Ukrán dróncsapás érhetett orosz energetikai létesítményeket

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. Macron az Economist című brit gazdaság-politikai folyóiratnak adott, a hetilap online kiadásában csütörtökön megjelent átfogó interjúban úgy fogalmazott: egyértelmű stratégiai álláspontja az, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában, hiszen „ki feltételezhetné, hogy Oroszország ezen a ponton megállna?”

A francia államfő egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

Nem zárok ki semmit, mivel olyasvalakivel állunk szemben, aki szintén nem zár ki semmit

fogalmazott.

A francia elnök szerint a Nyugat túlságosan tétovázó álláspontra helyezkedett azzal, hogy cselekvési határokat szabott magának olyasvalakivel szemben, akinek „már semmiféle ilyen korlátai nincsenek, aki maga az agresszor”.

Hozzátette ugyanakkor: a hitelességhez hozzátartozik az elrettentésnek az a formája is, amely „nem teszi teljesen láthatóvá, hogy mit teszünk vagy mit nem teszünk” a jövőben.

A 2022 nyarán tartott NATO-csúcson mindegyik tagország kizárta harckocsik, mélységi csapásmérésre alkalmas rakéták és repülőgépek ukrajnai szállítását, most azonban mindezek már folyamatban vannak, így „nem lenne helyénvaló a továbbiak kizárása”, a hitelesség és az Oroszországgal szembeni elrettentés szempontjából sem – mondta a francia államfő.

Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai nukleáris védőernyő nyújtotta garancia esetleg nem lesz teljes körűnek tekinthető, akkor Franciaországnak szüksége lehet-e saját hadászati nukleáris fegyverei mellett hadszíntéri nukleáris eszközökre is a potenciális eszkaláció kezelhetősége végett, Macron kijelentette: Franciaország mindig is elvetette a hadszíntéri nukleáris fegyverek alkalmazását, mivel nukleáris doktrínája nem a korlátozott nukleáris háború, hanem „az elfogadhatatlan mértékű károkozás”. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván „politikai fikciókkal” foglalkozni, így nem akarja megkérdőjelezni az amerikai garanciát.

Emmanuel Macron szerint Európára a geopolitikai kockázatok mellett a demokráciák válsága is hatást gyakorol. Európában született a liberális demokrácia eszméje, és az európai társadalmi rendszerek ennek szabályaira épülnek – tette hozzá.

A francia elnök szerint a demokrácia sérülékenysége – különösen választások idején – lendületet ad „az antiliberális, vagy ahogy ma mondjuk, az illiberális impulzusoknak”.

Macron a demokrácia sérülékenységeinek forrásai között említette, hogy a fiatal nemzedékek ki vannak téve a digitális technológiával folyó visszaélések hatásainak, és e visszaélések a francia elnök szavai szerint a társadalmak egészét is átalakítják.

Macron szerint Európát jelenleg hármas egzisztenciális kockázat fenyegeti: katonai és biztonsági kockázat, a jólétet veszélyeztető gazdasági kockázat, valamint a belső széthúzás és a demokráciák működésében tapasztalható felfordulások.

Különösen a koronavírus-járvány után „alábecsültük ezeket a feszültségeket, és bár Európa reagálni kezdett ezekre, de túlságosan félénk módon és néha talán kissé túl későn” – fogalmazott a francia államfő.

(MTI)

Tizennégyen megsebesültek abban az orosz támadásban, amelyet a dél-ukrajnai Odesszára mértek csütörtökre virradó éjjel – közölte Oleh Kiper, a régió kormányzója a Telegramon. Hozzátette, hogy károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, beleértve postai raktárépületeket. Elmondta, hogy még mindig oltják a keletkezett tüzeket.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy régiójának több részét is orosz támadások érték csütörtökön, az eddigi információk szerint két idős helyi lakos megsebesült.

Szinyehubov és Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó jelentései szerint szerdán nyolc ember vesztette életét és 23-an sebesültek meg a két régió elleni orosz ágyúzások következtében.

Az északkelet-ukrajnai Szumi megye vezetése arról adott hírt, hogy az elmúlt nap alatt az orosz erők 31 támadást hajtottak végre a régióban, drónokkal támadtak, és aknákat dobtak le, a helyi hatóságok 130 robbanást jegyeztek fel.

