Legkevesebb 22-en meghaltak hétfőre virradóra Csád északi részén a kormányerők és a Front a Változásért és Egyetértésért Csádban (FACT) nevű lázadószervezet közötti összecsapásokban. A hadsereg tájékoztatása szerint a harcok az ország Nigerrel és Líbiával közös határ menti térségeiben törtek ki, és öt katona, valamint legalább 17 lázadó vesztette életét.
A lázadók egy katonai őrjáraton ütöttek rajta, és a harcok mintegy két órán át tartottak – közölte az EFE spanyol hírügynökséggel az őrjárat vezetője, Taher Nour ezredes.
A harcokról hírt adó MTI szerint Csádban mintegy 20 aktív lázadószervezet működik. A jelenlegi elnök, Mahamat Idriss Déby Itno tábornok apja, az 1990-ben puccsal hatalomra került Idriss Déby Itno elnök 2021 áprilisában a hadsereg és a FACT közötti összecsapásokban halt meg.
A harcokról érkező hírek azért érdekesek, mert éppen Csádot nézte ki a magyar kormány, hogy katonai missziót telepítsen Afrikába.
Januárban derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fia, Orbán Gáspár Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kabinetjében éppen ennek a missziónak az előkészítésén dolgozott. A Direkt36 és a francia Le Monde szerzett bizonyítékokat az Orbán fiú az afrikai útjairól, többek között arról, hogy tavaly decemberben nagyfokú titoktartás közepette Szijjártó Péter külügyminiszter delegációjának tagjaként ott volt a csádi elnöki palotájában lefolytatott tárgyalásokon is.
Kajári Ferenc altábornagy, a HM vezérkari főnök helyettese a Külügyminisztériumban a sajtó képviselőinek még az év elején azzal indokolta a magyar misszió létjogosultságát, hogy a hét millió négyzetkilométeres Száhel övezet közvetve és közvetetten is hatással van Európára, az onnan induló embercsempészet, szervezett bűnözés, terrorizmus alááshatja az európai stabilitást, ezért egy magyar misszió összeurópai érdeket szolgál, és ez lenne a Hungary Helps akció.
Ráadásul a kormányzat és HM úgy kalkulált, hogy Csád az egyetlen stabil, békés, európai orientációjú ország, amellyel sikeres volt a kapcsolatfelvétel, és ahol igény van a magyar orvosi misszióra, a menekültügyi képzésekre és a mezőgazdasági együttműködésre.
Kajári azt mondta, hogy az előkészítés már 2023 nyarán elkezdődött, akkor utazott ki az első kisebb csoport, a főerő kiküldésének időpontja azonban nem volt lefixálva.
Egy hónapja, február 15-én megjelent a miniszterelnök határozata arról, hogy szülessen kormányközi megállapodás a Csádi Köztársaság területén állomásozó magyar kontingens jogállásáról, a katonai együttműködésről és segítségnyújtásról.
A kormányfő a csádi kormánnyal előkészített kormányközi megállapodás véglegesítéséhez felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje. Szalay-Bobrovniczky Kristóf vagy az általa kijelölt személy írhatja alá a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet, de Szijjártó Péternek kell kiadnia a megállapodáshoz szükséges meghatalmazást.
Az afrikai küldetéssel kapcsolatos adatok a törvény szerint harminc évig nem nyilvánosak.
