Új határátkelőhely nyílik az ukrán-magyar határon

Emmanuel Macron francia államfő szerint ha Oroszország megnyeri a háborút Ukrajna ellen, akkor Európa hitelessége nullára csökken. Az ukrajnai háború „egzisztenciális (kérdés) Európa és Franciaország számára”, mondta csütörtök este a köztársasági elnök a France2 francia köztelevíziónak és a TF1 francia kereskedelmi televíziónak adott élő interjúban, kiemelve, hogy ugyanakkor Franciaország „soha nem fog támadni, soha nem fogja átvenni a kezdeményezést”, mert „Franciaország a béke ereje”.

Ma, ha békét akarunk Ukrajnában, nem szabad gyengének lennünk, ezért tisztán kell látnunk a helyzetet, és határozottan, akarattal és bátran ki kell mondanunk, hogy készek vagyunk minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni a célunk elérése érdekében, vagyis azért, hogy Oroszország ne győzzön

– fogalmazott a francia elnök. „Gondolja, hogy a lengyelek, a litvánok, az észtek, a románok és a bolgárok egy másodpercig is békében maradhatnának” orosz győzelem esetén Ukrajnában?, tette hozzá Emmanuel Macron, és kijelentette:

ha Oroszország megnyeri ezt a háborút, Európa hitelessége nullára csökken.

(MTI)

Oroszország újabb 227 olyan amerikai állampolgár számára tiltotta meg a beutazást, akik megítélése szerint részesei az amerikai kormányzat oroszellenes politikájának – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A listára került mások mellett Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Sullivan volt moszkvai nagykövet, Wendy Sherman volt amerikai külügyminiszter-helyettes, Neil Somers és Aaron Steketee, az FBI különleges ügynöke, Andrew Rohling, az amerikai hadsereg parancsnokhelyettese és más hivatalos személyek. Az érintettek között vannak amerikai fegyvergyárak és katonai magánvállalatok vezetői, köztük Shamala Littlefield, a Lockheed Martin amerikai vállalat elnöke és Alfred Clarke, a Blackwater társalapítója. A lajstromba bekerült Joseph Marks, Joseph Menn, Ellen Nakashima, Tim Starks, a Washington Post publicistája, Jeff Seldin, az Amerika Hangja különtudósítója és Robert Worth, a New York Times újságírója.

Az arra való válaszintézkedésekkel összefüggésben, hogy az amerikai hatóságok folyamatosan bővítik az orosz állampolgárok ellen tömegesen bevezetett szankciókat a Kreml és a különleges hadművelet támogatása miatt, az Oroszországi Föderációba való belépés bezárul 227 amerikai számára, akik részt vesznek a jelenlegi amerikai kormányzat ruszofób irányvonalának kidolgozásában, végrehajtásában és igazolásában, valamint közvetlenül érintettek az oroszellenes akciókban

közölte az orosz diplomáciai tárca.

Az intézkedés az amerikai végrehajtó hatalom, az üzleti élet, a média és a tudományos körök szereplőit érinti, „akiket rendszeresen ellenséges kirohanások hangoztatása, illetve koholmányok és nyílt rágalmak terjesztése jellemez Oroszország kül- és belpolitikájával kapcsolatban”.

Emellett nemkívánatosnak nyilvánítottak több humanitárius profilú amerikai nem kormányzati szervezetet, amelyeket Moszkva szerint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége „befolyásoló ügynökök” toborzására használ fel Oroszországban. A tárca szerint a stoplista azt a célt is szolgálja, hogy Washingtonban „a reflexek szintjén tudatosítsa azt az egyszerű igazságot, hogy semmilyen agresszív lépés nem marad büntetlenül”, és ezekre Moszkva határozott válaszlépéseket fog adni. Az orosz tilalmi listán összesen 2078 amerikai állampolgár szerepel.