Nazar Volosin, a keleti országrészben harcoló Horticja hadműveleti és stratégiai csapatcsoport szóvivője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz csapatoknak sikerült áttörniük és megvetni a lábukat a Donyeck megyei Pokrovszk térségében lévő Ocseretinében, de azt a részt, ahol tartózkodnak, az ukrán katonák tűz alatt tartják, és a harcok folytatódnak. Hozzátette: az orosz erők továbbra is rohamozzák Csaszov Jart és a környező településeket, ahol heves harcok folynak a logisztikai útvonalak ellenőrzéséért.

Az ukrán különleges hadműveleti erők sajtószolgálatukon keresztül beszámoltak arról, hogy megsemmisítették egy orosz Buk légvédelmi rendszer indító-töltő állását Szumi térségében.

Az ukrán vezérkar a Facebookon közzétett reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt napon 121 összecsapás történt a fronton, az orosz erők öt rakéta- és 63 légicsapást hajtottak végre, valamint 72-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette a 471 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett húsz orosz harckocsit, húsz tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 23 drónt.

(MTI)

Oroszországot vádolta Margus Tsahkna észt külügyminiszter csütörtökön a GPS-jeleknek a Baltikum térségében történő zavarásával, amely fennakadásokat okoz az ottani országok légi közlekedésébent. Észtországban az utóbbi időben egyre gyakoribbak a GPS navigációs rendszer okozta fennakadások.

A balti ország hatóságai szerint a GPS-jeleket orosz területről zavarják, és a probléma egyre nagyobb lett az Ukrajna elleni orosz háború 2022. februári kezdete óta.

Tudjuk, hogy Oroszország zavarja a GPS-jeleket az Ukrajna elleni támadás kezdete óta. Az elmúlt másfél évben ez a probléma igen súlyossá vált a térségben

mondta a miniszter az észt televízióban egy csütörtöki rádiójelentés szerint.

Margus Tsahkna közölte: Észtországon kívül Lettország, Litvánia, Finnország, Norvégia, Svédország és Lengyelország is küzd a GPS-jelek zavarásával. A miniszter szerint a GPS elleni támadás az életüket zavaró és minden nemzetközi megállapodást sértő hibrid akció része.

Egy egyezmény szerint, amelynek Oroszország is részese, senki sem zavarhatja a GPS-jeleket. Ugyanakkor számos bizonyíték van arra, hogy a zavarás Szentpétervár, Pszkov és Kalinyingrád térségéből érkezik – tette hozzá a külügyminiszter.

A múlt héten a Finnair finn légitársaságnak Észtország második legnagyobb városába, Tartuba tartó két járatát kellett átirányítani a GPS-jelek zavarása miatt.

(MTI)

Oroszország több mint 300 rakétát, körülbelül 300 Shahed típusú drónt és több mint 3200 irányított bombát használt az Ukrajna elleni áprilisi támadásokban – jelentette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése alapján a Reuters.

„Csak erő képes megállítani ezt a terrort – népünk ereje, a világ egységének ereje, az Oroszországra nehezedő nyomás ereje, az Ukrajnának biztosított légvédelmi rendszerek ereje, és a frontot védő katonáink eleje” – írta Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

A Reuters megjegyzi, hogy idén tavasszal Oroszország fokozta csapásait Ukrajna polgári és energiainfrastruktúrája ellen, mivel Kijev további segítségre várt szövetségeseitől, légvédelme pedig megfogyatkozott. Moszkva azt állítja, hogy csak legitim katonai célpontokra csap le.

A fehérorosz és az iráni hadsereg megvitatta az együttműködés fejlesztését a harci kiképzés területén – erről a fehérorosz védelmi minisztérium sajtószolgálata írt Aljakszandr Bász vezérőrnagynak, a fehérorosz fegyveres erők harci kiképzési főosztálya vezetőjének iráni látogatását követően.

A beszámoló szerint Teheránban befejeződött a Security Belt 2024 (Biztonsági Öv 2024) néven futó parancsnoki és törzskari gyakorlat, amelyben fehérorosz katonák vettek részt. A gyakorlat témája a terrorizmus elleni küzdelem volt. Április végén, Viktar Hrenyin és Mohammad Reza Astiani fehérorosz és iráni védelmi miniszternek a kazah fővárosban, Asztanában – a Sanghaji Együttműködési Szervezet védelmi minisztereinek találkozója alkalmával – tartott megbeszélése után a fehérorosz katonai tárca közölte, hogy Minszk és Teherán érdekelt az együttműködés további fejlesztésében katonai téren.

