Ukrán katonai hírszerzés: felrobbantottunk egy oroszországi kőolajvezetéket

Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte az MTI tudósítása szerint.

Egy pilóta nélküli repülőszerkezet a szakadár terület „védelmi minisztériumához” tartozó létesítménybe csapódott az ukrán határtól hat kilométernyire – közölte a Dnyeszter menti „nemzetbiztonsági minisztérium” pénteken. Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított orosz támadás nyomán felmerültek olyan aggodalmak, hogy Oroszország Dél-Ukrajnától nyugatra megpróbálja megszállni a Dnyeszter menti területhez vezető utakat, ahol egységei szolgálnak. Ezek az aggodalmak azonban elhalványultak, miután az ukrán hadseregnek sikerült a Dnyeper túlpartjára visszaszorítani az orosz erőket. A legközelebbi ukrán-orosz frontvonal Moldova keleti részétől mintegy 200 kilométernyire húzódik.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy Moszkva az incidenst egy újabb, a Dnyeszter melléki terület körüli amúgy is feszült helyzet további elmélyítésére irányuló provokációnak tekinti, és vizsgálatot sürgetett a történtek körülményeinek feltárására. A moldovai szakadár terület „nemzetbiztonsági minisztériuma” közölte, hogy bűnügyi eljárást indítottak az ügyben.

A pénteki incidens már a második volt nem egészen egy hónap alatt. Márciusban a Dnyeszter melléki szakadár vezetők azt közölték, hogy egy drón egy helikopterbe csapódott a területen.

Moldova közölte, hogy tanulmányozza a legutóbbi incidensről készült felvételeket, de nincs hozzáférése a szakadár hatóságok által ellenőrzött területhez. Szerintük az incidens szándékos kísérlet lehetett pánik okozására és az enklávé iránti figyelem felkeltésére.

Litvánia M-577-es páncélozott csapatszállító járművekből álló újabb katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának – közölte a balti állam védelmi minisztériuma szombaton. „Stratégiai célunk Ukrajna megsegítése” – idézte a közlemény Laurynas Kasciunas litván védelmi minisztert. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy országa és a többi szövetséges állam ellátja Ukrajnát a számára nélkülözhetetlen fegyverekkel és katonai felszerelésekkel.

A védelmi tárca nem fedte fel, hogy pontosan hány M-577-es járművet adtak át Ukrajnának. A miniszter emlékeztetett arra, hogy márciusban Litvánia 155 milliméter kaliberű tüzérségi lövedékeket adott Kijevnek, valamint 35 millió eurót különített el a cseh kezdeményezés részeként az ukrán hadsereg lőszerrel való ellátására.

Vilnius azt tervezi, hogy 2024-2026 között legalább 200 millió euró (78,8 milliárd forint) katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Oroszország Ukrajna elleni háborújának bő két évvel ezelőtti kezdete óta a balti állam 605 millió euró katonai segítséget nyújtott Ukrajnának.

Ingrida Simonyte litván kormányfő pénteken jelentette be, hogy országa további katonai segély gyanánt háromezer drónt vásárol idén Ukrajna számára mintegy 2 millió euró értékben. Erről azután beszélt, hogy Vilniusban megbeszélést folytatott ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihal miniszterelnökkel.

(MTI)

Egy oroszországi olajvezeték felrobbantását jelentette be az ukrán katonai hírszerzés.

A közlemény szerint: a Rosztovi területen lévő Azov településen történt a detonáció, és a csővezeték a helyi olajraktárat kötötte össze az azovi-tengeri kikötőben lévő tankerekkel.

A robbanás után a tartályhajók megrakodását határozatlan időre felfüggesztették.

Az ukránok szerint a létesítményt az orosz állam katonai célra használta.

További támadásokról is beszámoltak a felek:

• az ukránok azt állítják, hogy szombat hajnalban az oroszok eltaláltak egy mezőgazdasági vállalkozást Herszon megyében, de a helyiek a keletkező tüzet eloltották, senki sem sérült meg
• még az éjjel az oroszok rakétákat lőttek ki Zaporizzsja felé, a megyeszékhelyen ipari létesítményeket ért találat; Ivan Fedorov, a régió kormányzója közölte, hogy megrongálódott az épület, mely az orosz megszállás alá került Melitopol városból menekült embereknek nyújt menedéket
• a Zaporizzsját ért pénteki orosz támadás sérültjeinek száma a helyi hatóságok közlése szerint 23-ra emelkedett; előző este a megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az ágyúzás következtében három helyi lakos vesztette életét és 19 sérült meg
• az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország az éjjel Ukrajnát 32 Sahíd típusú támadó drónnal, valamint hat különböző típusú rakétával támadta; a légvédelem egy H-101-es és egy H-555-ös, továbbá egy Kalibr rakétát semmisített meg, valamint 28-at a 32 Sahíd drónból
• az orosz hadsereg Kijev környékét is támadta, a megyei kormányzói hivatal közlése szerint azonban a légvédelem az odairányított összes drónt és rakétát a levegőben megsemmisítette.

Az ukrán vezérkar szombat reggeli helyzetjelentésében azt írta:

• az elmúlt napon az orosz erők 14 rakéta- és 107 légicsapást hajtottak végre, valamint 137-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre
• ebben az időszakban 80 katonai összecsapásra került sor
• a vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette a 477 ezret; az ukrán erők pénteken megsemmisítettek egyebek mellett 24 orosz harckocsit, 41 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 48 drónt.

Szombat hajnalban 6 civil meghalt és tízen megsebesültek az Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv elleni orosz attakban.

Az ukrán rendőrség szerint a támadást drónok indították.

A támadás lakónegyedeket ért. Legalább kilenc toronyház, három kollégium, számos adminisztratív épület, egy bolt, egy benzinkút és autók sérültek meg.

Ezt Ihor Terekhov polgármester jelentette ki.

Eközben az ukrán hadsereg a Facebookon közölte, hogy légvédelme az Oroszországból éjfél után indított 32 drónból huszonnyolcat, 6 rakétából hármat megsemmisített.

Az Ukrajna északkeleti részén fekvő Harkiv gyakori orosz célpont.

(Reuters)