(MTI)

A NATO-ba tömörült szövetségesek Ukrajnának nyújtott támogatásával és az élvonalbeli katonai felszerelések biztosításával Ukrajna jelentős ellenállást fog tudni tanúsítani az orosz támadásokkal szemben, és „meg tudja állítani az agresszort”, jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök a NATO brüsszeli székházában csütörtökön.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján a lengyel elnök elismerését fejezte azon tagállamoknak, melyek lőszerekkel látják el a megtámadott országot, és reményét fejezte ki, hogy a szükséges eszközök mihamarabbi biztosítása segíteni fogja Ukrajna védelmi felkészültségét, elrettentve ezzel Oroszországot a további támadási kísérletektől.

Mivel tudjuk, milyen orosz megszállás alatt élni, a kezdetektől abban reménykedünk, hogy az orosz imperializmust meg lehet állítani. Abban, hogy Oroszország nem akar többé elvenni földeket másik országoktól, megfosztani más országokat a szabadságuktól, vagy erőt alkalmazni velük szemben, hogy rabszolga módjára szolgálják

– fogalmazott.

Arra emlékezve, hogy Lengyelország 25 évvel ezelőtt csatlakozott a szövetséghez, Jens Stoltenberg azt mondta: az ország jelentősen hozzájárul a transzatlanti térség békéjéhez és biztonságához, valamint a szabadság és a demokrácia eszményének megerősítéséhez.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta: a súlyos veszteségek ellenére Vlagyimir Putyin orosz elnök nem módosította háborús céljait. A helyzet nehéz, Ukrajnának azonnali lőszerutánpótlásra van szüksége – emelte ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az amerikai kongresszus döntésének késlekedése látható hatással van a harctereken. Ukrajna azonban megmutatta, hogy bátorsággal és kreativitással az orosz hadsereg legyőzhető. Oroszország nagyon magas árat fizet jelentéktelen eredményekért, mondta.

A NATO-főtitkár végezetül közölte, válaszul az Oroszország indította háborúra a szövetség megerősítette jelenlétét a teljes keleti szárnyán. A NATO folytatja tagországainak megerősítését, mindent megtesz, hogy közelebb hozza Ukrajnát a NATO-hoz, és elmélyítse együttműködését a hasonló gondolkodású partnerekkel, tette hozzá Jens Stoltenberg.

(MTI)

Telefonon egyeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, és megerősítették arra vonatkozó szándékukat, hogy folytassák az egyeztetéseket a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítása érdekében.

Szijjártó Péter közösségi oldalán azt írta: mivel a lengyel-ukrán határon kialakult feszültségek miatt egyre nő a forgalom a magyar-ukrán határon, jó hír, hogy sikerült megállapodniuk Nagyhódos és Nagypalád között egy új határátkelőhely megnyitásáról, valamint lehetővé teszik a kamionforgalmat a beregsurányi átkelőn.

Az erről szóló egyezmény szövegét véglegesítették, így hamarosan aláírják azt – közölte a miniszter.

(MTI)

Ukrajna addig létezik, amíg van, aki megvédi, hangoztatta Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtökön, az ukrán önkéntesek napja alkalmából a Telegramon közzétett üzenetében.

Szirszkij kijelentette, hogy az Ukrajna elleni támadás megtervezésekor az oroszok egyértelműen látták erőfölényüket, de egy dolgot nem vettek figyelembe: az Ukrajna védelmére felkelt ukrán önkéntesek „szellemét és akaratát”. Emlékeztetett arra, hogy 2022 februárjában – az orosz invázió kezdetekor – hosszú sorok álltak a kijevi területvédelmi központok előtt.