Korábban, Hrenyin és Astiani teheráni találkozóját követően, 2023. július végén a védelmi szervek között egyetértési emlékeztetőt, valamint a kétoldalú katonai együttműködés egy évre szóló tervét írták alá.

(MTI)

Elküldte a hivatalos meghívót Svájc több mint 160 delegációnak a június közepén Ukrajna kérésére tartandó békekonferenciára – jelentette be a berni külügyminisztérium csütörtökön.

Az ukrajnai háború “igazságos és tartós” lezárása érdekében szervezett békekonferenciára állam- és kormányfőket várnak június 15-én és 16-án a Luzern melletti helyszínre – áll a tárca közleményében. Hozzátették azt is: “ezen a ponton” Oroszország nem szerepel a meghívottak között.

Közölték, Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni a békefolyamatba, és a svájci kormány mindig is nyitott volt arra, hogy meghívják Moszkva küldötteit is, de Oroszország ismételten azt jelezte, hogy nem kíván részt venni a csúcstalálkozón – fejtette ki a svájci külügyminisztérium. Jelezték, hogy a konferencián útitervet is ki akarnak dolgozni arra, hogyan tudnák Oroszországot bevonni a békefolyamatba.

Orosz tisztségviselők korábban azzal érveltek, hogy Svájc nem tekinthető semleges közvetítőnek, mert maga is csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett európai uniós szankciókhoz.

Svájc januárban jelentette be, hogy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére – házigazdaként vállalja egy békekonferencia megszervezését, amelyre meghívják a G7, a G20, a BRICS, az EU és több nemzetközi szervezet delegációit.

A NATO öles léptekkel halad a korábban közösen felrajzolt vörös vonalak átlépése felé, az észak-atlanti szövetség most már százmilliárd dollárt akar még belepumpálni az ukrajnai háborúba – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető kiemelte, hogy a béke egyre távolibbnak tűnik Európában, mivel a NATO is öles léptekkel halad a korábban közösen megrajzolt vörös vonalak átlépése felé.

Amellett, hogy a NATO az ukrajnai fegyverszállításokat és az ukrán katonák kiképzését az eddigieknél szorosabban akarja koordinálni, most százmilliárd dollárt akar még belepumpálni a háborúba

– húzta alá. Arról számolt be, hogy az észak-atlanti szövetség főtitkárának erről szóló javaslatát kedden kapták meg első olvasatra a tagállamok.

„Ráadásul ennek a százmilliárd dollárnak öt év alatt kellene összegyűlnie, ami azt jelenti, hogy a NATO-ban a háború legalább ötéves elhúzódásával számolnak. Azt pedig tudjuk, hogy ez micsoda kockázatot jelent, hiszen minden egyes nap, ami evvel a háborúval telik el, az gyakorlatilag a háború időbeli és földrajzi tovább terjedésének kockázatát hozza magával” – figyelmeztetett. Szijjártó Péter megerősítette, hogy a magyar álláspont továbbra is világos, e szerint a harctéren nincsen megoldás, csak halottak és pusztítás, a rendezést csakis a tárgyalások hozhatják el.

„Ennek a háborúnak nincsenek és nem is lehetnek nyertesei, ennek a háborúnak csak vesztesei vannak” – hangsúlyozta. Leszögezte: Magyarország nem kíván részt venni a NATO fegyverszállítási és kiképzési műveletében, a kormány ehhez nem akar adófizetői forintokkal hozzájárulni.

Mi, a következő hetekben, ezen javaslatok tárgyalása során így továbbra is azért fogunk küzdeni, hogy Magyarország kimaradhasson ebből az őrületből, Magyarország kimaradhasson a fegyverszállításból, Magyarország kimaradhasson az ukrán katonák képzéséből, és Magyarország kimaradhasson ennek a százmilliárd dollárnak az összegyűjtéséből és a háborúba történő belepumpálásából

– sorolta.

„Nekünk, a magyar kormánynak a magyar emberek biztonsága az első, s a mi legfontosabb feladatunk, hogy a magyar emberek biztonságát garantáljuk” – mondta.

A miniszter kifejtette, hogy ez pedig kizárólag akkor lehetséges, ha hazánk kimarad a háborúból, ezért ezután is erre fog összpontosítani a kormány. „Láthatjuk a világháborús, az atomháborús előkészületeket, láthatjuk ezt az egész őrületet. És ezt csak úgy lehet megállítani, ha június 9-én békepárti politikusokat küldünk az Európai Parlamentbe” – emelte ki.

