Élő Nagyvilág

Újabb orosz invázióval számolhatnak a Fekete-tenger partvidékén

Sztepan Franko / MTI / EPA
Aknaveszélyre figyelmeztetõ tábla a Fekete-tenger partján fekvõ Odessza kikötõvárosban.
Sztepan Franko / MTI / EPA
Aknaveszélyre figyelmeztetõ tábla a Fekete-tenger partján fekvõ Odessza kikötõvárosban.

Az orosz-ukrán háború szerdai történéseiről itt olvashat!

Amerika nem látja jelét, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni

Az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látja annak, hogy Oroszország atomfegyvert tervezne bevetni, de továbbra is gondosan figyeli a helyzetet – közölte csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva.

Ez nem az első eset, hogy felelőtlen nyilatkozatot láthattunk Vlagyimir Putyin (orosz elnök) részéről. Nem illik így beszélnie egy nukleáris hatalom vezetőjének

– hangsúlyozta Miller.

Putyin az orosz parlament két háza előtt csütörtökön elmondott beszédében arról szólt, hogy a Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat. Az orosz elnök figyelmeztetett, hogy a nyugati államok atomháborút provokálhatnak ki azzal, ha csapatokat küldenek Ukrajnába.

Miller beszélt arról is, hogy Washington sürgősen információkat gyűjt a Gázai övezet északi részén történt incidensről, amelynek során helyi egészségügyi források szerint humanitárius segélyre váró több mint száz palesztin vesztette életét izraeli erők támadásában.

A külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a történtek csak alátámasztják a humanitárius segélyezés fenntartásának, illetve növelésének sürgető voltát, például egy lehetséges fogolycsere-megállapodás keretében megvalósuló ideiglenes tűzszünet által. Azt mondta, az ügyben felvették a kapcsolatot az izraeli hatóságokkal, amelyek vizsgálatot indítottak.

Nyomon fogjuk követni a vizsgálatot, és válaszokat fogunk követelni

– tette hozzá.

Palesztin egészségügyi források szerint a Gázaváros határában történt incidensben legkevesebb 112-en vesztették életüket és több mint 280-an megsebesültek.

Ha valamit is egyértelművé tettek a mai incidensről készült légi felvételek, akkor az az, hogy mennyire kétségbe ejtő az ottani helyzet. Az embereknek több élelmiszer és ivóvíz kell. Gyógyszerekre és más humanitárius termékekre is szükségük van, mégpedig most

– húzta alá Miller.

A külügyi szóvivő szót ejtett a pénteken esedékes iráni parlamenti választásokról is. Megjegyezte, Washington nem számít arra, hogy a voksolás szabad, illetve tisztességes lenne. Hozzátette, hogy vélhetően igaz ez az irániak jelentős részére is.

Mint azt feltehetően tudják, több ezer jelöltet már kizártak egy átláthatatlan folyamatban, és a világ már régóta tudja, hogy az iráni politikai rendszert az antidemokratikus és átláthatatlan bürokrácia, valamint igazságügyi és választási rendszerek jellemzik

– mondta Miller.

(MTI)

Eddig 270 embert öltek meg aknák Ukrajnában

Az Oroszország által két éve indított támadás kezdete óta több mint 270 embert öltek meg aknák és egyéb robbanószerkezetek – közölte Szerhij Reva, az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat aknamentesítési munkákat szervező részlegének vezetője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján.

Sajnos a háború nyomot hagy, és a polgári lakosság körében is szedtek áldozatokat aknák és más robbanószerkezetek

– fogalmazott a tisztségviselő. A védelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy a háború kezdete óta több mint 270 embert halálát okozták. Hozzátette, hogy a halálos áldozatok között 14 gyermek van. Ilyen robbanásokban több mint hatszáz civil sérült meg – mondta el Reva.

A katasztrófavédelem sajtószolgálata közleményében arról tájékoztatott, hogy a pirotechnikai szakemberek megsemmisítettek egy féltonnás orosz légibombát Zaporizzsja megyében. A közlés szerint szerdán riasztották helybeliek a mentőszolgálatot, hogy az egyik település mellett, a szántóföldön robbanószerkezetet találtak. Az állami készenléti szolgálat helyszínre kiérkezett szakemberei megállapították, hogy a szerkezet egy fel nem robbant FAB-500-as bomba. Eltávolítása nehézségbe ütközött, mivel a légibombában módosították a biztosítékot, ami lehetetlenné tette a szállítását. A kockázat miatt a légibombát ezért a helyszínen kellett felrobbantani – fejtette ki a sajtószolgálat.

(MTI)

A litvánok vasfüggönyt húznának a belarusz határra

Gitanas Nauseda litván elnök csütörtökön – Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető bírálatával szemben – védelmébe vette két további határátkelő lezárását a Fehéroroszországgal közös határon.

