Az európai uniós csúcstalálkozók az utóbbi néhány hónapban tele voltak feszültnél feszültebb pillanatokkal. Elég csak emlékezni arra, hogy a tavaly év végi csúcstalálkozón a magyar miniszterelnök a teremből kivonulva kávézott, hogy ne kelljen elfogadnia Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését, majd ezután nem sokkal mégis megakadályozta azt, hogy az Európai Unió közösen segélyt és hitelt adjon Ukrajnának.
Az utóbbi miatt aztán még egy rendkívüli csúcstalálkozót is össze kellett hívni Brüsszelben, amelyen a magyar miniszterelnök látszólag anélkül engedte el a vétó ötletét, hogy bármit kapott volna érte cserébe.
A március végi uniós csúcs ennél nyugodtabb lehet, miközben a témák nem lesznek könnyebbek. Csütörtök-pénteken lesz uniós csúcstalálkozó Brüsszelben, amelynek a szokásos meghívójában Charles Michel, a tanács elnöke csupa nehéz külpolitikai kérdést sorolt fel.
A mostani csúcson téma lesz
- a korábban tagjelölti státuszt kapott országok – Ukrajna, Moldova és lehet, hogy hamarosan Bosznia-Hercegovina – csatlakozásának folytatása,
- előkerül majd az Ukrajnának nyújtott támogatás,
- valamint az új védelmi ipari tervezet is, amely felpörgetné a kontinens hadiiparát.
- Előkerül a Közel-Kelet is – a tagországoknak egyszerre kellene elítélniük Izraelt és a Hamászt.
- Szó lesz az uniós mezőgazdaságról, és az ukrán gabona erre gyakorolt hatásáról,
- továbbá a migrációról is.
Bővítés
Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban egy érdekes ötlet került elő. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a hírek szerint azt szeretné elérni, hogy a korábbi mindent vagy semmit elv helyett a tagjelölti státuszt kapott tagországok fokozatosan léphessenek be az Európai Unióba, és minden szintlépésnél újabb előnyöket élvezhessenek. Bár korábban már előkerült az az érv, hogy az EU nem egy étlap, nem lehet választani, hogy mit rendelünk ki – ez az ötlet mégis pont így hangzik.
Von der Leyen ötlete a franciák és a németek majdnem egy éve elkészült tervezetére alapul. Ez a terv úgy festette le a jövő Európai Unióját, mint amelyben több szinten vesznek részt a tagállamok. Ott lehet a mag, az eurózóna tagországai, azon kívül az unió rendes tagjai, valamint az Európai Politikai Közösség is. Utóbbi egy olyan érdekegyeztető fórum lenne, amelynek azok az európai országok is a tagjai, amelyek az EU-nak nem. Ezt a formátumot Emmanuel Macron francia elnök alapötletéből dolgozták ki.
A terv részletesen foglalkozik azzal, hogyan lehetne irányítani egy 30 tagállamnál nagyobb Európai Uniót. Nagyjából arra jutottak, hogy a mai formájában ez nem lehetséges. Épp emiatt a tervezet szerint például el kellene törölni az egyhangú döntéshozatalt a külpolitikai döntésekben. Ez a gyakorlatban a vétó megszüntetését jelentené. Erre ugyan lehetőség van, hiszen a Passerelle-záradékkal a tagállamok átalakíthatják azt, hogyan szavaznak bizonyos ügyekben, de akad vele egy komoly bökkenő:
A szabályok átalakításához ugyanis egyhangú szavazás kell. Amellett, hogy a külpolitikai vétónak sok szempontból van értelme egy ekkora szervezetnél, ez szinte lehetetlenné teszi azt, hogy az EU valójában eltörölje a vétót. Persze erről nem is most fognak tárgyalni, sőt a bővítéssel kapcsolatban nagyon óvatos vita várható, hiszen a tagállamok nagy részének nincs étvágya a júniusi európai parlamenti választás előtt erről beszélni.
Fegyverkezés
A második ügy a fegyverkezésé és a védelmi ipari stratégiáé. Erről részletesen írtunk nemrég, a lényege az, hogy a fenyegetés, amit Donald Trump amerikai elnöksége jelent, abba az irányba tolta az uniós tagországokat, hogy vegyék komolyabban a saját védelmüket. A mostani helyzetben viszont ezt nem lehet megtenni. Az Európai Unió ugyanis jelenleg nem képes annyi hadianyagot előállítani, hogy azzal meg tudja védeni saját magát. A fegyverek és a lőszerek 80 százalékát az unión kívülről vásárolják, 60 százalékát az egyre hátrébb lépő Egyesült Államoktól.
A tervezet ezért a fegyvergyártást szeretné felpörgetni. Több tagországnak is van olyan ambíciója, hogy felpörgesse a hadiiparát – az utóbbi időben Franciaország például a világ egyre több részére exportál fegyvereket, gyakran átvéve a korábbi orosz fegyverbeszerzési források helyét.
Szóba került az is, hogy a háború elején lefoglalt orosz források kamatainak 90 százalékát Ukrajna felfegyverzésére költsék, tíz százalékát pedig egyéb támogatásra. Ez még nem jelentené a lefoglalt teljes orosz vagyon átadását Ukrajnának: az ugyanis hárommilliárd eurónyi kamatot termel évente – most csak ehhez nyúlnának hozzá.
Mezőgazdaság
Ebben az ügyben komoly vita várható, amit még érdekesebbé tesz, hogy a gazdák ismét tüntethetnek Brüsszelben, amíg a miniszterelnökök tanácskoznak. Korábban is volt már gazdatüntetés, fel is gyújtottak néhány szalmabálát Brüsszel belvárosában. Sőt, még az Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója által elnökölt MCC is szervezett egy tüntetést Brüsszelben az elégedetlen gazdáknak.
Nemrég felmerült, hogy az EU esetleg szigorúbban lépne fel az ukrán mezőgazdasági termékek uniós importjával szemben. Napokkal ezelőtt még arról volt szó, hogy a franciák és a németek is beleegyeznek a teljes tilalomba, ám végül mégsem így döntöttek: jóváhagyták egy évre a vám- és kvótamentes behozatalt, és korlátozást csak a baromfi, a cukor és a tojás importjára vezettek be. Ebből még lehet vita, mert több keleti tagország is azt követeli, hogy a gabonára és a mézre is vonatkozzon a behozatali tilalom. Magyarországot különösen a gabonaimport érinti.
Izrael
Korábban volt egy olyan kísérlete az uniónak, hogy szankciókat vessen ki az erőszakos izraeli telepesekre. Ezt az Egyesült Államok már megtette, az EU viszont nem tudta elfogadni – Magyarország vétója miatt. A hírek szerint azonban most már a magyar kormány is hajlik a szankciókra.
