Ukrán városközpontot támadtak az oroszok, legkevesebb tízen meghaltak

A szövetségesek választaniuk kell a NATO-képességi célok teljesítése és az Ukrajnának nyújtott további katonai segítség között, a NATO-főtitkár szerint pedig jelenleg az utóbbit kell előnyben részesíteni – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai nyilatkozatából.

A szövetség vezetője, a dán, a holland és a cseh miniszterelnökkel adott közös sajtótájékoztatóján elmondta, fokozni kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, az országnak több légvédelmi rendszerre van szüksége. Hangsúlyozta, hogy a helyzet a harctéren továbbra is nagyon nehéz, és annak ellenére, hogy több szövetséges ország segélycsomagokat jelentett be, valamint az amerikai kongresszus is további támogatást szavazhat meg, Ukrajnának ennél is többre van szüksége.

„A mai találkozónkon egyetértettünk abban, hogy a NATO-nak nagyobb szerepet kell vállalnia az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás és képzés koordinálásában. Abban is egyetértünk, hogy Ukrajnának hosszútávon kiszámítható pénzügyi támogatásra van szüksége” – emelte ki Stoltenberg. A főtitkár bejelentette azt is, hogy a NATO-Ukrajna Tanács pénteken ül össze, hogy megvitassa, hogyan lehetne Kijev számára több légvédelmi rendszert biztosítani.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta, továbbra is segíteni kell Ukrajnát abban, hogy meg tudja védeni magát, és ezt a szükséges nyugati támogatás nélkül nem tudja megtenni. Mint mondta, Hollandia együttműködik Dániával és Csehországgal a tüzérségi lövedékek szállításában, de újra felül kell vizsgálni a tagállami készleteket és meghatározni milyen mértékben lehetséges többet szállítani Ukrajnának. Azt is mondta, hogy e három ország mérlegelni fogja, hogy milyen módon támogassa Németország múlt héten bejelentett ukrajnai légvédelmi kezdeményezését.

Mette Frederiksen dán kormányfő hangsúlyozta, hogy meg kell védeni az ukrán katonákat, az állampolgárokat, az infrastruktúrát, amihez több légvédelemre van szükségük. „Mi európaiak már eddig is sokat tettünk, de még többet kell tennünk. Vannak légvédelmi rendszereink Európában, ezek közül néhányat most Ukrajnába kell szállítani? A válasz erre a kérdésre természetesen igen” – jelentette ki.

Petr Fiala cseh miniszterelnök elmondta, hogy Ukrajna már júniusban megkaphatja az első lőszerszállítmányt az Európai Unión kívüli lőszerbeszerzésre irányuló cseh kezdeményezésnek köszönhetően. „Ukrajna nehéz helyzetben van, és nagyobb szüksége van a támogatásunkra, mint valaha. Új utakat akarunk találni a segítségnyújtásra” – tette hozzá a cseh kormányfő.

(MTI)

Az ukrán rendfenntartóknak német kollégáikkal együttműködve sikerült azonosítaniuk 161 ukrán gyermeket Németországban, akiket Oroszország hurcolt el otthonukból – írja az MTI az ukrán országos rendőrségre hivatkozva.

A hatóságok közleménye szerint a dologról azon a megbeszélésen esett szó, amelyet Ivan Vihivszkij, az ukrán országos rendőrfőnök Berlinben folytatott Holger Münch-hel, a német Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal elnökével. A gyermekek után azért kutattak, mert az oroszok az általuk ideiglenesen megszállt területekre, illetve az Oroszországi Föderációba és Fehéroroszországba hurcolták el őket Ukrajnából. Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy Kijev számít a partnerek segítségére az orosz háborús bűnösök felelősségre vonásában mind az ukrán bíróságokon, mind más országok bíróságain, valamint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon és a különleges törvényszékeken egyaránt. „Érdekeltek vagyunk a német partnereinkkel való közös fellépésben mind kétoldalú alapon, mind az Europol égisze alatt” – emelte ki az ukrán országos rendőrfőnök.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint a csernihivi orosz csapás halálos áldozatainak száma 10 főre emelkedett. A Reuters szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szerda reggeli orosz rakétacsapás után támogatást kért a nyugati partnerektől.

Ez nem történt volna meg, ha Ukrajna elegendő légvédelmi felszerelést kapott volna

– mondta Zelenszkij a Telegramon.

Több halottja és sebesültje van az ukrajnai Csernyihiv elleni orosz csapásnak – közölte egy helyi tisztségviselő. A Fehéroroszországgal határos régiót Oroszország inváziójának kezdetén megszállták, de a moszkvai hadsereg kivonulása óta, mintegy két éve nem került itt sor heves harcokra.

Az ellenség három rakétacsapást mért szinte a város központjára. Vannak civilek, akik meghaltak és sokan megsebesültek. A mentők dolgoznak

– közölte Vjacseszlav Csaus kormányzó az Agence France-Presse (AFP) hírügynökség szerint a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában. A régió közigazgatási központja, más néven Csernyihiv a fővárostól, Kijevtől mintegy 145 kilométerre északra fekszik, és a háború előtt mintegy 285 ezer lakosa volt.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint Oroszország 456 ezer katonát veszített Ukrajnában az invázió kezdete óta – írja a Kyiv Independent. Ez a szám kilencszerese annak, amit a BBC közölt saját adatai alapján.

A vezérkar jelentése szerint kedden 710 új orosz áldozata volt a háborúnak. Továbbá közlésük szerint Ororszország elveszített eddig:

• 7193 harckocsit,
• 13 827 páncélozott harcjárművet,
• 15 587 járművet és üzemanyagtartályt,
• 11 624 tüzérségi rendszert,
• 1 046 többszörös kilövésű rakétarendszert,
• 760 légvédelmi rendszert,
• 347 repülőgépet,
• 325 helikoptert.

Az ukrán-magyar határszakaszon 4481-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Az elesett orosz katonák száma Ukrajnában mára átlépte az 50 ezret – közölte saját adatai alapján a BBC.

Mint írják, a háború második évében tapasztalataik alapján 25 százalékkal volt több holttest. A BBC és a Mediazona független médiacsoport és önkéntesek segítségével 2022 februárja óta számolják a halálozásokat. Hozzáteszik, a temetőkben található új sírok segítettek sok katonát beazonosítani.

A brit lap megállapításai szerint több mint 27 300 orosz katona halt meg a harc második évében, ami azt tükrözi, hogy a területi előnyök hatalmas emberáldozattal jártak.

Oroszország nem volt hajlandó kommentálni az adatokat.

A Vlagyimir Putyin vezette ország az úgynevezett „húsdaráló stratégiát” folytatja, amit annak leírására használnak, ahogyan Moszkva könyörtelenül katonák hullámait küldi előre, hogy megpróbálják megtörni az ukrán erőket, és felfedni a stratégiai helyszíneiket az orosz tüzérség számára.

Mint írják, az összesített halálos áldozatok száma, a több mint 50 ezres szám nyolcszor magasabb, mint a Moszkva által 2022 szeptemberében közölt egyetlen hivatalos nyilvános adat. Megjegyzik, az orosz halálesetek tényleges száma valószínűleg még az 50 ezernél is sokkal magasabb.

Eközben Ukrajna ritkán nyilatkozik harctéri halálos áldozatainak mértékéről. Februárban Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy 31 ezer ukrán katona halt meg – de az amerikai hírszerzésen alapuló becslések nagyobb veszteségekre utalnak.

A BBC-vel és a Mediazonával dolgozó önkéntesek a háború kezdete óta 70 temetőben számolnak új katonasírokat Oroszország-szerte. A lap által közölt légifelvételeken jól látszik, hogy jelentős temető bővítések történtek Oroszországban.

A BBC szerint a felvételek, videók azt sugallják, hogy ezekben az új sírokban többnyire Ukrajnában megölt katonák nyugszanak. A BBC becslése szerint az orosz halott harcosok közül ötből legalább kettő olyan ember, akinek semmi köze nem volt az ország hadseregéhez az invázió előtt.

Ennek oka a BBC-nek megszólaló szakértő szerint az lehet, hogy a tapasztalt katonák nagy része valószínűleg meghalt vagy megsebesült. A nyilatkozó védelmi elemző szerint az ő helyükre csekély képzettséggel vagy katonai tapasztalattal rendelkező emberek léptek – például önkéntesek, civilek és foglyok.