Putyin állítja, nem akar atomfegyvereket telepíteni az űrbe

Orosz ellenőrzés alá került Krinki település a Dnyeper bal partján, Herszon megyében, ahol az ukrán hadsereg hídfőállás kiépítésével próbálkozott – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden fogadta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert

Mihail Jurjevics (Tyeplinszkij vezérezredes) jelentette, hogy ez a település teljesen a mi ellenőrzésünk alatt áll, kiépült ott a szükséges védelem

– mondta Putyin.

Azt mondta, hogy négy-öt ukrán katona bujkál még a környéken, akinek felajánlották a megadás lehetőségét.

Oroszország cáfolja az Egyesült Államok azon állításait, amelyek szerint Moszkva atomfegyvereket tervez az űrben telepíteni – írja a Guardian. Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy ellenzi az atomfegyverek bevetését az űrben, védelmi minisztere pedig határozottan tagadta, hogy léteznének ilyen terveket.

Az orosz műholdelhárító fegyverrel és új nukleáris képességekkel kapcsolatos hírszerzési adatokról az amerikai kormányzat tájékoztatta a kongresszust és az európai szövetségeseket – írta a Reuters.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy az amerikai állítások célja, hogy megijesszék az amerikai törvényhozókat, hogy több pénzt fordítsanak Oroszország elleni küzdelemre.

Putyin szerint Oroszország űrbeli tevékenysége nem különbözik más országok, köztük az Egyesült Államok tevékenységétől.

Február 5-én, 35 éves korában elhunyt Ivan Szecsin, a Rosznyeft orosz állami olajipari óriáscég Putyinhoz közel álló vezérigazgatójának a fia – írja a Newsweek alapján a Hvg.hu.

Az ifjabb Szecsin az elmúlt egy évtizedben szintén az olajcégnél dolgozott, halálhírét nem tették közzé. Az amerikai hetilap szerint csakis azért derült rá fény, mert egy másik orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin, aki Putyin kritikusaként száműzetésben él, most talált rá egy bejegyzésre az öröklési ügyek országos nyilvántartásában. Nyevzlin, a Jukosz olajipari óriáscég egykori vezetője a Facebook-oldalán „furcsa véletlennek” nevezte az esetet.

Mellette a VChK-OGPU nevű, állítólag az orosz biztonsági erők belső információival rendelkező Telegram-csatorna is beszámolt Szecsin haláláról. Meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írták, hogy február 5-én hajnali fél öt körül Szecsin „arra panaszkodott, hogy rosszul érzi magát és fuldoklik”.

A férfi az ágyra esett, és elvesztette az eszméletét. A körülötte lévők a padlóra fektették, és megpróbálták újraéleszteni

– írták hozzátéve, hogy a mentők két óra elteltével érkeztek csak a helyszínre. „Amikor a mentőautó megérkezett, az orvosok már csak Ivan halálát tudták megállapítani.” A hivatalos közlés szerint a férfi halálát tüdőembólia okozta.

Az X közösségi oldal (korábbi nevén Twitter) felfüggesztette Alekszej Navalnij özvegyének, Julija Navalnajának a fiókját – jelentette a Meduza hírcsatorna. Cikkünket itt olvashatja.

Ljudmila Navalnaja, a halott orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij édesanyja kedden azt követelte Vlagyimir Putyin elnöktől, hogy adja át neki a fia holttestét, hogy eltemethesse őt – számolt be a Reuters.

A börtönszolgálat állítása szerint a 47 éves Navalnij pénteken egy sétát követően eszméletét vesztette és hirtelen meghalt azon, az Északi-sarkkörhöz közeli büntetőtelepen, ahol három évtizedes büntetését töltötte.

Az édesanya a börtön előtt forgatott videón beszélve arról panaszkodott, hogy még azt sem tudja, hol van fia holtteste, és követelte, hogy Putyin adjon parancsot a holttest szabadon bocsátására.

Ötödik napja nem láthatom őt, nem adják át a holttestét, és még azt sem mondják meg, hol van

mondta az asszony, aki hivatalos levelet is küldött Putyinnak.

Önhöz fordulok, Vlagyimir Putyin. Ennek az ügynek a megoldása öntől függ. Hadd lássam végre a fiamat. Követelem, hogy Alekszej holttestét azonnal adják ki, hogy emberségesen eltemethessem.

Navalny’s mother appeals directly to Putin from outside the Arctic prison colony where her son died.

“Give me my son’s body so I can bury him like a human being,” she says. She has already waited five days. pic.twitter.com/6ZkCaPIKYG

— Matthew Luxmoore (@mjluxmoore) February 20, 2024

Az ukrajnai háború kimenetele előrejelzi, milyen világban fogunk élni a jövőben – jelentette ki Karel Rehka cseh vezérkari főnök a hadsereg parancsnoki értekezletén kedden Prágában. A hadseregtábornok szerint Csehország továbbra is minden eszközzel támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát, és folytatja a fegyverszállításokat is.

Karel Rehka hangsúlyozta: meg kell erősíteni a cseh hadsereg harcképességét, a NATO tagság nem menti fel az egyes országokat azon feladat alól, hogy erős nemzeti hadsereget építsenek ki. Vlagyimir Putyin orosz államfő – fejtette ki a cseh vezérkari főnök – igyekszik meggyőzni a Nyugatot, hogy az ukrajnai háború őt nem érinti, ezért nem érdemes Kijevet támogatni.

Nos ennek az ellenkezőjét fogjuk tenni, mégpedig minden erőnkből

szögezte le a cseh katonapolitikus. Úgy vélte, egyáltalán nem biztos, hogy Oroszország a jövőben nem intéz támadást Csehország és szövetségesei ellen. „Ezért intenzíven folytatnunk kell védelmi képességeink megerősítését, elrettentési képességeink fokozását kollektíve és egyéni szinten is” – mutatott rá Karel Rehka.

Oroszország szerinte nem érte el céljait Ukrajnában, komoly emberi és anyagi veszteségeket kénytelen elkönyvelni. Méltatta Ukrajna erőfeszítéseit, illetve a Nyugat által nyújtott támogatást.

A támogatásnak folytatódnia kell. A háború eredménye előrejelzi, milyen világban fogunk élni a jövőben

húzta alá a cseh vezérkari főnök.

Jana Cernochová cseh védelmi miniszter az értekezleten elmondta, hogy hétfőn videokonferencia keretében megbeszélést folytatott ukrán partnerével, Rusztem Umerovval a cseh lőszerszállítások folytatásáról Ukrajnába, illetve a cseh és az ukrán hadiipari cégek együttműködésének fejlesztéséről.

(MTI)

Bár nyugati szövetségesei eltökélten támogatják, Ukrajnának további fegyverekre van szüksége, elsősorban légvédelme erősítése érdekében – jelentette ki az ukrán miniszterelnök kedden Japánban, hozzátéve: reméli, hogy a hazájának szánt újabb amerikai segélycsomagot nemsokára jóváhagyja az Egyesült Államok törvényhozása.

Az európai országok és az Egyesült Államok maradéktalanul támogatnak bennünket, még soha nem utasították vissza a kéréseinket

mondta sajtótájékoztatóján Denisz Smihal, de felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az utóbbi időben intenzívebbé tette Ukrajna elleni légitámadásait, „a levegőben fölényre tett szert, ennek pedig sajnos vannak következményei a fronton”, és Kijevnek nagy hatótávolságú rakétákra van szüksége. Hozzátette, hogy az F-16-os harci repülőgépek hadrendbe állítása jelentős könnyebbséget jelent majd Ukrajnának.

Háromnapos japán látogatása során a miniszterelnök részt vett egy Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián, és tárgyalt Kisida Fumio japán kormányfővel, aki biztosította őt afelől, hogy Tokió következetesen és hosszú távon akarja támogatni a hazáját.

Az Ukrajna újjáépítéséről szóló japán-ukrán konferencián körülbelül háromszázan vettek részt, valamint a két ország összesen 130 vállalata képviseltette magát, és több mint 50 megállapodás született ukrán cégekkel a mezőgazdaság, az energiaipar és infrastruktúra területén.

Japán eddig tízmilliárd dollár értékben ajánlott fel pénzügyi támogatást Kijevnek. Tokió fegyvert nem ad Ukrajnának, mert azt tiltják a japán törvények. Smihal kifejezte megértését ezzel kapcsolatban, és köszönetet mondott az egyéb támogatásokért.

Az ukrán kormányfő helyi idő szerint kedd délután utazik el a szigetországból.

(MTI)

Oroszország kihasználja az Ukrajnának szánt segélyek késését, miközben rendkívül súlyos helyzet alakult ki azokban a térségekben, ahol az orosz csapatok erőiket összpontosítják – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután látogatást tett a frontvonal északkeleti, kupjanszki szektorában.

Rendkívül súlyos helyzet alakult ki a frontvonal több pontján, pontosan ott, ahol az orosz csapatok maximálisan összpontosítják tartalékaikat

mondta. „Kihasználják az Ukrajnának szánt segélyekben beállt késedelmet és ez egy nagyon kényes dolog” – hangsúlyozta az ukrán vezető a többi között tüzérségi lőszerek, frontvonalbeli légvédelmi eszközök és nagy hatótávolságú fegyverek hiányát említve.

Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy az amerikai kongresszus végül jóvá fogja hagyni azt a segélycsomagot, amely egyebek között 60 milliárd dollárt tartalmaz Ukrajna katonai támogatására.

Kanada védelmi minisztere, Bill Blair hétfőn közölte, hogy az észak-amerikai ország több mint 800 darab SkyRanger R70 típusú drónt adományoz Ukrajnának több mint 95 millió kanadai dollár (25 milliárd forint) értékben. Blair hozzátette, hogy az adományt abból a félmilliárd kanadai dolláros katonai támogatásból fedezik, amelyet Justin Trudeau miniszterelnök tavaly jelentett be kijevi látogatása során.

2022 februárja óta Kanada több mint 9,7 milliárd kanadai dollár segélyt utalt ki Ukrajnának, amiből 2,4 milliárd kanadai dollár katonai támogatás az ottawai védelmi tárca összesítése szerint.

Kanada legutóbb a NATO február 14-i brüsszeli találkozóján jelentett be több mint 60 millió kanadai dolláros támogatást a kijevi vezetésnek.

(MTI)

Lelőtték a 2023-ban egy Mi-8-as katonai helikopterrel Ukrajnába szökött Makszim Kuzminov orosz pilótát Spanyolországban – közölte hétfőn Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) szóvivője, akit az RBK-Ukrajina hírportál idézett.

Ukrán és spanyol médiajelentések szerint a férfi golyók lyuggatta holttestét egy mélygarázsban találták meg február 13-án a dél-spanyolországi Villajoyosa kisvárosában, nem messze Alicantétól. A La Información című lap, amely elsőként számolt be a kivégzésről, úgy értesült, hogy a hatóságok két gyanúsítottat keresnek, akik autóval menekültek el a helyszínről. A gépkocsit később kiégve találták meg egy másik településen. Az EFE spanyol hírügynökség szerint az expilóta ukrán útlevéllel, álnéven élt Spanyolországban.

A pilóta tavaly augusztusban repült át Oroszországból egy Mi-8-as katonai helikopterrel Ukrajnába. Egy ukrán katonai repülőtéren szállt le, ahol a helikopter legénységének másik két tagját – ukrán beszámolók szerint – menekülés közben lelőtték. A pilóta a kijevi vezetéstől több mint 460 ezer eurót (180 millió forintot) kapott tettéért. Az orosz állami televízió ősszel jelentett arról, hogy az orosz titkosszolgálat megbízást kapott a „hazaáruló” megölésére.

A kijevi vezetés 2022 áprilisában jutalmakat tűzött ki működőképes orosz haditechnika átadására. Az ukrán állam a legtöbbet, több mint 920 ezer eurót (360 millió forintot) harci repülőgépekért ígér.

(MTI)

Az Európai Unió Alekszej Navalnijról, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikusról fogja elnevezni a súlyos emberi jogi jogsértések esetében alkalmazott uniós szankciós eszközt – jelentette be az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell az uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek az emberi jogi szankciós rezsim átnevezését célzó javaslatával.

Ha a javaslatot hivatalos formában is elfogadja majd az Európai Unió Külügyek Tanácsa, a szankciós rendszert a jövőben Alekszej Navalnij globális emberi jogi szankciós rendszernek fogják hívni – mondta. Az átnevezés révén életben maradhat Navalnij emléke – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője a külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.

Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére. A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 71 emberre és 21 szervezetre vonatkoznak.

Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.

(MTI)