Több mint egy év után ismét egy asztalhoz ültek a V4-ek (Csehország, Lenegyelország, Szlovákia és Magyarország) kormányfői Prágában. Bár Orbán Viktor derűs tanácskozást várt, az előzetes hangulat feszült volt, mivel a résztvevők által képviselt országok nem voltak azonos véleményen az orosz–ukrán háborúval és az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. Orbánt egyébként kifütyülték Prágában a tanácskozásra érkezve, de szlovák kollégája, Robert Fico még nála is nagyobb nemtetszést váltott ki az összegyűlt tömegből.
Hogy a V4-csúcs valóban derűs hangulatú volt-e, nem tudjuk, a Deník.cz tudósítása szerint ugyanakkor a kormányfők hasonló hangokat megütve nyilatkoztak a sajtónak a megbeszélés után: mindannyian egyetértettek, hogy Oroszország ukrajnai inváziója súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, és hogy ebben a helyzetben Ukrajnának segítségre van szüksége.
Orbán úgy nyilatkozott:
Egyetértünk abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása súlyosan megsérti a nemzetközi jogot. Ukrajnát segíteni kell, ez a helyes hozzáállás. Magyarország esetében van ráadásul egy sajátos szempont is, hogy Magyarország nem akar közös határt Oroszországgal. Rossz emlékeink vannak arról az időszakról.
A miniszterelnök a hosszú idő után ismét összehívott V4-es találkozóval kapcsolatban azt mondta: „A V4 él, a V4 fontos, Magyarország készen áll a folytatásra”.
Orbán Viktor szerint a mostani prágai kormányfői csúcstalálkozó nem volt a legkönnyebb, mert „önreflexiós találkozó volt” és arról szólt, van-e szükség a V4-re ilyen formában. Emlékeztetett: hasonló önreflexiós tanácskozásra a visegrádi országok európai uniós csatlakozása után is sor került. Akkor a V4-ek a közös érdekekben való együttműködés folytatása mellett döntöttek, és így jutottak el az orosz-ukrán háborúig, amely „mindent felülírt”, újra felmerült az együttműködés folytatásának kérdése.
A kormányfő szerint az „intellektuálisan izgalmas tanácskozáson” megmutatkozott, mi az, amiben egyetértenek a felek és mi az, amiben eltérőek a vélemények, például hogy hogyan lehet jól segíteni Ukrajnát. „A magyar álláspont világos: nem küldünk fegyvert Ukrajnába, se katonával, se katona nélkül, viszont ezen kívül minden segítséget megadunk” – hangsúlyozta, kiemelve a humanitárius segítséget vagy az ukrán menekültek befogadását.
A miniszterelnök szerint az ukránoknak nyújtandó segítséget érintő véleménykülönbségek ellenére is van értelme a visegrádi együttműködés folytatásának. Több olyan témát is említett, amelyekben sikeres a visegrádi országok együttműködése. Ilyen például az illegális migráció kérdése, ahol a kvótaügy nem került le a napirendről, és továbbra is érdemes együttműködni ezen a területen. „Együttműködésünk nélkül ma a migránsok tízezrei vagy százezrei járkálnának országaink területén” – jegyezte meg Orbán Viktor.
A kormányfő az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspontra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: minden háborút csak béketárgyalásokkal lehet lezárni, s ez érvényes az orosz-ukrán háborúra is. Ennek a konfliktusnak a folytatása csak a halottak számának növelését vonja maga után, ezért nincs értelme. „Minél hamarabb kerül sor a béketárgyalásokra, annál jobb” – mondta miniszterelnök.
Orbán Viktor csapdának nevezte azt a kérdést, hogy ki győz a háborúban, mert szerinte ez eldönthetetlen. Rossznak nevezte azt az álláspontot is, hogy a felek valamelyike előre hibásnak, bűnösnek legyen kikiáltva, mert az nem vezet sehová. „A háborús bűnösség kérdéséről a háború után kell dönteni” – közölte Orbán Viktor és hozzátette: „stratégiai nyugalmat javaslok mindenkinek ebben az ügyben”.
A kormányfő szerint lehet az orosz-ukrán háborút orosz vagy ukrán szemüvegen keresztül is nézni, ehhez minden országnak joga van. „Magyarország kétségkívül kilóg a sorból, mert magyar szemüvegen keresztül nézi a problémát” – hangsúlyozta. Rámutatott:
A kormányfő visszautasította azt az újságírói állítást, hogy Magyarország Ukrajna-politikája miatt nemzetközileg elszigetelődött volna.
Petr Fiala cseh kormányfő azt emelte ki, hogy bár különbözőek az álláspontok az ukrajnai háború kapcsán, de örvendetes, hogy vannak olyan kérdések, amikben mindannyian egyetértenek. „Egyetértünk abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, és ebbe mind a négy országot be kell vonni. Abban eltér a véleményünk, hogy ezt a segélyt milyen formában kell nyújtani” – mondta a cseh miniszterelnök, utalva arra, hogy Lengyelország és Csehország a katonai segélyezésben is részt vesz, míg Magyarország és Szlovákia csak a humanitárius területre szorítkozik.
A cseh kormányfő arról is beszélt, hogy nem hisz abban az elképzelésben, hogy a békét el lehet érni olyan úton, ha engedünk az agresszornak. Ezzel ellentétes hangot ütött meg Fico, aki bár konkrétan nem beszélt arról, hogy miként lehetne béke Ukrajnában, azt hangsúlyozta, ha elhalkulnak a fegyverek, megindulhatnak a tárgyalások. Arról nem beszélt, hogy szerinte a béke érdekében Ukrajnának le kell-e mondania a területeiről. A szlovák miniszterelnök kitért az EU tervezett bővítésére és Ukrajna esetleges tagságára. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy több EU-tagállam összességében kevesebb pénzt is jelent majd az országoknak, és ezt mindenképp mérlegelni kell, mielőtt döntés születik. „
Végül Donald Tusk felidézte azt az időszakot, amikor a Szovjetunió a hatalma alá hajtotta Kelet-Európát, emlékeztetett a prágai tavaszra, és arra, hogy a lengyelek vér árán is szolidaritást vállaltak a magyarokkal az 1956-os forradalom idején. A lengyel kormányfő szerint ezek az emlékek, barátságok és kapcsolatok formálták a mai V4-et. Végül a szabadság, az emberi jogok és a jogállam fontosságát hangsúlyozta, mint alapvető európai értékeket.
A prágai V4 kormányfői csúcstalálkozó után Orbán Viktor miniszterelnök megbeszélést folytatott Milos Zeman, majd Václav Klaus korábbi köztársasági elnökkel; előbbi találkozóhoz Robert Fico szlovák miniszterelnök is csatlakozott. A kötetlen beszélgetéseken a magyar-cseh politikai és kulturális kapcsolatokat méltatták, és felidézték az egymás országaihoz fűződő személyes élményeiket is.
