Először nevezte háborúnak az ukrajnai konfliktust az orosz elnöki szóvivő

A német hadsereg vezérkari főnöke, Carsten Breuer tábornok az ország rakétavédelmi rendszerének gyors kiépítésére szólított fel az Oroszországból érkező potenciális fenyegetések miatt – erről ő maga beszélt a Funke médiacsoportnak adott interjúban, amely pénteken jelent meg.

Öt-nyolc évünk van. Ez idő alatt létre kell hoznunk egy rakétavédelmi rendszert. Nincs más választási lehetőség. Úgy gondoljuk, hogy Oroszország öt-nyolc éven belül képes lesz háborút indítani NATO-tagországok ellen. Addigra Németországnak is olyan helyzetben kell lennie, hogy egy ilyen támadást elháríthasson

– mondta Breuer hozzátéve, hogy a támadás történhet „a teljes hadszíntéren keresztül – a kibertámadásoktól a drónokon át a rakétákig”. Breuer véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem titkolja szándékait a Nyugatra vonatkozóan, de szerinte egy nyugati ország elleni támadás jelenleg a legrosszabb forgatókönyv.

A parancsnok visszautasította azokat a németországi kijelentéseket az ukrajnai konfliktusról, amelyek egy befagyasztott háborús állapot megengedéséről szólnak.

Egy háború befagyasztása azt feltételezi, hogy ezt a helyzetet elfogadják mindkét oldalon. Aligha van olyan befagyasztott konfliktus a világon, amely ne lángolt volna újra fel. A jelenlegi katonai helyzet miatt Ukrajnában a háború befagyasztása sem lehetségesnek, sem célszerűnek nem tűnik

– mondta Breuer.

A vezérkari főnök kitért arra is, hogy Olaf Scholz kancellár 2022 februárjában, az ukrajnai háború kitörését követően – szakítva addigi biztonságpolitikájával – jelentősen növelte a védelmi kiadásokat, valamint 100 milliárd eurót különített el a német hadsereg számára. Breuer szerint az elkülönített pénzeszközök 80 százalékát már lekötötték, és a tervek szerint ez év végéig teljes mértékben lekötik. (MTI)

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be 33 személlyel és két szervezettel szemben, mert kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus halálával, közölte az Európai Unió Tanácsa pénteken.

A globális emberi jogi szankciórendszer keretében az uniós szankciós listára került az a két büntetőtelep, ahol Alekszej Navalnijt 2022 júniusától a haláláig fogva tartották.

A brüsszeli közlemény szerint mindkét büntetőtábor közismert arról, hogy ott a foglyokra fizikai és pszichológiai nyomást gyakorolnak, izolálják őket, és kínzást, illetve erőszakot alkalmaznak velük szemben. Alekszej Navalnijt mindkét helyen bántalmazták: sorozatosan magánelzárást kapott, amelynek során büntetőcellában ült, illetve kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban részesült, írták.

Szankciós listára került az egyik büntetőtábor parancsnoka, Vagyim Kalinyin és a büntetőkolónia több parancsnokhelyettese.

Ezenfelül a tanács úgy határozott, hogy az orosz igazságszolgáltatás egyes tagjait is felveszi a jegyzékbe, köztük

• Andrej Szuvorovot, aki tavaly Alekszej Navalnijt 19 évre, különleges fokozatú táborban letöltendő büntetésre ítélte;
• Kirill Nyikiforovot, aki elutasította Navalnij büntetés elleni keresetét,
• továbbá Jevgenyija Nyikolajevát és Natalija Dudart, akik több ügyben is ítéletet hoztak a politikai ellenzék tagjaival, köztük Navalnijjal szemben, hozzájárulva ezzel az oroszországi politikai elnyomáshoz.

A szankciós listára továbbá több olyan, az orosz büntetésvégrehajtási rendszerben és az orosz igazságügyi minisztériumban dolgozó tisztviselő is felkerült, akik felelősek voltak az Alekszej Navalnij vagy a politikai ellenzék más tagjai elleni börtönbüntetések végrehajtásáért, vagy nem biztosították az emberi és polgári jogok és szabadságok védelmét – közölték.

A pénteki határozatot is figyelembe véve az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett korlátozó intézkedések jelenleg 104 természetes és jogi személyre, valamint 23 szervezetre vonatkoznak.Az intézkedések értelmében a szankciórendszer keretében jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztják, és megtiltják, hogy a részükre vagy a javukra pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat lehessen közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre bocsátani. Emellett a jegyzékbe vett személyek nem léphetnek be az EU területére.

Az EU ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádak miatt börtönöztek be.

