Dánia bejelentette, hogy 2026-tól a nőkre is kiterjesztik az országban a sorkatonai szolgálatot, továbbá döntöttek arról is, hogy a következő öt évben 6 milliárd dollárral megemelik a védelmi célokra fordítandó költségvetési összeget, hogy megfeleljenek a NATO előírásainak.
A BBC tudósítása szerint Metter Frederiksen kormányfő hangsúlyozta, nem azért fegyverkeznek, mert háborút akarnak, épp ellenkezőleg, el akarják kerülni a fegyveres konfiltusokat, márpedig Európában az orosz-ukrán háború kitörése óta folyamatosan éleződik a feszültség, ezért komolyan kell venni a honvédelem területét is.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy itt is a nemek közöti teljes egyenlőségre törekszenek, ennek köszönhető az is, hogy 2026-tól már nőket is behívnak katonai szolgálatra. Szavait megerősítette Troels Lund Poulsen védelmi miniszter is, ő azt mondta, a komolyabb szintre emelt sorkatonai rendszerrel (beleértve a nemek közötti teljes egyenlőséget is), a mozgósítással és a fegyveres erők létszámának növelésével biztosítani kívánják, hogy Dánia teljesíti az előtte álló védelmi kihívásokat.
Az országban egyébként a nők már most is jelentkezhetnek önkéntes katonai szolgálatra, sorkötelességet eddig csak két másik skandináv országban, Norvégiában és Svédországban írtak elő a nőknek. A dán kormány tervei szerint a szolgálati idő is emelkedni fog (mind a nők, mind a férfiak esetében), 4-ről 11 hónapra. Tavaly 4700-an teljesítettek katonai szolgálatot az országban, akiknek mintegy negyede nő volt.
A dánok eltökéltségét a honvédelem iránt az is mutatja, hogy tavaly a törvényhozás megszavazta a munkaszüneti napok eltörlését annak érdekében, hogy fedezni tudják a megnövekedő katonai kiadásokat. A hatmilliós ország eddig a GDP-je 1,4 százalékát fordította katonai célokra, ezt emelik most 2 százalékra. Dánia egyébiránt az egyik legelkötelezettebb támogatója Ukrajnának, a konfliktus kirbbanása óta rendszeresen küld pénzt és fegyvert is a keleti országnak, továbbá ukrán pilótákat képez ki amerikai gyártmányú F-16-os harci gépek használatára.