv és a vele szomszédos Szumi megye elleni támadásokra az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze. A harkivi régióban zajló harcokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

most pontosan egy határ menti műveletet látunk, ami nem Harkiv városa elleni roham.

A Szumi megyét ért fenyegetésekkel kapcsolatban Juszov megjegyezte:

ha lesz ok az aggodalomra, hivatalosan is közlik. Az ottani helyzet jól ismert, ahogy az ellenség tervei és erőforrásai is.

A szóvivő elmondta azt is, hogy az ukrán katonai hírszerzés tudja, hol találhatók Vlagyimir Putyin orosz elnök bunkerei. Hozzátette, hogy az elnök egyik hívóneve is az, hogy „Bunkeres”. „Mint Drakula gróf, úgy rejtőzködik ezekben a föld alatti létesítményekben”, jegyezte meg. Azt ugyanakkor nem fedte fel, hogy hány föld alatti bunkere van az orosz államfőnek.

A katonai hírszerzésnél az Ukrajinszka Pravdának elmondták, hogy épp most hadműveletet folytatnak Oroszország katonai-ipari létesítményeinek drónokkal történő megsemmisítésére Tatárföld területén. A támadó ukrán drónok már eljutottak Kazanyba és Nyizsnyekamszkba, ahol számos stratégiailag fontos vállalkozás található, amelyek termékeit a hadiiparban használják fel, fejtette ki a hírszerzés munkatársa.

A nyugat-ukrajnai Hmelnickij város egyik kerületi bírósága feltételesen szabadlábra helyezte az első két elítéltet, akik kérték a katonai mozgósításukat – hozta nyilvánosságra a bíróság sajtószolgálata, hozzátéve, hogy még további ötven hasonló ügyet tárgyal. A közlemény szerint a 24, illetve 43 éves férfiakat 2022 őszén ítélték el lopásért, az egyiket 4 év 9 hónapra, a másikat 5 év 5 hónapra. A határozatok szövege kimondja, hogy egészségügyi szempontból mindketten alkalmasak a katonai szolgálatra, átestek szakmai és pszichológiai vizsgálaton, és megfelelő szintű fizikai felkészültséggel rendelkeznek a rájuk bízott katonai feladatok ellátásához.

Az ukrán vezérkar beszámolt arról, hogy az ukrán erők szerdán lelőttek egy újabb orosz Szu-25-ös sugárhajtású csatarepülőgépet a Donyeck megyei Pokrovszknál. A vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg elérte a 497 700-at. Az ukrán erők szerdán a Szu-25-ön felül megsemmisítettek még egyebek mellett 11 orosz harckocsit, negyven tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 45 drónt.

(MTI)

Feljogosította az orosz bíróságokat Vlagyimir Putyin orosz elnök arra, hogy Oroszországban lévő amerikai vagyontárgyakat az orosz kintlévőségek amerikai lefoglalásából eredő károk kompenzálására használhassák fel.

Az erre vonatkozó rendelet, amelyet csütörtökön tettek közzé, az Egyesült Államok, az amerikai cégek és állampolgárok orosz területen található ingó és ingatlan vagyonára, az általuk birtokolt értékpapírokra, az orosz cégek alaptőkéjében való részesedésükre, valamint az Egyesült Államok és amerikaiak egyéb oroszországi tulajdonjogára vonatkozik.

A külföldi befektetések ellenőrzésével foglalkozó kormánybizottság megküldheti a bíróságnak azoknak az amerikai vagyontárgyaknak a listáját, amelyek „az arányosság elvének szem előtt tartásával felhasználhatók” az Egyesült Államokban lévő orosz vagyon, beleértve a jegybank vagyonának lefoglalásából eredő károk megtérítésére. (MTI)

Az eddigi információk szerint hét ember vesztette életét, és 16 sérült meg Harkivban csütörtökön, miután az orosz erők legalább 15 csapást mértek Sz-300-as és Sz-400 légvédelmi rakétákkal az ország második legnagyobb városára, hozták nyilvánosságra helyi hatóságok.

Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz hadsereg civil, főként közlekedési infrastruktúrát támadott az ország keleti felén fekvő Harkivban, találat ért egyebek mellett egy könyvnyomdát is, amelyben hatalmas tűz ütött ki. A megyei ügyész később pontosította, hogy a nyomdát két orosz rakéta találta el, a támadás pillanatában több mint ötven ember tartózkodott a helyiségben, közülük hatan meghaltak, és 16-an sérüléseket szenvedtek.

A nagyvárosban még zajlik a romok eltakarítása, az előzetes információk szerint két ember lehet a romok alatt.

A kormányzó elmondta még, hogy az orosz erők a Harkiv közelében fekvő Zolocsiv és Ljubotin településeket is lőtték, mindkét helyen két-két helybeli sérült meg.

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere kora délután arról tájékoztatott a Telegramon, hogy az orosz hadsereg folytatja a város elleni csapásokat. Az ukrán légierő figyelmeztetett, hogy az oroszok légibombákat irányítottak a harkivi régióba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök különösen brutálisnak nevezte az újabb orosz támadást Harkiv és térsége ellen. Felszólította a világ vezetőit, hogy legyenek határozottabbak az orosz terror elleni küzdelemben, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna hatékonyan megsemmisíthesse az ellenséges hordozórakétákat Oroszország területén.

Rendkívül brutális orosz támadás történt Harkiv és Ljubotin ellen, az előzetes adatok szerint egyszerre 15 rakétát lőttek ki. Az orosz terroristák kihasználják, hogy Ukrajnát továbbra is megfosztják a szükséges légvédelemtől, és attól a képességtől, hogy megsemmisítsék a terroristák hordozórakétáit pontosan ott, ahol vannak: határaink közelében. Ez nem a mi gyengeségünk, hanem a világé, amely immár harmadik éve nem mer úgy bánni a terroristákkal, ahogy megérdemelnék

– fogalmazott az elnök közösségi oldalain.

Hangsúlyozta, hogy a terrornak mindenhol, bármilyen körülmények között, minden kontinensen veszítenie kell. „Ez pedig mindenki közös felelőssége a világon, akinek lehetősége van megvédeni az életet a terrortól. Ukrajna mindent megtesz, de nagyobb elszántságra van szükség a világ vezetői részéről”, emelte ki Zelenszkij.

(MTI)

Tüzérségi támadást intéztek az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon ellen csütörtökre virradóra, a városból több robbanást is jelentettek – írja az MTI.

Roman Mrocsko, a város katonai közigazgatásának vezetője Telegramon azt közölte, a robbanásokat a Dnyipro folyó környékéről jelentették.

Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója azt közölte, az utóbbi 24 órában az orosz fél 17 herszon megyei település ellen intézett támadást, és két civil sebesültről tudni.

Orosz támadást jelentettek Donyeck megyéből is. A megye kormányzója, Vadim Filaskin azt mondta, a támadásban egy ember halt meg Toreck településnél.

Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója csütörtökön szintén támadásokról számolt be, melyekben egy nő megsebesült.

Norvégia tovább szigorítja, és gyakorlatilag be is tiltja az orosz turisták bejutását az országba az ukrajnai háború miatt, közölte csütörtökön az északi állami igazságügyi minisztériuma a Reuters szerint.

A NATO-tagállam Norvégia, amelynek 200 kilométeren van közös határa Oroszországgal, először még 2022-ben vezetett be korlátozásokat az orosz turisták számára kiállított vízumokra. Erre most rátesznek egy lapáttal.

Emilie Enger Mehl igazságügyi miniszter közleménye szerint erre azért van szükség, mert partnereikkel elítélik Oroszország illegális háborúját Ukrajnával szemben.

A turisták mostantól csak akkor juthatnak be Norvégiába, ha közeli hozzátartozójuk él az országban, egyéb esetben nem engedik be őket.

Az új szabályozás május 29-én lép életbe.