Azokra a sorokra nézve rájöttem, hogy az oroszok nem fognak Kijevben parádézni, sem három nap, sem három hónap múlva. Soha. Megint elszámították magukat, belesodorva magukat és az egész világot egy szörnyű háborúba. Nehéz szívvel hajlok meg az elesett önkéntesek előtt. Egyetlen halált sem bocsátunk meg az ellenségnek

– szögezte le a főparancsnok. Szirszkij a Facebookon arról írt, hogy mostanra az ukrajnai háborúban előtérbe került a drón- és az elektronikus hadviselés, és annak lesz esélye a győzelemre, aki ebben megelőzi a másikat. Kitért arra, hogy az orosz hadsereg továbbra is támadja az ukrán állásokat a zaporizzsjai régióban, Robotine és Verbove térségében, „de nem sok sikerrel”. Szavai szerint a harci műveleteket a különféle típusú drónok tüzérségi és aknavetőtűzzel kombinált használata jellemzi. Kiemelte, hogy a teljes frontvonalon kialakult meglehetősen nehéz helyzet ellenére a vezérkarnak sikerült elindítania a hosszú ideje a fronton harci feladatokat teljesítő egységek és alegységek rotációját.

(MTI)

Az elmúlt év során a világ veszélyesebb hellyé vált, de a NATO megerősítette védelmét és rendkívül erős katonai erejét az Atlanti-óceán mindkét oldalán – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

Jens Stoltenberg, a 2023-as évet értékelő beszédében kiemelte, a NATO felkészültsége javult, kész válaszokat adni a váratlan biztonsági kihívásokra. „A katonai szövetség megerősítette kollektív védelmét és közelebb hozta Ukrajnát a NATO-hoz” – fogalmazott.

Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: az országnak azonnali további támogatásra van szüksége. A szövetségeseknek most kell teljesíteniük fegyver- és lőszerszállításra vonatkozó vállalásukat, ugyanis – mint kiemelte – a harctéren minden nap számít.

Politikai akarat kérdése a döntések meghozatala

fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a befeketés a védelmi iparba nagyobb biztonságot jelent a szövetségeseknek, több ellátást Ukrajna számára, és több magasan képzett munkahelyet Európában és Észak-Amerikában.

Szavai szerint történelmi hiba lenne megengedni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzedelmeskedjen.

Ha Putyin nyer, az veszélyes üzenetet küldene a világ tekintélyelvű vezetőinek, hogy céljaikat háborúval és erőszakkal is elérhetik. Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem saját biztonsági érdekünk

fogalmazott. Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár azt mondta, nem vár változást a közelgő oroszországi választásoktól. Az oroszországi választások sokkal kevésbé lesznek szabadok, mint legutóbb – közölte.

A szabad és tisztességes választásokon való részvétel joga minden demokratikus társadalom sajátja. Az orosz állampolgárok azonban nem számolhatnak sem a szabadsággal, sem a tisztességgel, mert ezen értékek védelmezői meghaltak, börtönben vannak, vagy száműzetésben élnek – emelte ki.

Minden kísérlet arra, hogy választásokat tartsanak a megszállt ukrán területeken teljes mértékben jogszerűtlen – tette hozzá a főtitkár. Stoltenberg hangsúlyozta továbbá: Finnország biztonságosabb hellyé vált az által, hogy tavaly a NATO tagjává vált. Ahogy minden szövetséges esetében, az ország biztonságát is a közös védelem szavatolja. Ahogy az elmúlt 75 évben, továbbra is több százezer katona, magas készültségű, kiváló képességű légi- és haditengerészeti erők biztosítják tagországok védelmét – tette hozzá.

A NATO-főtitkár a tavalyi éves jelentésében közölte, 2023-ban a védelmi kiadások példátlan mértékben, 11 százalékkal nőttek Európában és Kanadában. Amióta 2014-ben a szövetségesek megállapodtak a védelmi beruházásokról szóló kötelezettségvállalásról, a tagországok több mint 600 milliárd dollárt költöttek védelemre.

Arra számítunk, hogy 2024-ben a szövetségesek kétharmada eléri vagy meghaladja azt a célt, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát védelmi célokra fordítsa

fogalmazott.

Emlékeztetett: a katonai szövetség idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját. „A júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón az egység, a szolidaritás és az eltökéltség erőteljes üzenetét fogjuk küldeni a háború megelőzése és a béke megőrzése érdekében” – tette hozzá Jens Stoltenberg.

