Az Európai Parlament szerdán 522 szavazattal, 27 ellenszavazattal és 72 tartózkodás mellett fogadta el a mindeddig előzmény nélküli irányelvet a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal szembeni küzdelem érdekében. A Telex azt írja, a magyar képviselők közül a kilenc fideszes tartózkodott, míg hatan, a momentumos Cseh Katalin, a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára, Molnár Csaba, Rónai Sándor, valamint Ujhelyi István az Esély Közösségből nyomtak igent.
A döntésről szóló közleményben azt írják, a szabályok hathatósabb fellépést biztosítanak az online erőszak ellen, az áldozatok védelméhez és a nemi erőszak megelőzéséhez.
A rendelkezések tiltják a női nemi szervek megcsonkítását és a kényszerházasságot, valamint iránymutatással szolgálnak az online elkövetett bűncselekmények, például a bizalmas személyes adatok nyilvános közzététele vagy a „kibervillantás” kapcsán.
Bővül a komolyabb szankciókkal büntethető bűncselekmények súlyosbító körülményeinek listája: más elbírálás alá esnek majd például a közszereplők, az újságírók és az emberi jogi aktivisták sérelmére elkövetett bűncselekmények. Ugyanígy súlyosbító körülménynek számít, ha valaki nemük, szexuális irányultságuk, bőrszínük, vallásuk, társadalmi hovatartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt, illetve az állítólagos „becsület” védelmére hivatkozva árt másoknak.
A jogalkotók szerint az áldozatok biztonsága és jólléte elsődleges fontosságú, ezért akár menedékhelyekről vagy más védett átmeneti szállásokról is gondoskodni kell számukra. Megfelelő egészségügyi ellátást kell kapniuk, melynek a szexuális és reproduktív egészség megőrzése is része. A tagállami hatóságokkal szemben több lesz az elvárás, ami a jelentéstételt és a bizonyítékok begyűjtését illeti. Kellőképpen fel kell hívniuk a nyilvánosság figyelmét arra a tényre, hogy a nem beleegyezésen alapuló szexuális érintkezés bűncselekménynek minősül.
A képviselők ahhoz is ragaszkodtak, hogy a Bizottság ötévente értékelje, szükség van-e a szabályok felülvizsgálatára.
Az új szabályok az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba. A tagállamoknak három évük lesz arra, hogy saját jogrendjükbe átültessék a rendelkezéseket.
