Orbán Viktor miniszterelnök meghívására pénteken Budapestre utazott Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke, hogy a két ország közötti védelmi és biztonságpolitikai együttműködésről, valamint a magyar soros EU-elnökségre történő felkészülésről tárgyaljon.
Kedden a parlamenti Fidesz-frakció vezetője, Kocsis Máté bejelentette, hogy támogatják a svéd NATO-csatlakozás megszavazását, és azt kérik Kövér László házelnöktől, hogy a parlament február 26-i ülésén tárgyalják a kérdést. Orbán a pénteki reggeli Kossuth-rádió interjújában elmondta: a svédekkel az értékkonfliktusok kezelhetőek, hiszen „most nem házasságot kötünk”. „Ezt pecsételjük meg a mai napon, és hétfőn ütheti rá az utolsó pecsétet a magyar parlament a szerződésre” – összegzett a miniszterelnök.
Orbán hivatalában fogadta Kristerssont, akivel a megbeszélés után közös sajtótájékoztatót tartottak.
A kormányfők felszólalásai előtt a két fél honvédelmi minisztere két megállapodást írt alá: az egyik a JAS 39 Grippenek bérletéről, a másik a gépek logisztikai kiszolgálásáról szólt.
Ez a mai találkozó egy hosszú folyamat fontos állomása. Ezt a hosszú folyamatot nevezhetjük bizalom újraépítési folyamatnak is, amin hosszú hónapok óta dolgozunk
– kezdte a sajtótájékoztatót Orbán, aki elmondta svéd kollégájának: a magyar külpolitika célja az, hogy barátokat szerezzen.
Orbán felidézte, hogy Svédország „igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban”, és hazánk uniós csatlakozási folyamata során „a gyorsabb befogadás mellett érvelt, erre mi nagyon jó szívvel emlékezünk”. Elmondta azt is, hogy a Fidesz első kormányzása idején, 1998 és 2002 között vita zajlott arról, hogy kell-e egyáltalán Magyarországnak önálló légvédelmet fejlesztenie, mivel ez egy „rendkívül drága dolog”. Mint mondta, első kormányzása idején ők arról döntöttek, hogy legyen önálló légvédelme hazánknak, mégpedig olyan, amelyik a svédekkel való technológiai együttműködésre épül. Így állt rá Magyarország a svéd Gripen-rendszerre. „Azóta is ezen az ösvényen haladunk” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy fontos ponthoz érkeztünk, mert az ezekről a gépekről szóló szerződések hamarosan kifutnak.
Ráadásul, miután csórók voltunk, hogy ilyen egyszerűen fogalmazzak, amikor az első Gripeneket megvettük, nem tudtunk annyit venni, mint amennyire szükségünk lett volna. Úgyhogy eljött az ideje, hogy meghosszabbítsuk a korábbi szerződésünket, és azt ki is egészítsük. Ma megszületett a megállapodás arról, hogy további négy géppel bővítjük a Magyar Honvédség Gripen vadászbombázó repülőgépflottáját, jelentősen megnövelve ezzel a katonai képességünket, és tovább erősítve külföldi szerepvállalásra való képességünket
– mondta. Megjegyezte, hogy a megváltozott biztonságpolitikai környezetben – Orbán szerint így hívják a diplomácia nyelvén az orosz-ukrán háborút – ennek komoly szerepe van.
Kiemelte: a szerződések meghosszabbítása és a négy új gép a pénzügyileg igazán nagy tétel, de nem mindig ez a legfontosabb. Amit Orbán igazán fontosnak tart, hogy kötöttek egy megállapodást arról, hogy a Saab mesterséges intelligencia fókuszú kutatásokat végez a magyar Védelmi Innovációs Kutatóintézettel.
Végezetül Orbán megköszönte a svéd delegációnak, hogy Budapestre látogatott, majd elmondta, hogy hétfőn az Országgyűlés összeül, hogy a svéd NATO-csatlakozásról szavazzon. Így bő másfél évvel az ország felvételi kérelmének benyújtása után Magyarország tehet pontot a svéd csatlakozási folyamat végére, miután azt már a szövetség összes többi tagállama jóváhagyta.
Ulf Kristersson azt mondta, nagyon jó megbeszélést folytattak. Szerinte a megállapodás mindkét ország javára válik. A Gripent Svédország büszkeségének nevezte: örül, hogy még több ilyen gép szeli majd az európai égboltot.
Megemlítette azt is, hogy tavaly két magyar vehette át Stockholmban a Nobel-díjat.
Ahogy azt önök is tudják, nem értünk egyet mindenben Magyarországgal. Abban viszont igen, hogy erősebben, aktívabban kell együttműködnünk azokon a területeken, ahol egyetértés van. Fontos történelmi mérföldköveken osztozunk
– mondta Kristersson.
Egy svéd újságíró megkérdezte Orbántól, miért változtatta meg az álláspontját a svéd NATO-csatlakozás ügyében. A magyar kormányfő erre azt mondta: a NATO alapja az, hogy készek vagyunk egymásért az életünket adni, ezért óvatos és körültekintő előkészületekre volt szükség, hogy újraépüljön az a bizalom, ami az elmúlt időszakban megkopott. „Minden lépését élveztem ennek a bizalomépítésnek a két fél között” –mondta Orbán.
Kristerssontól azt kérdezték, hogy kritizálni fogja-e a jövőben a magyar jogállamiságot Orbán támogatásának megnyerése után. Elmondta: a magyar parlament döntését tiszteletben tartják, de megismételte, hogy több kérdésben más álláspontot képviselnek, például uniós ügyekben. „A NATO-ban küzdeni fogunk egymásért” – mondta a kormányfő.
A magyar közmédia kérdésére Orbán elmondta, hogy eddig lízingeltük a Gripeneket, ezek most kifutnak, de a jelenlegi biztonságpolitikai helyzetben ezeket a képességeket fontosnak látták megőrizni. Arra nem tudott felelni, hogy mikor érkeznek meg az új gépeket a flottába.