(MTI)

Oleg Bazylewicz ukrán képzőművész és író egészen új kifejezési formákat talált, miután szolgálatra jelentkezett az ukrán hadseregbe az orosz inváziót követően. Az 59 éves férfi egy tüzérségi üteg parancsnokhelyetteseként szolgál főhadnagyként, de a fronton időt szakított arra is, hogy ceruzával, szénnel grafikákat készítsen, vagy épp akvarelleket fessen.

Ez változott meg egy esős nap végén, amikor a művész rájött, hogy a sárral is tud bánni: az is alkalmas műalkotások létrehozására.

 Amikor elkezdtem mosakodni, próbáltam megtisztítani a kezemet ettől a sárról, és megértettem, hogy ez nem is sár. Inkább volt festék: a tapadása a kezekhez, a térhez, a csizmához, bármihez tényleg nagyon nagyszerű volt”

– idézte fel heurisztikus élményét a főhadnagy, aki a Donyecki és a Zaporizzsjai területen szolgált; mindkettőben kifejezetten kegyetlen harcok dúltak.

Sárból, agyagból és hamuból készült műveiből márciusban nyílt kiállítás a tizenegyedik századi Szent Szofia székesegyházban. Bazylewicz most Kijevben van, egy műtét miatt, amelynek kincs köze a háborúhoz.

⚠️ UKRAINIAN SOLDIER USES MUD AND ASH TO PAINT SCENES OF NATURE AND WAR

Full Story → https://t.co/CxFJsbFARj

When Oleg Bazylewicz, an artist and writer, signed up for military duty on the day that Russia invaded his native Ukraine, he readied the two things he valued most -… pic.twitter.com/or90IrqEt1

— PiQ (@PiQSuite) March 14, 2024

(Reuters)

Mély szomorúsággal jelentjük be, hogy Vitalij Vlagyimirovics Robertusz, a vállalat alelnöke 54 éves korában hirtelen elhunyt

– olvasható a Lukoil sajtóközleményben, amelyet a 444.hu szemlézett.

Az ukrán Pravda emlékeztetett: Robertusz, aki a diplomája megszerzése óta, több mint harminc éve a cégnél dolgozott, már a negyedik Lukoil-topmenedzser, aki az ukrajnai orosz invázió kezdete óta meghalt:

• Alekszandr Szubotin, a vállalat korábbi csúcsmenedzsere 2022 májusában halt meg; holttestét egy magánházban találták meg. A vizsgálat megállapította, hogy Szubotin halálát akut szívelégtelenség okozta. A holttesttét a Moszkva közelében lévő Mitiscsi településen egy sámán pincéjében találták meg.
• Vlagyimir Nekraszov, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke 2023 októberében halt meg, szintén akut szívelégtelenségben.
• Ravil Maganov, az igazgatótanács előző elnöke 2022 augusztusában zuhant ki a moszkvai Központi Klinikai Kórház egyik ablakából.

Ukrajna dróntámadást intézett három, mélyen az orosz határon belül fekvő olajfinomító ellen. A CNN az ukrán védelmi erőktől származó információk alapján arról ír, hogy a támadás annak a gondosan előkészített stratégiának a része, amivel igyekeznek minél nagyobb károkat okozni és így megroppantani az orosz gazdaságot.

A három célpont közül az egyik a Moszkvától alig 200 kilométerre fekvő rjazanyi finomító, a másik a Nyizsnyij Novgorod régióban található Ksztovo, a harmadik pedig az Oroszország északnyugati részén fekvő Kirishi városában található komplexum. Egy negyedik létesítményt (a Rosztov-na-Donban fekvő Novosahtyinszkij olajfinomítót) szintén találat ért szerdán az ukrán hírszerzés információi szerint.

Az a célunk, hogy megfosszuk ellenségünket az erőforrásaitól, és akadályozzuk az olajkereskedelmet, ebből következően pedig az olajpénz áramlását is, amit Moszkva közvetlenül a háborúba forgat vissza – egyértelműsített a CNN forrása.