Svéd NATO-csatlakozás: Szijjártó nem lát okot a rendkívüli ülésre

A Balti-tenger felett repülő orosz felderítő gép miatt riasztották kedden a német légierő készültségi géppárját a mecklenburg-elő-pomerániai Laage támaszpontról. A légierő X-en közzétett közleménye szerint a német harci repülőgépek a kikapcsolt jeladóval repülő Il-20M típusú orosz gépet a nemzetközi légtérben azonosították Rügen szigetének partjai előtt, majd egy rövid ideig elkísérték, míg az kelet felé nem vette az irányt. Csaknem azonos incidens történt 2023 áprilisában is.

A készültségi őrjárat rendszerint két Eurofighter harci repülőből áll, amelyeket haladéktalanul elindítanak lehetséges veszélyek kivizsgálására, illetve szükség esetén elhárítására – írta az MTI.

Görögország értékesítheti feleslegessé vált, illetve lejáró szavatosságú lőszereit, hogy azokat Ukrajnának adhassák – közölte kedden Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter a Real Fm rádiónak adott interjújában. A miniszter azokat az értesüléseket kommentálta, amelyek szerint Washington fegyvereket kért Ukrajna számára az athéni vezetéstől egyfajta ellentételezés gyanánt az ötödik generációs F-35-ös harci repülők szállításáért.

„Az Egyesült Államok többször kért minket a felesleges lőszerek átadására Ukrajnának. Vannak lőszerek, amelyeknek szavatossági ideje belátható időn belül lejár, vagyis eladhatjuk őket, de valamikor pótolnunk kell őket. Ez nagy bevételt fog jelenteni a görög fegyveres erőknek, amire szükségünk is van” – mondta Déndiasz. A tárcavezető több tízmillió euróra becsülte a bevételt, amely a lőszerek eladásából származhat.

A Pentapostagma.gr görög hírportál korábban azt közölte, hogy az Egyesült Államok 50 ezer 105 milliméteres, 20 ezer 155 milliméteres és ötezer 203 milliméteres lövedéket tervez vásárolni Görögországtól, hogy ezzel feltöltsék az ukrán hadikészleteket. A tárgyalások végső fázisban vannak, a görög fél pedig 47 millió dollárt (17 milliárd forint) kért a harceszközökért.

(MTI)

Oroszország új típusú fegyvereket telepít a Japán által visszakövetelt Kuril-szigetekre az orosz Távol-Keleten – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a közösségi médiában. „A Kuril-szigetek aktívan fejlődnek, és ezzel párhuzamosan stratégiai szerepük is növekedni fog, beleértve az új típusú fegyverek telepítését” – írta a volt orosz elnök az X-en és a Vkontaktye orosz közösségi oldalon, aki szerint a területi kérdést az orosz alkotmánynak megfelelően egyszer s mindenkorra lezárják.

Medvegyev leszögezte: Oroszország nem törődik a japánok Kuril-szigetekkel kapcsolatos érzéseivel, mert szerinte a szigetek Oroszországhoz tartoznak. „Ezek nem vitatott területek, ez Oroszország része. Azok a szamurájok, akik emiatt különösen szomorúak, meghalhatnak a hagyományos japán módon: kövessenek el szeppukut, ha van hozzá elég bátorságuk” – fogalmazott az utóbbi időkben a szélsőséges kijelentéseiről hírhedtté vált politikus.

Az orosz politikus bejegyzése szerint ezzel Kisida Fumio japán miniszterelnök legutóbbi kijelentésére reagált, amely szerint Tokió nem ellenzi a békekötést Oroszországgal a Kuril-szigetek hovatartozásának megvitatása és a szankciók fenntartása mellett. Japán és Oroszország máig nem írt alá békeszerződést a második világháború után.

A jelenleg közigazgatásilag az oroszországi Szahalini területhez tartozó Kuril-szigeteket a második világháború utolsó szakaszában foglalta el a Szovjetunió. A több tucat szigetből álló és több mint ezer kilométer hosszú szigetcsoportból Tokió a Hokkaidó közvetlen szomszédságában fekvő, négy legdélebbi szigetet követeli magának, amelyeket Japánban csak északi területeknek neveznek.

A délkelet-ukrajnai (Tavria) szektorban az orosz erők egy nap alatt ötször használtak mérgező anyagokat tartalmazó lőszert, valószínűleg klórpikrines gránátokat, mondta el Olekszandr Stupun ezredes, a térségben harcoló ukrán erők közös sajtóközpontjának szóvivője egy keddi tévéműsorban.

Az ellenség továbbra is megsérti a hadviselés szokásait, és mérgező, azaz vegyi anyagot tartalmazó lőszert használ. Tegnap öt ilyen esetet rögzítettek. Ezek valószínűleg K-51-es gránátok voltak, amelyek klóropikrint tartalmaztak

– fejtette ki a szóvivő. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok minden ilyen esetet külön kivizsgálnak és elemzéseket készítenek, amelyeket majd eljuttatnak a nemzetközi intézményekhez. Stupun megjegyezte ugyanakkor, hogy a klórpikrin ellen a közönséges gázálarcok is védelmet nyújtanak.

