ENSZ: észak-koreai gyártmányú rakéta csapódott be Ukrajnában

Ukrajna amerikai gyártású taktikai rakétákkal (ATACMS) támadta a Krímet, hogy megpróbálja áttörni az elcsatolt félsziget oroszok által ellenőrzött légvédelmét. A rakétákból az orosz védelmi minisztérium közlése szerint hatot lelőttek.

A Reuters emlékeztetett rá, hogy egy amerikai illetékes szerint Washington titokban szállította a nagy hatótávolságú rakétákat Kijevnek egy 300 millió dolláros katonai segélycsomag részeként Ukrajnának, amit Joe Biden amerikai elnök március 12-én hagyott jóvá.

Az akár háromszáz kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták küldése hónapokig vita tárgyát képezte a Biden-kormányzaton belül. A közepes hatótávolságú ATACMS rakétákat végül tavaly szeptemberben szállították le.

Szergej Akszijonov, a Krím-félsziget kollaboráns vezetője szintén közölte, hogy ATACMS rakétákat lőttek le a félsziget felett.

Tíz pilóta nélküli ukrán légi járművet, hat, az Egyesült Államok által gyártott ATACMS taktikai rakétát és két, Franciaország által gyártott irányított „Hammer” repülőbombát lőtt le a légvédelem

– részletezte a minisztérium.

Leonyid Ivlev orosz parlamenti képviselő, a szovjet légierő nyugalmazott tagja, azt közölte, hogy Ukrajna 12 ATACMS rakétával csapott le a krími légibázisokra, és hozzátette, hogy a támadások szerinte erősödhetnek Vlagyimir Putyin jövő heti elnöki beiktatása előtt.

Az oroszbarát Rybar Telegram-csatorna szerint az elmúlt napokban harminc ilyen rakétát lőttek ki a Krímre.

Az ATACMS rakétákat először április 17-én, a kora reggeli órákban vetették be, egy krími orosz repülőtér ellen, amely mintegy 165 kilométerre van volt az ukrán frontvonaltól – mondta egy amerikai illetékes a Reutersnek Washingtonban.

A Pentagon kezdetben ellenezte a nagy hatótávolságú rakéták bevetését, mivel ez készlethiányt eredményezhet az amerikai hadseregnél. Az amerikaiak attól is tartottak, hogy Ukrajna mélyen Oroszországon belüli célpontok megtámadására használná fel őket, ami a háború eszkalálódásához vezethet, illetve az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfrontációt idézhetne elő.

Az Oroszországgal vívott háború kezdete óta mintegy harminc olyan ukrán férfi vesztette életét, aki szökni próbált az ország területéről, hogy elkerülje a részvételt a harcokban – mondta el az ukrán határőrség szóvivője hétfőn este az Ukrinform hírügynökségnek.

Andrij Demcsenko közlése szerint többen úgy haltak meg, hogy hegyeken vagy hegyi folyókon próbáltak átkelni. A szóvivő elmondta, az illegális határátlépési kísérletek mindennapos esetek, többnyire a moldovai és a romániai határszakaszon próbálkoznak az ellenőrzőpontoktól távol eső részeken. Hamis dokumentumokkal pedig a lengyel határátkelőknél próbálnak a legtöbben átjutni.

Demcsenko beszámolt arról is, hogy a háború kezdete óta az ukrán határőrök mintegy 450 olyan bűnbandát lepleztek le, amelynek tagjai embereket próbáltak átcsempészni a határon.

Bizonyos kivételektől eltekintve az általános mozgósítás alapján Ukrajnában a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az ország területét, hogy bármikor harctéri szolgálatra küldhessék őket.

Az ukrán határőrszolgálat hétfőn a közösségi médiában azt közölte, 24 férfi úgy halt meg, hogy a Tiszán próbált átkelni román területre. Április elején Andrij Demcsenko arról beszélt, hogy naponta átlagosan tíz embert tartóztatnak fel a hatóságok illegális határátlépési kísérlet közben.

Múlt héten Ukrajna felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő, hadköteles korú férfi állampolgárai számára, arra hivatkozva, hogy nem várhatnak segítséget az államtól azok, akik maguk nem segítik az állam túlélését az Oroszországgal szembeni háborúban.

A BBC tavaly novemberi riportja szerint addig csaknem 20 ezer ukrán férfi szökhetett át Romániába, Moldovába, Lengyelországba, Magyarországra és Szlovákiába, hogy elkerülje a katonai szolgálatot.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4459-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4806-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Legalább öt ember meghalt, és hozzávetőleg 30-an megsérültek egy Odessza elleni orosz rakétacsapásban április 29-én – közölték helyi tisztviselők április 30-án.

Oleh Kiper, Odesa megye kormányzója szerint egy rakéta lakóépületeket és polgári infrastruktúrát talált el. A Kyiv Independent szerint azt mondta:

Sajnos két ember és egy kutya meghalt az orosz rakétatámadás következtében

– mondta, majd hozzátette: „További nyolc ember különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett, köztük egy 12 éves fiú.”

A Telegramon április 29-én közzétett bejegyzésében az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat közölte, hogy a halottak száma négyre, a sebesültek száma pedig 32-re nőtt, akik közül kettő gyermek volt.

Egy hatvanas éveiben járó sérült később a kórházban halt meg, így a halálos áldozatok száma ötre emelkedett – jelentette a Kiper április 30-án.

Az ENSZ szankcióbizottságának április 29-én kiadott és a Reuters által közölt jelentése szerint a Harkiv ellen január 2-án végrehajtott rakétacsapás után talált törmelék egy észak-koreai Hwasong-11 sorozatú ballisztikus rakétából származott – írja a Kyiv Independent.

Ukrán és amerikai tisztségviselők is korábban azt mondták, hogy Oroszország észak-koreai gyártású rakétákat használt Ukrajna megtámadására. Shin Won-sik dél-koreai védelmi miniszter azt is elmondta, hogy Oroszország valószínűleg fejlettebb rakétákat vásárol Észak-Koreától, amelyeket az ukrajnai hadszíntéren is bevethetnének.

Az ENSZ jelentése szerint a felügyelők arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország Észak-Koreából beszerzett rakétákat használt a Harkiv elleni csapás során, amelyben legalább három ember meghalt, és több tucatnyian megsebesültek.

Azzal, hogy Oroszország észak-koreai rakétákat vásárol, megsérti az ENSZ-szankciókat.

Észak-Korea Oroszország vezető fegyverszállítójává formálódott, és a hírek szerint Moszkvát kiterjedt katonai csomagokkal látja el, beleértve ballisztikus rakétákat és több mint 3 millió tüzérségi lövedéket.