Fel kell húzni a vasfüggönyt, mert Fehéroroszország ellen szankciókat rendeltek el. Ahhoz, hogy ezeket a büntetőintézkedéseket ne játszhassák ki, és gátat lehessen szabni a szintén gondot jelentő csempészetnek, megfelelő intézkedésekre van szükség, és ezeket időben meghozták

– jelentette ki Vilniusban Nauseda, akit a BNS hírügynökség idézett.

Litvánia március elsejével biztonsági okokra hivatkozva határozatlan időre lezárja a Lavoriskes és Raigardas határátkelőket Fehéroroszország felé. A mintegy 680 kilométer hosszú határon levő hat átkelőből így már csak kettőt tartanak majd nyitva.

A Litvániába menekült Cihanouszkaja szerint ezzel „vasfüggönyt” hoznak létre. Figyelmeztetett, hogy a határok lezárásából és a fehéroroszok elszigeteléséből csak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök húz hasznot.

Nauseda azzal válaszolt, hogy a vasfüggönyt nem Litvánia, hanem Lukasenka húzta fel Fehéroroszországban.

Már négy éve építi ezt a függönyt. Mert tisztességtelenek voltak a választások, és széles körben megsértették az alapvető emberi jogokat” – fogalmazott a litván államfő. Még rosszabb, hogy Fehéroroszország Oroszország csatlósává vált, és nem több egy puszta hídfőállásnál az Ukrajna elleni ellenséges akciók számára

– tette hozzá Nauseda.

(MTI)

Négy fronton törtek előre az oroszok

A kupjanszki, a donyecki, az avgyijivkai és a herszoni frontszakaszról számolt be az orosz erők előretöréséről csütörtöki hadijelentésében az orosz védelmi tárca.

A minisztérium szerint az elmúlt nap folyamán az orosz hadsereg a donyecki frontszakaszon négy ukrán ellentámadást vert vissza, a herszonin pedig megakadályozott egy partraszállási kísérletet, megsemmisítve négy rohamcsónakot, valamint megölve 25 és foglyul ejtve egy kommandóst. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén mintegy 1300 katonát veszített, akik közül a legtöbben, szám szerint mintegy hatszázan a Donyeck, 495-en pedig az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett három vezetési pontot, egy Sz-300PSZ típusú légvédelmi rendszert, három lőszerraktárt, tíz harckocsit – közülük hetet Avgyijivka környékén -, két gyalogsági harcjárművet, két lengyel Krab önjáró és egy M198-es vontatott tarackot, két JDAM irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők kilenc rakétáját, valamint 93 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Moszkvában a hadsereg rágalmazása címén csütörtökön őrizetbe vették Szergej Szokolovot, az ellenzéki Novaja Gazeta főszerkesztőjét. Szokolov ezt a posztot tavaly november óta tölti be, amikor lemondott az orosz igazságügy-minisztérium által külföldi ügynöknek minősített, Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov.

A Novaja Gazeta nyomtatott változatának kiadási engedélyét 2022-őszén semmisnek nyilvánította a bíróság.

(MTI)

Macron szerint minden szava megfontolt volt

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos „minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt” volt.

Ezek elég súlyos kérdések. Minden egyes szó, amelyet ezzel kapcsolatban kiejtek, kimért, átgondolt és megfontolt

– mondta Macron a Párizs mellett található Saint-Denis-ben, a párizsi nyári olimpia sportolóinak otthont adó olimpiai falu átadóünnepségén. Hozzátette, hogy nem szeretne további „geopolitikai kommentárt” fűzni az ukrajnai háborúhoz, mert annak nem ez a helye és az ideje, hiszen „a sportnak az egységet és a megbékélést kell elősegítenie”.

A francia elnök az Ukrajna támogatására összehívott hétfői, párizsi konferenciát követően jelentette ki, „nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön”.

Emmanuel Macron szavaira reagálva Olaf Scholz német kancellár kedden azt mondta, „az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába”. Ezzel egybehangzó nyilatkozatokat tettek lengyel, olasz, cseh és amerikai részről egyaránt; Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig csütörtökön úgy reagált, hogy „a nyugati országoknak meg kell érteniük, Oroszországnak is vannak olyan fegyverei, amelyekkel képes elérni a területükön található célpontokat”.

(MTI)

Dandár szintűre emelik a NATO romániai harccsoportját

Dandár szintűre emelik 2025-ben a NATO francia parancsnokság alatt létrehozott romániai harccsoportját – közölte csütörtökön román újságírókkal Loic Girard tábornok, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságának parancsnok-helyettese, az erdélyi Nagysinken (Cincu) állomásozó harccsoport parancsnoka.

A Szabad Európa (RFE) román nyelvű portálja által idézett katonai vezető szerint ez azt jelenti, hogy az ott állomásozó külföldi katonák létszáma a jelenlegi mintegy 1500-ról 4000-re emelkedik jövő év tavaszától kezdődően. A létszámot elsősorban francia katonákkal bővítik, ugyanakkor több belga és luxemburgi kontingens és további 37 Leclerc típusú harckocsi, illetve CAESAR típusú önjáró löveg is érkezik Romániába.