Ehhez Magyarországon is hozzá tudunk járulni. Nem szabad elfelejteni: a béke színe a narancs, a béke neve pedig a Fidesz. Ezért arra kérek mindenkit tisztelettel, hogy az európai parlamenti választáson is segítsenek abban, hogy mindebből az őrületből, mindebből a háborús készülődésből Magyarország kimaradhasson

– összegzett.

Oroszországot egyelőre nem hívták meg a június közepén Svájcban tartandó tárgyalásokra, amelyek célja, hogy segítsenek békét teremteni a Moszkva és Ukrajna közötti konfliktusban – közölte a svájci kormány csütörtökön.

Közleményükben ugyanakkor rögzítették azt is: Svájcnak meggyőződése, hogy Oroszországot be kell vonni ebbe a folyamatba.

Békefolyamat Oroszország nélkül nem lehetséges

– rögzítették.

(Reuters)

Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy „a háború tüzébe dobja” a balti országok, Lengyelország, Németország és Franciaország népét – mondta az ukrán származású oroszbarát oligarcha, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli barátja, Viktor Medvecsuk az orosz állami hírszolgáltató, a TASSZ szerint.

Az orosz hírgyár Medvecsukot a „Másik Ukrajna mozgalom” vezetőjeként és az Ukrajnában betiltott oroszbarát Ellenzéki Platform – Az Életért párt korábbi vezetőjeként írta le. Medvecsuk áll azonban a prágai székhelyű Voice of Europe hírportál mögött is, amely olyan oroszbarát narratívákat terjesztett, amelyek célja, hogy az Európai Uniót eltántorítsa Ukrajna támogatásától.

Azt a cseh a Deník N írta meg korábban, hogy egyes európai politikusok, akik együtt dolgoztak a híroldallal, Oroszországtól kaptak fizetést, a pénzek egyes esetekben a júniusi európai parlamenti választásokra való választási kampányukat is fedezték. Pénzeket német, belga, francia, magyar, holland és lengyel politikusok kaptak.

Most már nem titok, hogy az amerikai védelmi szektor több százezer ukrán halálából tőkét kovácsol, a NATO pedig lehetőséget kapott arra, hogy pénzt vonjon el Európából. A baltiakat, lengyeleket, németeket és franciákat akarják a háború tüzébe dobni

– értékelte a helyzetet Putyin ukrán barátja, aki a nyilatkozata végén le is nácizta a „kollektív nyugatot”, amelyben Washington „felélesztette az olasz fasizmusnak azt az elvét”, mely szerinte úgy hangzik: „Barátaimnak mindent, ellenségeimnek a törvényt”.

És a kollektív Nyugat aktívan használja ezt a náci elvet a politikájában

– idézte a oligarcha szavait az orosz állami hírszolgáltató.

Ukrán dróntámadás rongálhatott meg energetikai létesítményeket az oroszországi Orjol és Kurszk régiókban – írja a Kyiv Independent orosz regionális kormányzók jelentéseire hivatkozva.

• Eszerint Roman Sztarovojt, a kurszki terület kormányzója helyi idő szerint este 11 óra körül jelentette, hogy egy ukrán dróntámadás megrongálta az elektromos vezetékeket Ponyri faluban, ami miatt megszűnt az áramszolgáltatás a térségben.
• Néhány órával később az Orjol régió kormányzója, Andrej Klicskov arról számolt be, hogy a Glazunovszkij és Szverdlovszkij körzetekben lezuhant drónok energetikai létesítményeket rongáltak meg. Ezt követően számos háztartásban szintén szünetelt az áramszolgáltatás.
• Vaszilij Anohin területi kormányzó szerint a Szmolenszki régió energetikai infrastruktúráját is ukrán drónok támadták meg, de károkról nem érkezett jelentés.

Az elmúlt hetekben az ukrán erők dróncsapások egész sorozatát hajtották végre, amelyek célja az orosz olajipar megkárosítása volt. Április 20-án egy orosz energetikai infrastruktúra elleni nagyszabású támadás során állítólag tűz ütött ki egy üzemanyag-tárolóban a Szmolenszki régióban.

Az orosz energetikai célpontok elleni csapások miatt amerikai részről bírálatok érték Ukrajna vezetését. Az amerikaiak világossá tették, hogy Washington nem támogatja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, mivel ezek veszélyeztethetik a globális energiapiacot.