(MTI)

De csak a Nyugat ukrajnai tevékenysége miatt. Erről beszélt Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki hivatal szóvivője az „Érvek és tények” című orosz lapnak adott interjújában. Peszkov a magas rangú orosz vezetők közül ezzel elsőként csavart a konfliktus leírására használt nyelvezeten (alsóbb szinten az elmúlt időszakban már elkezdték használni a „háború” kifejezést), hiszen Oroszország idáig elhíresült módon különleges katonai műveletként hivatkozott az ukrajnai fegyveres konfliktusra. Hivatalosan az ország a mai napig nem áll háborúban, és börtönbüntetéssel sújtható, aki annak nevezi a konfliktust.

Oroszország háborús állapotban van. Igen, ez egy különleges katonai műveletnek indult, de amikor a kollektív Nyugat beavatkozott Ukrajnában, ez számunkra háborúvá vált

– mondta Peszkov a Reuters szemléje szerint.

Peszkov azt is elmondta, Oroszországnak az „ott élők biztonsága érdekében” teljesen „fel kell szabadítania”, azaz meg kell szállnia a másfél éve elcsatolt kelet-ukrajnai megyéket, Herszont, Zaporizzsját, Donyecket és Luhanszkot. A szóvivő kifejtette, hogy Oroszország nem engedheti meg, hogy olyan ország létezzen a határainál, amely bármilyen módszert képes bevetni a – 2014-ben Oroszország által egyoldalúan elcsatolt – Krím félsziget visszaszerzésére.

Két rakétatalálat is érte a legnagyobb ukrán vízi erőművet Zaporizsjánál. Itt található az ország legnagyobb gátja, amely az első jelentések szerint nem sérült meg olyan súlyosan, hogy a gátszakadás veszélye fenyegessen. Az eddig közölt képek szerint több helyen is lángol az erőmű és egy munkásokat szállító trolibusz is kiégett a gát mellett.

Russia attacked Zaporizhzhia Hydro Power Plant.

Earlier, Russian “Z channels” reported that “Ukraine was preparing an attack on the plant.”

The dam stands. Rescuers at work. Russia is a terrorist state. https://t.co/JJNZLQS3WO pic.twitter.com/F9rvndN1EO

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) March 22, 2024

Elvégezte a brit királyi légierő (RAF) repülőiskoláját azoknak az ukrán harci pilótáknak az első csoportja, akik Nagy-Britanniában részesültek kiképzésben. A londoni védelmi minisztérium pénteki tájékoztatása szerint ebben a csoportban tíz pilóta vett részt repülési alapképzésben és nyelvtanfolyamon – számolt be az MTI. A pilótáknak a továbbiakban a francia légierő nyújt haladó szintű repülési képzést, ezután pedig az Ukrajna által légierejének korszerűsítésére kiválasztott F-16-os harci repülőgépek üzemeltetésére képzik ki őket.

Nagy-britanniai kiképzésükön a most végzett ukrán pilóták általános repülőgép-üzemeltetést, műszeres repülést, alacsony magasságú navigációt és haladó szintű kötelékrepülést tanultak a brit királyi légierő tapasztalt kiképzőtisztjeitől – áll a londoni védelmi tárca pénteki tájékoztatásában.

A minisztérium szerint a csoport emellett angol nyelvtanfolyamon is részt vett a NATO-légierők és Ukrajna légiereje közötti együttműködési képesség – interoperabilitás – fejlesztése végett, tekintettel arra, hogy az angol a repülés szabványosított nemzetközi munkanyelve.

A brit védelmi tárca kiemeli: több mint 60 ezer ukrán katona részesült nagy-britanniai kiképzésben azóta, hogy 2014-ben Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, és közülük 36 ezren 2022 óta vettek részt brit képzési programokban. A minisztérium felidézi pénteki tájékoztatásában azt is, hogy London az idén már 2,5 milliárd font (1153 milliárd forint) értékű katonai támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára. Ennek része az a minap bejelentett 325 millió fontos program, amelynek keretében Nagy-Britannia több mint tízezer fejlett technológiájú drónt szállít Ukrajnának, illetve egy 245 millió fontos támogatási csomag, amelynek célja az ukrán tüzérség hadianyag-tartalékainak növelése.

A tagállami vezetők felülvizsgálták és a megbeszélések folytatásáról határoztak az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználásának lehetőségeiről Ukrajna számára – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EU-csúcs első munkanapján. A zárolt orosz pénzeszközök éves nyeresége Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint elérheti a három milliárd eurót (1200 milliárd forint), amiből katonai felszerelések beszerzését finanszírozhatják Ukrajna számára.

„Mindezek mellett felgyorsítjuk katonai támogatásunkat, lőszert, rakétákat és légvédelmi rendszereket szállítunk Ukrajnának” –ígérte meg Charles Michel.