Az elmúlt év során a világ veszélyesebb hellyé vált, de a NATO megerősítette védelmét és rendkívül erős katonai erejét az Atlanti-óceán mindkét oldalán – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.
Jens Stoltenberg, a 2023-as évet értékelő beszédében kiemelte, a NATO felkészültsége javult, kész válaszokat adni a váratlan biztonsági kihívásokra. „A katonai szövetség megerősítette kollektív védelmét és közelebb hozta Ukrajnát a NATO-hoz” – fogalmazott.
Ukrajnával kapcsolatban kijelentette: az országnak azonnali további támogatásra van szüksége. A szövetségeseknek most kell teljesíteniük fegyver- és lőszerszállításra vonatkozó vállalásukat, ugyanis – mint kiemelte – a harctéren minden nap számít.
Politikai akarat kérdése a döntések meghozatala
fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: a befeketés a védelmi iparba nagyobb biztonságot jelent a szövetségeseknek, több ellátást Ukrajna számára, és több magasan képzett munkahelyet Európában és Észak-Amerikában.
Szavai szerint történelmi hiba lenne megengedni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzedelmeskedjen.
Ha Putyin nyer, az veszélyes üzenetet küldene a világ tekintélyelvű vezetőinek, hogy céljaikat háborúval és erőszakkal is elérhetik. Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem saját biztonsági érdekünk
fogalmazott. Kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár azt mondta, nem vár változást a közelgő oroszországi választásoktól. Az oroszországi választások sokkal kevésbé lesznek szabadok, mint legutóbb – közölte.
A szabad és tisztességes választásokon való részvétel joga minden demokratikus társadalom sajátja. Az orosz állampolgárok azonban nem számolhatnak sem a szabadsággal, sem a tisztességgel, mert ezen értékek védelmezői meghaltak, börtönben vannak, vagy száműzetésben élnek – emelte ki.
Minden kísérlet arra, hogy választásokat tartsanak a megszállt ukrán területeken teljes mértékben jogszerűtlen – tette hozzá a főtitkár. Stoltenberg hangsúlyozta továbbá: Finnország biztonságosabb hellyé vált az által, hogy tavaly a NATO tagjává vált. Ahogy minden szövetséges esetében, az ország biztonságát is a közös védelem szavatolja. Ahogy az elmúlt 75 évben, továbbra is több százezer katona, magas készültségű, kiváló képességű légi- és haditengerészeti erők biztosítják tagországok védelmét – tette hozzá.
A NATO-főtitkár a tavalyi éves jelentésében közölte, 2023-ban a védelmi kiadások példátlan mértékben, 11 százalékkal nőttek Európában és Kanadában. Amióta 2014-ben a szövetségesek megállapodtak a védelmi beruházásokról szóló kötelezettségvállalásról, a tagországok több mint 600 milliárd dollárt költöttek védelemre.
Arra számítunk, hogy 2024-ben a szövetségesek kétharmada eléri vagy meghaladja azt a célt, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát védelmi célokra fordítsa
fogalmazott.
Emlékeztetett: a katonai szövetség idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját. „A júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozón az egység, a szolidaritás és az eltökéltség erőteljes üzenetét fogjuk küldeni a háború megelőzése és a béke megőrzése érdekében” – tette hozzá Jens Stoltenberg.
(MTI)