Andrij Rudik százados, egy ukrán fegyverzetkutató központ néhány nappal ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy Oroszország növeli a vegyszeres lőszerek használatát, és új típusú gránátokat használ Ukrajna ellen.

(MTI)

Az orosz hadsereg robbanóanyagot dobott le egy humanitárius központ mellé kedd reggel a Herszon megyében lévő Beriszlav városban, aminek következtében egy ember megsérült, közölte a dél-ukrajnai régió kormányzói hivatala a Telegramon.

A hivatal kifejtette, hogy az ötvenéves férfit égési és repeszsérülésekkel szállították kórházba. Hozzátette, hogy az orosz erők éjfél körül légicsapásokat is mértek a városra. A Donyeck megyei ügyészség arról tájékoztatott a Facebookon, hogy az orosz erők az éjjel rakétatámadást indítottak a kelet-ukrajnai régióban lévő Mirnohrad ellen, a csapásban egy 38 éves férfi, aki éppen kerékpáron hazafelé tartott, életét vesztette, egy ötven éves nő pedig megsebesült. Az előzetes adatok szerint az oroszok Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerből lőttek a lakott területre.

Az ukrán különleges erők a Telegramon arról számoltak be, hogy mesterlövészeik három orosz katonát öltek meg Herszon térségében.

Katonáink folyamatos megfigyelést végeznek a felelősségi körükben, és megsemmisítenek minden célpontot, amely a látókörükbe kerül

– írták. A műveletről sajtószolgálatuk videófelvételt is közzétett a Youtube videómegosztón.

Az ukrán vezérkar keddi harctéri helyzetjelentésében arról írt, hogy az elmúlt nap során az orosz erők a teljes frontvonal mentén támadásokat hajtottak végre, és hetven katonai összecsapás volt a szemben álló csapatok között. Az orosz hadsereg tíz rakétacsapást indított Sz-300-as légvédelmi rakétákkal a Donyeck megyei Mirnohrad és Liszivka, valamint a herszoni régióban lévő Muzikivka települések polgári infrastruktúrájára. Ezen felül 114 légicsapást intéztek és 99-szer nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira, valamint lakott területekre.

A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 384 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 31 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, továbbá 35 drónt.

(MTI)

Visszalépett az elnökjelöltségtől kedden Szergej Baburin, az Orosz Össznépi Unió elnevezésű párt vezetője, és a hivatalban lévő államfő, Vlagyimir Putyin támogatására szólított fel. Baburin szerint pártjának aktivistái és önkéntesei összegyűjtötték a bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, azonban, mint mondta, „a Nyugat Oroszország elleni ádáz háborúja” és a vérontás közepette, amelyet az ukrán „nácik” követnek el orosz városokban és falvakban, élete „talán legnehezebb döntését” hozta meg a visszalépéssel. „A haza számára nehéz órában nem annak van itt az ideje, hogy a nép erőit megosszuk. Minden oroszországi hazafias népi szervezetnek, minden nemzeti érzelmű orosz állampolgárnak össze kell fognia Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin jelölése körül, aki ma az össznépi vezető” – mondta Baburin, amivel megkérdőjelezte, hogy valóban kihívója akart volna lenni a regnáló elnöknek.

A testület eddig négy elnökjelöltet vett nyilvántartásba: Leonyid Szluckijt, Vlagyiszlav Davankovot és Nyikolaj Haritonovot, akik három parlamenti pártot képviselnek (Oroszország Liberális Demokrata Pártja, Új Emberek, Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja), illetve Vlagyimir Putyint. Ő hivatalosan ugyan önjelöltként (párton kívüliként) indult, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával szerezte meg a bejegyeztetéséhez szükséges 300 ezer aláírást.

Szergej Malinkovics, az Oroszország Kommunistái elnevezésű, parlamenten kívüli párt elnöke korábban szintén beadott 100 ezer aláírást a választási testülethez. Most ezek ellenőrzése zajlik.

A gyűjtőívek leadásának határideje szerdán jár le. Borisz Nagyezsgyin, a Polgári Kezdeményezés aspiránsa a Rigában szerkesztett Meduza ellenzéki portál szerint ekkor juttatja majd el a választási bizottsághoz az őt támogató aláírásokat, amelyek hitelesítése esetén ő lehet az egyetlen békepárti elnökjelölt.

Oroszországban az elnökválasztást idén három nap során – március 15-én, 16-án és 17-én – tartják. Most első alkalommal online is lehet majd szavazni, a 89 régióból 29-ben.

(MTI)

Az ATV arról kérdezte Szijjártó Pétert, mikor kerülhet sor Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójára, a külügyminiszter pedig azt mondta:

Még nagyon sokat kell dolgoznunk az ukrán kollégákkal. Hosszú az út odáig, hogy felső szintű találkozóra kerüljön sor.