A NATO romániai harccsoportját 13 Leclerc harckocsival és több száz páncélos csapatszállítóval, illetve rakétavetővel szerelték fel az utóbbi két évben. Nagysinken a román és francia katonákon kívül észak-macedóniai, belga, luxemburgi, lengyel, portugál és amerikai katonák teljesítenek szolgálatot.

Az RFE szerint jelenleg több mint 5500 külföldi NATO-katona állomásozik Romániában, közülük legalább 2000 amerikai. Amennyiben a romániai harccsoportot dandárrá alakítják, létszámuk elérheti a 9000-et. A nagysinki bázison kívül a Fekete-tenger partvidékén található Kogalniceanu és az aranyosgyéresi (Campia Turzii) légitámaszponton, az amerikai rakétaelhárító rendszert befogadó dél-romániai Caracalon, valamint Craiován, a NATO délkelet-európai többnemzeti hadosztály-parancsnokságán teljesítenek szolgálatot külföldi katonák Romániában.

Az ukrajnai háború kitörése után megalakult romániai NATO-harccsoport dandár szintűre bővítése Bukarest egyik kiemelt stratégiai célja, amelyről az idei washingtoni NATO-csúcson várható végső döntés.

(MTI)

Az ukránok ismét lelőttek három orosz repülőgépet

Az ukrán haderő csütörtökön lelőtt három Szu-34-es orosz vadászgépet. Ezek a legmodernebb orosz gépek egyikei, az elmúlt tíz napban már négyet lelőttek belőlük. A mostani támadásban Mariupol és Avgyijivka felett lőtték le a gépeket. Az ukránok az elmúlt 11 napban 13 orosz gépet szedtek le.

Két újabb Szu-34-est vesztettek az oroszok

Egyre több kockázatot vállalhatnak az orosz pilóták, mert sorozatban vesztik el a gépeket. Az elmúlt órákban két újabb Szu-34 vadászbombázó lelövéséről számolt be az ukrán védelmi minisztérium, Avgyijivka és Mariupol térségéből. Ezzel már 13 orosz gépet szedtek le az elmúlt 12 napban.

A SZ-34-es egy negyedik generációs, nagy hatótávolságú nehézbombázó, az árát 36 millió dollárra becsülik.

Putyin: Nem készülünk Európa megtámadására

Ostobaság az az állítás, miszerint Oroszország Európa megtámadására készülne, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz parlament két háza előtt Moszkvában csütörtökön elmondott éves értékelő beszédében.

Szóba került annak lehetősége, hogy katonai NATO-kontingenseket vezényeljenek Ukrajnába, de emlékszünk azoknak a sorsára, akik valamikor már küldtek kontingenseket hazánk területeire, de most az esetleges intervenciósok számára sokkal tragikusabbak lesznek a következmények

– jelentette ki. Elmondta egyebek között, hogy már harcban is bevetették és rendszerbe állították az orosz fegyveres erők a Cirkon tengeri indítású hiperszonikus csapásmérő komplexumot. Közölte, hogy a csapatok megkapták a Szarmat hadászati nukleáris rakétarendszert, és ennek közeljövőbeni „demonstrálását” ígérte.

Az orosz elnök beszédében azt is mondta:

a Nyugat veszélyes külpolitikai lépései és a részéről elhangzó nyilatkozatok olyan konfliktussal fenyegetnek, amely nukleáris fegyverek bevetésével és a civilizáció elpusztításával járhat.

Putyin azt állította, hogy miközben a Nyugat Európa megtámadásának szándékával vádolta meg Oroszországot, maga választ ki orosz területen célpontokat a csapásokhoz és hozzá csapásmérő eszközöket, valamint egy NATO-kontingens Ukrajnába vezényléséről is tárgyalnak.

Meg kell érteniük végre, hogy nekünk is vannak olyan fegyvereink (…), amelyek képesek célpontokat megsemmisíteni az ő területükön

– mondta.

(MTI)

Újabb orosz invázió jöhet a Fekete-tenger partvidékén?

Az egyik legnépszerűbb orosz katonai blog, a Rybar elmondta, hogyan tehetnek eleget az oroszbarát moldovai szakadárok kérésének, hogy vegyék „védelem alá” a Dnyeszteren túli területeket.

Ha jelenleg háború robbanna ki Moldova és a szakadárok között, és netán Ukrajna is beszállna, akkor kevés esélye van, hogy a 16 ezer gyengén képzett katonával rendelkező szeparatisták megnyernék. Mivel szárazföldi összeköttetésük nincs a térséghez, ezért hagyományos katonai akció nem jöhet szóba. Felmerülhet stratégiai fegyverek bevetése, de az nem opció, mert az „kinyitná Pandora szelencéjét” – fogalmazott a főblogger, aki szerint ezért pillanatnyilag a status quo fenntartásában érdekeltek, amíg el nem foglalják Odesszát és a Fekete-tenger partvidékét Ukrajnától.

Olvasói sztorik