Szijjártó szerint legfelső szintű találkozónak akkor van értelme, ha az „új dimenzióba, új korszakba” tudja léptetni két ország kapcsolatát, együttműködését.

Na most, ehhez nekünk még nagyon sokat kell dolgoznunk az ukrán kollégákkal, hogy eljussunk ide.

– fogalmazott. Hozzátette: a magyar kormány készen áll a közös munka elvégzésére.

Most már nem választ el minket hosszú időszak attól, hogy a parlament rendes ülése megkezdődjön, a jövő hónap, február végén. Ezért én nem látok okot, hogy a rendkívüli ülés eszközéhez kelljen nyúlni

– felelte Szijjártó Péter az ATV-nek, miután az ellenzéki frakciók kezdeményezték, hogy a parlament február 5-én szavazzon a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról.

A külgazdasági és külügyminiszter a kérdésükre válaszolva azt is megjegyezte: ha csak jövőre ülésezne a parlament, érdemes lenne megfontolni.

„De mivel február végén már összeül a parlament, meg lehet várni a rendes ülést, és akkor napirendre lehet venni ezt a kérdést, ha a parlamenti többség úgy dönt” – jelentette ki.

Orbán Viktornak a személyes meggyőződése továbbra is az, hogy ha 2022 februárjában az amerikai elnököt Donald Trumpnak hívták volna, már nem lenne háború Európában.

A kormányfő az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatásról is beszélt a francia Le Point című lapnak adott interjújában:

Kapcsolódó

Orbán Viktor: Létezik a Magyarország elleni pénzügyi blokád forgatókönyve

A Le Point című francia lapnak adott interjút a miniszterelnök.

A legfelsőbb szintekig, az ukrán vezetéshez is elértek Toroczkai László szavai, aki a Mi Hazánk hétvégi évértékelőjén azt mondta, hogy adott esetben igényt formálna Kárpátaljára, hétfőn az ATV stúdiójában pedig arról beszélt, elképzelhető az is, hogy Putyinnal kell majd egyezkedni a területről.

Az Unian ukrán hírügynökségen megjelent cikk szerint a tegnap még Szijjártó Péterrel tárgyaló Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter reagált a Mi Hazánk elnökének szavaira. Kuleba visszautalt a hétfői tárgyalásra, ahol Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország támogatja Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – figyelmeztetett ugyanakkor, hogy Ukrajnába már „Putyinnak is beletört a foga”.

Megértjük, hogy nem mindenki akar jó viszonyt Ukrajna és Magyarország között, tegnap is hallottunk erre vonatkozó nyilatkozatokat, fenyegetéseket Magyarországról. De azt szeretném mondani, hogy ha Putyinnak beletört a foga Ukrajnába, akkor egyes magyar politikusoknak, akik ilyen kijelentéseket tesznek, még jobban bele fog törni. És ezzel kapcsolatban még egyszer szeretném megköszönni Péternek, hogy kifejezte a magyar kormány egyértelmű álláspontját hazánk területi integritásának és szuverenitásának támogatásáról

– nyilatkozta Kuleba.

Január 29-én kora este több Telegram-csatornán is olyan információk jelentek meg, melyek szerint elmozdíthatták a pozíciójából Valerij Zaluzsnij-t, az ukrán csapatok főparancsnokát. A Telegram-csatornák között több olyan is van, amelyek korábban is jelentettek már az ukrán elnöki hivatalból származó bennfentes információkat–  számolt be róla a Kyiv Independent, aminek egy, az ukrán fegyveres erők vezérkarában dolgozó forrására szintén azt mondta, hogy Zaluzsnij-t menesztették. Más források szerint viszont a főparancsnok továbbra is posztján van, de valóban benne van a levegőben a leváltása.

A hírekre eddig sem Zaluzsnij, sem Volodomir Zelenszkij nem reagált, az elnök szóvivője, Szergej Nyikityforov viszont azt mondta a Kyiv Independentnek, hogy valótlanság a főparancsnok menesztéséről szóló hír, aminek egyébként az elnöki hivatal honalpján sincs nyoma.

Zaluzsnij 2021 júliusa óta tölti be a főparancsnoki tisztséget, kapcsolata Zelenszkijjel látszólag tavaly novemberben romlott meg, amikor egy interjúban arról beszélt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a háború elhúzódik. Zelenszkij nem sokkal később nyilvánosan cáfolta a főparancsnoka véleményét, nem sokkal később pedig arról jelentek meg információk, hogy Zelenszkij néhány katonai parancs esetében megkerülte a kommunikációban Zaluzsnijt. Amikor a kettejük viszonyáról kérdezték tavaly év végén, Zelenszkij azt mondta, munkakapcsolatot ápolnak Zaluzsnijjel.

Az ukrán-magyar határszakaszon 3936-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3770-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 17 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért